Magyarköblös(Cubleșu Someșan)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Kolozs
Község	Páncélcseh
Rang	falu
Községközpont	Páncélcseh
Irányítószám	407447
SIRUTA-kód	58883
Népesség
Népesség	342 fő(2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	56 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	385 411 m
Időzóna	EET,UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 03′ 05″,k. h. 23° 37′ 42″47.051456,23.62826747.051456°N 23.628267°EKoordináták:é. sz. 47° 03′ 05″,k. h. 23° 37′ 42″47.051456,23.62826747.051456°N 23.628267°E
AWikimédia Commons tartalmazMagyarköblös témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Magyarköblös (románulCubleșu Someșan) faluRomániábanKolozs megyében.

Déstől (románulDej) délnyugatra, Szamosújvártól (románulGherla) keletre fekszik.

Első említése1280,1306,1320 Kublus,1850,1857 Magyar Köblös,1920 Cubleșul unguresc,1930 Cubleșul-Someșan.

1850-ben többségében románok lakják, 911 fős lakosságából 158 főmagyar.1992-ben 527 fős lakosságából 457 főromán és 70 fő magyar.1850-ben román lakosságagörögkatolikus, 136 főreformátus, 15 főevangélikus, 3 főunitárius és 17 főizraelita. 1992-re a románok többségeortodox hitű lett (342 fő), 16-an maradtak görögkatolikusok, 7 római katolikus 57 református és 60pünkösdista hívő van.

Első birtokosai1280-ban (Esküllői) Lőrincz fiai Mihály és János.1320-ban a Sombor nemzetség leszármazottaié a falu, majd tőlükKároly Róbert király hűtlenség címén elvette a birtokot és Elefánti Dezsőnek adományozta.

A reformáció idejéből ismeretes unitárius papjai Székesfehérváry Mátyás (1578) és Basilis István (1587).

Az egyház az iskoláját1782 körül létesítette, kezdetben a kántorok, később a papok tanítottak, de többször szünetelt. Becsky Gábor gondnok1872-ben szervezte meg a rendszeres iskolát, 1886-ban állami iskola lett belőle.

Görögkatolikus egyházközség, fatemploma helyett kőből épített templomát aSzűz Mária szeplőtlen fogantatása tiszteletére1870-ben szentelték fel.

1877-ben a katolikusok is leányegyházat szerveznek és1898-ban kápolnát építenek Szent Katalin tiszteletére.

A falu a trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Szamosújvári járásához tartozott.

• Református templom.1332-ben katolikus plébániája van,Szent Miklós tiszteletére építették, majd átépítettékgótikus stílusban. A reformáció idején a templom az unitáriusoké lett (1578), később a reformátusoké (1745), ők újítják fel a templomot. Ekkor készíti el kideiSipos Dávid a faragott szószéket. A templom faberendezése Rettegi György adományából készült. A karzatot és a szószékkoronátUmling Lőrinc festette. Felirata: „Te azért embernek fija őrállóúl adtalak én Tégedet az Izrael fiainak, hogy a mikor hallod az én számból az én beszédemet megincsed őket etc.1774 eszt. Öreg Umling Lőrincz M. Gyerőmonostori Kabos Mihályné Budaki Rettegi Anna csináltatta maga költségével”. Két harangja közül a nagyobbikon e felirat: „Auxil. Deo. T. O. M. Fudi. In. Egus Glor. Denuo Eccl. Ref. in M. Köblösiensis Anno Domini1763”: A kisebbiket, mint feliratán olvasható, Pataki Sándor öntette1773.1778-ban Rettegi György és neje megbízásából Bodoni József nyolctáblás nyugati karzatmellvédet készített.1799-ben Asztalos Lengyel József készített el a hatvannégy táblára osztott mennyezetet.1800-ban kiegészült a faberendezés Betski Miklósné, Szénási Borbála megrendelésére készült padokkal.
• Ortodox temploma1928-ban épült.

• Itt volt unitárius lelkészBasilius István (Kolozsvár,1525. táján. – Magyarköblös,1592.).
• Itt halt megRettegi György (1718-1786), erdélyi alispán, emlékíró.
• Itt születettRoska Márton (1880.június 15-én),többnyire a honfoglalás korával foglalkozó régész.
• Itt született1882-benJakobi Emil, ügyvéd, a román szenátus tagja, a kolozsvári kongresszusizsidó hitközség jogügyi bizottságának elnöke.
• Itt születettCsíki László mezőgazdász, főiskolai tanár1897-ben.
• Itt születettAntal Béla (1934.január 21.), Kolozsvári Műszaki Egyetem tanára, a műszaki tudományok doktora, szakterülete gépészet, mechatronika.

• Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája 1850-1992)
• Erdélyi református templomok, Nemzeti Tankönyvkiadó,Budapest 2001
• The places of worship of Romania
• Léstyán Ferenc:Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000.ISBN 973-9203-56-6 
• Zoványi Jenő:Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk.Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977.ISBN 963-7030-15-8 
• Deák Ferenc megyei könyvtár
• Erdélyi Múzeum-Egyesület
• Kádár József:Szolnok-Dobokavármegye monographiája V.: A vármegye községeinek részletes története (Lápos–Rózsapatak). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1901. 
• Erdélyi falképek és festett faberendezések, Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ, Budapest, 2004
• Pápai Páriz Ferenc európai peregrinációjának emlékkönyve 1711-1726

• Kolozs megye települései
• Szolnok-Doboka vármegye települései

• Lapok térképekkel