Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Pontosság | ellenőrzött |
 | A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része |
| Magyar Tudományos Akadémia | |
 | |
 | |
| Az MTA épülete | |
| Egyéb nevek | MTA |
| Alapítva | 1825.november 3. |
| Típus | tudományos köztestület |
| Székhely | Budapest |
| Nyelvek | magyar |
| Elnök | Freund Tamás[1] |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 30′ 04″,k. h. 19° 02′ 47″47.501111111111,19.04638888888947.501111°N 19.046389°EKoordináták:é. sz. 47° 30′ 04″,k. h. 19° 02′ 47″47.501111111111,19.04638888888947.501111°N 19.046389°E | |
| A Magyar Tudományos Akadémia weboldala | |
 AWikimédia Commons tartalmazMagyar Tudományos Akadémia témájú médiaállományokat. | |
AMagyar Tudományos Akadémia (röviden:MTA)magyarországi tudományosköztestület, amelynek fő feladata atudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete. 2019-ig kutatóintézetekkel rendelkezett; a magyar kutatóhálózat jelentős részét is a Magyar Tudományos Akadémia irányította.
Egy magyar tudományos társaság alapításának gondolatához már az 1700-as évek második felébenBél Mátyás evangélikus lelkész és polihisztor is eljutott. Néhány évtized múlva, 1781-benBessenyei György pedig papírra is vetette saját elképzelését. Az1791. évi országgyűlés tudományi bizottsága felvette programjába a katonai és képzőművészeti akadémián kívül egy magyar tudományos akadémia felállítását, ám a tervek megvalósítása végülI. Ferenc uralkodásának első három évtizedében elmaradt.
Az1825-ös pozsonyi országgyűlésen (a követeknovember 2-ai és3-ai kerületi ülésén) ennek eszméjét ismét fölelevenítették. Már az első gyűlésen, november 2-án, szóvá tette egy magyar tudományos intézet felállításának szükségességét MáriássySáros vármegyei követ.
Másnap,1825.november 3-ánFelsőbüki Nagy Pál különösen gyújtó hatású beszédet mondott, amelyben hevesen kikelt azon elkorcsosodó főurak ellen, akik elhanyagolják nemzetünk és nyelvünk érdekeit. Ezután tette meg sorsfordító, emlékezetes felajánlását grófSzéchenyi István.[2] Széchenyi bár a felsőtáblához tartozott, ekkor éppen az alsóházi követek ülésén foglalt helyet. Felsőbüki szónoklatát követően a jelenlévők meglepetésére Széchenyi váratlanul szót kért, és felszólalásában felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét, 60 000 forintot[3] egyMagyar Tudós Társaság megalapítására.
A beszéd [Felsőbüki beszéde] keltette általános lelkesedésben, Széchenyi a hallgatóság közül a követek asztalához lépve, engedélyt kért a szólásra, s ezt mondta: „a nemzetiség és nyelv erősítése, terjesztése és pallérozása szent céljára” felajánlotta minden birtoka egyévi jövedelmét, amelyet 60 000 forintban állapított meg. Leírhatatlan örömmel és meghatottsággal fogadták e kijelentését, s utána egymásután keltek fel és tették meg ajánlatukat.
A társaság létrehozását más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták, sőt volt aki jelentősebb összeggel is mint Széchenyi:Sina Simon (80 000),[4] hercegBatthyány Fülöp (50 000), grófKárolyi György (40 000) és még többen.[5]
HamarosanJózsef nádor 10 000 forinttal,Teleki József – a Társaság későbbi első elnöke – pedig családi könyvtárával járult hozzá az Akadémia létrehozásához.
1825.november 8-án a Széchenyi, Károlyi, Andrássy és Vay anádorhoz, az alsó- és felső táblához már írásban is benyújtotta ajánlatát,november 21-én pedig az alakítandó tudós társaság épülete tervének alaprajzát.József nádor bizottságot nevezett ki az alaprajz megtárgyalására, s ebben Széchenyi is aktívan részt vett.
Felajánlása megtételében – régóta meglévő országjobbító szándékai mellett – a titkos szerelme, Zichy grófné, Cresence előtti imponálás szándéka is szerepet játszott. 1849-es napló bejegyzése azt írta: „Az én eszemben az ő elcsábítása járt. Ő testileg ellenállt, de a lelkét magamévá tettem, mert ő az egész világon engem szeretett a legjobban. Hogy egészen megnyerhessem, ráléptem a hazafiság mezejére, 24 szónál nem tudtam többet magyarul, azt is rosszul, de ellenzékinek léptem föl a mágnástáblán, s 60 ezer forintot ajánlottam föl, hogy mire, azt igazában nem is tudom tisztán, de magyar nyelvészeti akadémia lett belőle.”[3]
1827.augusztus 18-án a bizottság munkálatai – nem kis részben József nádor kitartó lobbi munkájának köszönhetően[2] – a királyi szentesítést is elnyerték. Az alapítást törvénybe iktatták.[6] Az országgyűlés ebben a törvénycikkben mondta ki a társaság megalapítását.
