Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Magyargencs | |||
| A Barcza-kúria | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Pápai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Boros Tamás (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8517 | ||
| Körzethívószám | 89 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 464 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 12,92 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 38,01 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Magyargencs weboldala | |||
AWikimédia Commons tartalmazMagyargencs témájú médiaállományokat. | |||
Magyargencs (németülGentschdorf)községVeszprém vármegyében, aPápai járásban.
A falut a Kisalföld és a nyugat-magyarországi peremvidék nagytájainak találkozásánál, a Pápai síkságtól nyugatra, a Kemeneshát – Kemenesalja – Marcal-mellék határán, Veszprém vármegye északnyugati sarkában találjuk. Pápától északnyugatra, országúton mintegy 20 kilométernyire található a község
Magyargencs csak közúton közelíthető meg: központján annak főutcájaként a8412-es út halad végig, azon érhető el déli és északi irányból is. Északnyugati szomszédjával,Kemenesszentpéterrel a 84 121-es számú mellékút köti össze; északi határszélét egy rövidke szakaszon érinti még a8406-os út is.
Magyargencs eredetileg a történelmiVas vármegye részét képezte, s helyén több Gencs nevű település állt:Egyházasgencs,Gyulagencs,Bencegencs. A település a középkorban Laki Kaczor és a Gencsy család birtoka volt, de a 16. században grófCseszneky György győri várkapitány is gencsi birtokos volt. A19. században aKárolyi, a szentmártoni Radó, a csengeriHáczky, a hertelendi és vindornyalaki Hertelendy, aKisfaludy és a Gömbös családok rendelkeztek a faluban nagyobb földbirtokkal.
Vályi András szerint:GENCS. Szabad hely Vas Vármegyében, a’ Keménnyes allyai járásban, nem meszsze fekszik Martzal vizéhez, Veszprém Vármegyének szélénél, Pápához mintegy mértföldnyire, határja kövér, vagyonnyai jelesek.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 512 | 500 | 496 | 480 | 461 | 475 | 469 | 464 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,2%-a magyarnak, 0,4% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (3,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,9%, református 3,8%, evangélikus 51,4%, felekezeten kívüli 3,8% (9% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 95,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,2% románnak, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,5% volt evangélikus, 20% római katolikus, 2,8% református, 0,2% görög katolikus, 1,7% egyéb katolikus, 8,9% felekezeten kívüli (34,9% nem válaszolt).[12]