Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Pontosság | ellenőrzött |
| Magyar görögkatolikus egyház | |
 | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | keleti katolikus |
| Lelkészi vezető | Kocsis Péter Fülöp |
| Tisztsége | metropolita |
| Tagság | 268 935[mikor?] |
| Nyelv | magyar |
| Alapítva | 1912 |
| Székhely | Debrecen, (Hajdúdorog), szellemi központ:Nyíregyháza |
| A Magyar görögkatolikus egyház weboldala | |
Amagyar görögkatolikus egyház akatolikus egyház része, az úgynevezettkeleti katolikus egyházak egyike. Egyházszervezetileg2015.március 20-án vált önálló, közvetlenülRómának alárendelt egyházzá, amikorFerenc pápa aHajdúdorogi egyházmegyét metropolitai székké emelte; előtte azEsztergom-Budapesti érsekségnek alárendelt (szuffragáneus) egyház volt.[1][2]
Főegyházmegyéje (metropóliája) aHajdúdorogi főegyházmegye (Hajdúdorogi metropólia),szuffragáneus egyházmegyéi aMiskolci egyházmegye, illetve aNyíregyházi egyházmegye.[1][2]
Agörögkatolikus vallás Magyarországon az1646-osungvári uniótól datálható.[3]
Jelenleg háromegyházmegyéje van.
 | Bővebben:Hajdúdorogi főegyházmegye |
A hajdúdorogi hívők gyalogos zarándoklatot tartottak 1912-ben, hogy a Szentatya engedélyezze önálló, görögkatolikus püspökség felállítását városukban. A Szentatya meghallgatta könyörgésüket, és "Christifideles Graeci " nevű bullájával kanonizálta az új Hajdúdoroghi (az akkori írásmódban) püspökséget. A város azóta viseli "A hitéhez leghűségesebb város" címet.
Sajnálatos, hogy bár bulla kifejezetten kijelöli Hajdúdorogot nem csak a az egyházmegye székhelyéül, de a mindenkori püspök és püspökség lakóhelyéül is, ez sem akkor sem azóta nem valósult meg.[4]
Érdekesség még, hogy bár a Szentatya bullája a liturgia nyelveként az ógörögöt jelölte meg, a magyar nyelv használatát nem tudta kiszorítani.
Magyarország katolikus egyházának főkegyurakéntI. Ferenc József alapította1912.május 6-án. SzentX. Piusz pápa 1912.június 8-án kanonizáltaChristifideles Graeci[5] kezdetű bullájával; a magyarországgyűlés1913. évi XXXV. sz. törvénycikkével iktatta törvénybe. Az új egyházmegyéhez 162 parókia tartozott: 70Munkácsi, 8Eperjesi, 44Nagyváradi, 35Fogaras-Gyulafehérvári, 4Szamosújvári és 1Esztergomi. Ez atrianoni békeszerződés után a következőképpen módosult:
Az egyházmegye székhelye kezdetbenDebrecenben1914-től pedigNyíregyházán volt. 2011. március 5-énXVI. Benedek pápa módosításávalBorsod-Abaúj-Zemplén megye valamennyi parókiája joghatóságilag a Miskolci apostoli exarchátus alá került.
Ferenc pápa2015.március 20-i hatállyalDebrecen székhellyel főegyházmegyévé (metropóliává) emelte, s kivette azEsztergom-Budapesti főegyházmegye joghatósága alól. Ugyanezen nappal püspökét metropolitai (érseki) rangra emelte.[1][2]
| Bővebben:Miskolci egyházmegye |
A trianoni békekötés után magyar területen maradt azEperjesi egyházmegye 21 és aMunkácsi egyházmegye egy parókiája. Ezeket aSzentszék1924.június 4-én kivette anyaegyházuk joghatósága alól, és számukra önálló egyházkormányzati egységet, apostoli adminisztratúrát alapított. BárMiskolc a hajdúdorogi egyházmegyéhez tartozott, gyakorlati okból1925-ben itt kezdte meg működését az exarchátus.1961-ben központjaÓzdra,1972-benMúcsonyra került.
XVI. Benedek pápa 2011. március 5-én módosította az exarchátus területét, amely most megegyezikBorsod-Abaúj-Zemplén megyével, és exarchánakDr. Orosz Atanáz szerzetest nevezte ki – őt2011.május 21-én Miskolcon püspökké szentelték.
2015.március 20-ánFerenc pápa az exarchátus területét módosítás nélkül hagyva megalapította a Miskolci egyházmegyét.[1][2]
| Bővebben:Nyíregyházi egyházmegye |
Ferenc pápa2015.március 20–án a Hajdúdorogi egyházmegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg megyében lévő parókiáit az egyházmegyéről leválasztva létrehozta a Nyíregyházi egyházmegyétSzent Miklós görögkatolikus székesegyház,Nyíregyháza székhellyel. Az egyházmegye vezetését apostoli adminisztrátorként ideiglenesenOrosz Atanáz miskolci püspökre bízta.[1][2] A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei parókiákon szolgáló lelkipásztorok automatikusan átkerültek (inkardinálódtak) az új egyházmegyébe.2015. október 30-án a Szentatya,Ferenc pápa 2015. október 31-én FőtisztelendőSzocska Ábel OSBM urat, a Miskolci Egyházmegye első helynökét aNyíregyházi Egyházmegye „sede vacante” apostoli adminisztrátorává nevezte ki, püspöki karakter nélkül, de a Hierarchák Tanácsában (Magyar Katolikus Püspöki Konferencia) való részvételi joggal. 2018. április 7-énFerenc pápaSzocska Ábel apostoli kormányzót nevezte ki aNyíregyházi Egyházmegye megyéspüspökének.
A keleti rítusú egyházban folyamatos volt a népnyelv használata, amit igazolnak a XVII. századból fennmaradt imádságok, mint a cirill betűkkel átírt Aranyos-Mohácsi magyar „Miatyánk” (1600 körül). Az unió után, különös tekintettel a magyarok kis számarányára, a magyar, mint liturgikus nyelv háttérbe szorult. Mintegy száz évvel később, a 18. század végen merült fel az igény, hogy aruténekhez és arománokhoz hasonlóan a magyarok is használhassák a saját nyelvüket a liturgiában. ElkészültAranyszájú Szent János liturgiájának magyar fordítása, majd 40 évvel később egy magyar nyelvű görögkatolikus énekeskönyv is, azonban Róma nem járult hozzá a használatukhoz. Ennek ellenére terjedt a magyar, mint liturgikus nyelv használata, mígnemmillenniumkor szigorú tiltás érkezett Rómából. Ez a tiltás indította el az önálló magyar egyházmegyéért küzdő mozgalmat, amely 1912-re sikerrel járt, azonban a megalakuló egyházmegye hivatalos nyelve – a korábbiószláv helyett – azógörög (koiné) lett, a gyakorlatban, ahol lehetett, a tiltás ellenére is megmaradt a magyar nyelv használata. Az egyházmegyei hatóság 1920-ban adta ki az új liturgikont, amely a kánon szövegét görögül is tartalmazza. 1925-ben jelent meg a magyar nyelvű evangélium, 1927-ben pedig az Euchologion (Szertartáskönyv). Az Apostoli Szentszék nem tilalmazta többé a magyar nyelv használatát, de kifejezetten nem is engedélyezte azt.
Katolicizmusportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap