Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Ez a szócikk a magyar férfi labdarúgókupáról szól. Hasonló címmel lásd még:Magyar kupa (egyértelműsítő lap). |
| Magyar labdarúgókupa | |
| Címvédő | Paksi FC |
| Legtöbb győzelem | Ferencvárosi TC (24) |
| Adatok | |
| Sportág | Labdarúgás |
| Résztvevők | változó |
| Kontinens | Európa |
| Ország | |
| Alapítva | 1909–10 |
| Honlap | [1] |
| Médiapartner | M4 Sport |
Amagyar labdarúgókupa(korábbi nevei: Magyar Népköztársaság-kupa, Arany Ászok-magyarkupa) a magyar bajnokság után a második legrangosabb hazai versenysorozat. Győztese indulhat azEurópa Ligában. A kupát1909-ben írták ki először, összesen 84 alkalommal rendezték meg, a lebonyolítási formát pedig többször módosították. A legsikeresebb kupacsapat a trófeát 24-szer elhódítóFerencváros. A jelenlegi címvédő aPaks.
A mai labdarúgás őshazájában1872-ben nem a bajnokságot (1888-ban indult útjára) írták ki előbb, hanem az Angol Kupát (FA) [Football Association Cup-ot, magyarul a labdarúgó-szövetség Kupája]. Más országokban, így1874-benSkóciában is megelőzte a kupa a bajnokságot, amit csak1891-ben írtak ki.
Magyarországon az első klasszikus országos jellegű kupaküzdelem azEzüstlabda vándordíj volt, amelyet aMagyar AC írt ki1903-ban. A díjat1909-ben az FTC nyerte meg, miután a hét alkalomból ötször bizonyult a legjobbnak. Az Ezüstlabda végleges elnyerése, a nemzeti bajnokságot követő nyolcadik év után 1909-ben indult útjára a Magyar Kupa.
Steiner Hugó ésMinder Frigyes1908-ban vetette fel egy angol mintára lebonyolítandó kupa megrendezésének lehetőségét. Az MLSZ felkarolta a kezdeményezést, és közadakozásból megalapította a kupa, mint örökös vándordíj feltételeit. Első ízben1909.augusztus 13-án, kieséses rendszerben 28 – 18 fővárosi és 6 vidéki – egyesület csapatainak részvételével írták ki. A győzteseknek átadandó ezüst trófea csak1923-ban készült el.1909.november 21-én aLitográfia–Vívó AC (2:1) közötti összecsapással vette kezdetét a Magyar Kupa története. Az első kupagyőztes a megismételt mérkőzés alapján, azMTK–Ferencváros (2:1) összecsapást követően az MTK lett. A küzdelemsorozat azelső világháború miatt 1911-1921-ig szünetelt, majd a párizsi olimpia miatt az 1923-1924-es sorozat háttérbe szorult.1921-óta az MLSZ az örökös vándordíj kupa kisebbített mását kiadta a győztesnek. Az MLSZ határozata értelmében 1925/1926-ban bevezette a professzionizmust, így a kupa küzdelmeiben csak az amatőr egyesületek csapatai játszhattak. A következő kiírásnál már a profi csapatok is bekapcsolódhattak a küzdelmekbe. A harmincas évek második felében az MLSZ nem írta ki a kupamérkőzéseket. A profi csapatok inkább a külföldi portyákat szorgalmazta.
Az új kiírásnál rögzítették, hogy:
Amásodik világháború újabb szünetet rendelt el, de különféleHadi-kupákkal színesítették a labdajátékot. A szovjet megszállás után1951-ig kellett várni az új név alatti – Magyar Népköztársaság-kupa – új kupakiírásra. A kiírást hátráltatta egyik-másik csapatunk nyakló nélküli portyamérkőzései. 1953-ban a kupasorozat a negyeddöntők után félbeszakadt. Aforradalom újra gátolta a kupasorozat kiírását, az 1955-56-os kiírás döntőjére csak 1958-ban került sor.
A magyar kupa győztese azUEFA Konferencia Ligában vehet részt.
Legtöbb országban a bajnokság mellett párhuzamosan folynak országos kupamérkőzések is. Ezeknek az erkölcsi és sportértéke egyenrangú a bajnokság értékével.1960-ban kontinensünk kupagyőzteseinek kiírták – a Bajnokcsapatok Európa Kupája (BEK) mintájára – a Kupagyőztesek Európa Kupáját (KEK). Az első KEK-ben az MNK legutolsó védője, a Ferencváros indult. A következő évben, 1961-ben úgy határoztak – mivel Magyarországon nem volt kupaküzdelem –, hogy a magyar bajnokság második helyezettje, azÚjpesti Dózsa képviseli a magyar színeket. A KEK kiírása arra késztette az MLSZ-t, hogy újra kiírja a z MNK-t.1964 óta minden éven zajlanak a küzdelmek. Egyedül1971-ben nem hirdettek kupagyőztest, amikor a naptári éves rendszerről őszi-tavaszi idényre való átállás (visszaállás) miatt fél évig szüneteltek a kupaküzdelmek.1977-ben az eredeti trófeát a Ferencváros klubházából ellopták, a ma használt kupa az előző másolata. 2009-ben az ellopott serleg megkerült, Kisteleki István MLSZ-elnök egy aukciós oldalon saját pénzéből visszavásárolta.[1] Később azonban kiderült, hogy mégsem az eredeti trófea volt az: a serlegen ugyanis csak az MTK neve olvasható, anyaga pedig nem ezüst, hanem ezüstözött bronz. Amikor 1923-ban elkészült a kupa, a két addigi győztes, az FTC és az MTK kapott egy-egy másolatot. Az FTC példánya megvan, az MTK-é azonban a '90-es években eltűnt, Kisteleki tehát ezt a trófeát szerezte vissza.[2]
Az alábbi táblázatban olvashatók a magyar labdarúgókupa döntőinek eredményei. A csapatokat az adott időszakban használt nevükkel jelöltük.