Az Akadémia szervezeti rendjének kidolgozására felállított bizottság megszervezését és működését mutatja be a szépirodalom eszközeivelMóra FerencConsistorium Calvinistorum című elbeszélése (megjelent az íróA fele sem tudomány című kötetében). Szintén az Akadémia korai időszakáról tudósítanak Móra ugyanott megjelent,Hogy készült az Akadémia? ésAz első akadémikusok című, tényadatokban gazdag elbeszélései.
Tényleges működését1830-ban kezdhette megMagyar Tudós Társaság néven, miután az uralkodó elfogadta az alapszabályokat. Az1830.november 17-ei igazgatótanácsi tagválasztó ülésenTeleki József személyében megválasztotta – akkori nevénelölülőnek – első elnökét, Széchenyi Istvánt másodelnökké, Döbrentei Gábort pedig titkárrá nevezték ki. Az első rendes tagokat – összesen 23-at – ugyanezen napon a Teleki József vezette Igazgató Tanács nevezte ki. A tiszteleti tagok száma 24 volt.[8]
A Magyar Tudós Társaság első közgyűlését1831.február 14-én tartotta.[8] A társaság szervezeti szabályzatát az A magyar tudós társaság alaprajza és rendszabásai (Pest, 1831) c. kiadvány közölte. Ennek értelmében 42 rendes, 24 tiszteleti és meghatározatlan számú levelező tagot fogadhatott tagjai közé.
A következő osztályokat hozták létre:
Az Akadémia titkára előszörDöbrentei Gábor volt, majd az irodalomtörténet-írás atyja,Toldy Ferenc következett, utána a történész és jogászSzalay László,1865-benArany János. 1866-tólEötvös József lett az intézmény elnöke, aki 22 éves korában került az Akadémia tagjai közé, 1835-ben.
1840-ben a Magyar Tudós Társaság nevet Magyar Tudományos Akadémiára változtatták. 1844-ben megnyitotta kapuit az MTA könyvtára.
Széchenyi István1842.november 27-én az Akadémián mint másodelnök megnyitó beszédet mondott. Beszédében a hangsúlyt a nyelvművelésre helyezte, mivel a magyar nyelv megőrzését és művelését mindenek elé helyezte. 1860-ban országos gyűjtés indult az Akadémia székházának felépítésére. A kivitelezésYbl Miklós ésSzkalnitzky Antal vezetésével 1862 tavaszán kezdődött elFriedrich August Stüler tervei alapján. Az Akadémia 1869-ben szervezeti változáson esett keresztül, addigi hat osztályát hárommá (1. nyelv- és széptudományi, 2. történeti, bölcseleti és társadalomtudományi 3. matematikai és természettudományi) vonták össze. Ebben a szervezetben működött 1946-ig. Ekkor a természettudományok számát kettőre emelték.
Az Akadémia az 1870-es évektől az ország tudományos életének központja lett.
Az1956-os forradalom idején – október 25-e után – a tagok értekezlete új vezetőséget választott a korábban visszavonult vezetőség helyébe. Az értekezleten több mint 80 tag jelent meg, köztük olyanok is, akiket 1949-ben tanácskozó taggá minősítve tagsági jogaiktól megfosztottak.
Az értekezlet megemlékezettI. Tóth Zoltán levelező tagról, aki a forradalom harcai során elesett. Elhatározta, hogy az Akadémia közgyűlésének előkészítésére, a múltban elkövetett hibák orvoslási módozatainak kidolgozására, valamint a forradalom kitörése óta az Akadémia ügyvitele körében történt intézkedések felülvizsgálására nemzeti bizottságot alakít, amelybe az Akadémia minden osztályából három tagot választ. A bizottság elnökeKodály Zoltán, alelnökeGombás Pál, titkáraNizsalovszky Endre, tagjaiAndreanszky Gábor,Baló József,Bruckner Győző,Dudich Endre,Eckhardt Sándor,Eckhart Ferenc,Egervári Jenő,Geleji Sándor,Gyulai Zoltán,Hajnal Imre,Hajós György,id. Issekutz Béla,Lakó György,Lukács György,Mócsy János,Pais Dezső,Plank Jenő,Szalai Sándor,Vendl Aladár,Verebélÿ László ésVarga József lettek. A bizottság az 1956. október 28-án alapított Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága, illetve a november 21-én megalapítottMagyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa elődjének tekinthető.[9]
 | Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
A rendszerváltást követően, 1990-ben, új alapszabályt fogadtak el. Az irodalom és a művészetek akadémiai képviseletének helyreállítására társult, de önálló intézményként létrejött a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (1992). 1994 áprilisában kihirdették a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló új törvényt (XL. tv.).