† megszűnt csapat
§ más ország bajnokságában játszó csapat
| Csapat jelenlegi (vagy utolsó ismert) magyar neve | Győzelmek korábbi néven | Győzelmek száma | Győzelmek megszerzésének éve | Második helyek száma | Második helyek megszerzésének éve |
|---|---|---|---|---|---|
| Ferencvárosi TC | Ferencvárosi FC néven is | 1913, 1922, 1927,1928, 1933, 1935, 1942, 1943, 1944, 1958, 1972, 1974, 1976, 1978, 1991, 1993, 1994, 1995, 2003, 2004,2015,2016,2017,2022 | 1912, 1931, 1932, 1966, 1977, 1979, 1986, 1989, 2005, 2024, 2025 | ||
| MTK Budapest FC | MTK, MTK-VM, Hungária és Bástya néven is | 1910,1911, 1912, 1914, 1923, 1925, 1932, 1952, 1968, 1997, 1998, 2000 | 1935, 1976, 2012 | ||
| Újpest FC | Újpesti Dózsa és Újpesti TE néven is | 1969, 1970, 1975, 1982, 1983, 1987, 1992, 2002,2014,2018,2021 | 1922, 1923, 1925, 1927, 1933, 1998, 2016 | ||
| Budapest Honvéd FC | Kispesti AC, Budapesti Honvéd és Kispest-Honvéd néven is | 1926, 1964, 1985,1989, 1996, 2007,2009,2020 | 1955, 1968, 1969, 1973, 1983, 1988, 1990, 1994, 2004, 2008, 2019 | ||
| Debreceni VSC | 1999, 2001, 2008,2010,2012,2013 | 2003, 2007 | |||
| Vasas SC | Budapesti Vasas SC néven is | 1955,1973, 1981, 1986 | 1980, 2000, 2006, 2017 | ||
| Győri ETO FC | Rába Vasas ETO néven | 1965, 1966, 1967, 1979 | 1964, 1984, 2009, 2013 | ||
| Fehérvár FC | FC Fehérvár és MOL Vidi FC néven | 2006, 2019 | 1982, 2001, 2011, 2015, 2021 | ||
| Diósgyőri VTK | DVTK-Miskolc néven | 1977, 1980 | 1942, 1965, 1981, 2014 | ||
| Paksi FC | 2024, 2025 | 2022 | |||
| Pécsi MFC | Pécsi Munkás SC néven | 1990 | 1978, 1987 | ||
| Zalaegerszegi TE FC | 2023 | 2010 | |||
| Bocskai FC † | 1930 | – | |||
| III. Kerületi TVE † | III. Kerületi FC néven | 1931 | – | ||
| Soroksári AC † | Soroksári FC néven | 1934 | – | ||
| Szolnoki MÁV FC | Szolnoki MÁV SE néven | 1941 | – | ||
| BFC Siófok | Siófoki Bányász SE néven | 1984 | – | ||
| Békéscsaba 1912 Előre | Békéscsabai ESSC néven | 1988 | – | ||
| FC Sopron † | Matáv FC Sopron néven | 2005 | – | ||
| Kecskeméti TE | 2011 | – | |||
| Salgótarjáni BTC | – | 1941, 1943, 1958, 1967 | |||
| FC Tatabánya | – | 1972, 1985, 1999 | |||
| Szombathelyi Haladás | – | 1975, 1993, 2002 | |||
| Vác FC | – | 1991, 1992, 1995 | |||
| MAC | – | 1911, 1914 | |||
| Komlói Bányász SK | – | 1970, 1974 | |||
| BVSC-Zugló | – | 1996, 1997 | |||
| BTC † | – | 1910 | |||
| BAK † | – | 1913 | |||
| BEAC | – | 1926 | |||
| Attila FC † | – | 1928 | |||
| Szegedi AK † | – | 1930 | |||
| BKV Előre SC | – | 1934 | |||
| Kolozsvári Vasutas SC § | – | 1944 | |||
| Dorogi FC | – | 1952 | |||
| Puskás Akadémia FC | – | 2018 | |||
| Mezőkövesd Zsóry FC | _ | 2020 | |||
| Budafoki MTE | – | 2023 |