Az akadémiai kutatóintézet-hálózat elcsatolásával kialakult helyzetben az MTA 192., rendkívüli közgyűlése 2019. december 2-án elfogadta az Akadémia megújuló küldetését tartalmazó előterjesztést, valamint módosította az MTA Alapszabályát és Ügyrendjét is.[10] 2025-ben az MTA Pro Urbe Budapest díjban részesült.
1860-ban országos gyűjtés indult a székház felépítésére. A tervpályázatot1861-ben írták ki. A győztes,neoreneszánsz stílusú tervetFriedrich August Stüler nyújtotta be. A kivitelezés1862 tavaszán kezdődöttYbl Miklós ésSzkalnitzky Antal vezetésével. A felavatásra1865.december 11-én került sor.
A homlokzati szobrokatEmil Wolff, az alapítást ábrázoló bronz domborművetHolló Barnabás készítette. A díszterem freskóiLotz Károly alkotásai.Ligeti Antal tájképei ékesítik a kis üléstermet.
A székházBudapest V. kerületében, aSzéchenyi István tér 9. alatt található.
Napjainkban 11 tudományos osztálya működik, ebből nyolctermészet-, háromtársadalomtudományi (I., II., IX.):
 | Bővebben:Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ |
Budapest V. Arany János u. 1. alatt található aMagyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ.1826-ban alapították. Az ország egyik legnagyobb tudományos szakkönyvtára. A mintegy kétmillió könyvtári egységet őrző könyvtárhoz több különgyűjtemény (Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye, Keleti Gyűjtemény, valamint Mikrofilmtár) tartozik.
Az Akadémia tagjai és az MTA doktorai illetményt kapnak. Ennek összege 2007. január 1-je után [a 350/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján] rendes tag esetén havi 455 000 Ft, levelező tag esetén 353 900, az MTA doktorai esetén 90 000 Ft.
| Magyar Tudományos Akadémia tagjai |
|---|
| Akadémikusok szakmai bontásban |
Az MTA tagjainak adataiból az Akadémia adatbázist hozott létre, amely tartalmazza a Magyar Tudományos Akadémia mindenkori rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjainak, valamint a közgyűlésen szavazati joggal rendelkező doktor-képviselőknek az életrajzi adatait.
Az MTA KöztestületiAdatbázisa annak a mintegy tízezerköztestületi tagnak az adatait tartalmazza, akik Magyarországon szerzett vagy honosított tudományos fokozattal rendelkeznek és a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján bejelentik, hogy a köztestület tagjai kívánnak lenni. Az adatbázis1994 óta épül, hozzáférhető az interneten,[11] illetve nyomtatott formában is megjelenik.
| Bővebben:A Magyar Tudományos Akadémia tisztségviselőinek listája |
| # | Név | Időszak | Foglalkozás |
|---|---|---|---|
| 1 | Gr. Teleki József | 1830. november 17. – 1855. február 15. | történetíró |
| 2 | Gr. Dessewffy Emil | 1855. április 17. – 1866. január 10. | író, publicista |
| 3 | Br. Eötvös József | 1866. március 18. – 1871. február 2. | jogtudós |
| 4 | Gr. Lónyay Menyhért | 1871. május 17. – 1884. november 3. | bölcsész, író |
| 5 | Trefort Ágoston | 1885. május 28. – 1888. augusztus 22. | jogtudós, publicista |
| 6 | Br. Eötvös Loránd | 1889. május 3. – 1905. október 5. | fizikus |
| 7 | Berzeviczy Albert | 1905. november 27. – 1936. március 22. | történetíró |
| 8 | v.József Ágost főherceg | 1936. március 22. – 1944. október | katonatiszt |
| 9 | P.Kornis Gyula SchP | 1945. március 7. – 1945. október 29. | filozófus, pedagógus, író |
| 10 | v.Moór Gyula | 1945. október 29. – 1946. július 24. | jogtudós |
| 11 | Kodály Zoltán | 1946. július 24. – 1949. november 29. | zeneszerző, zenetudós |
| 12 | Rusznyák István | 1949. november 29. – 1970. február 5. | orvos, belgyógyász |
| 13 | Erdey-Grúz Tibor | 1970. február 5. – 1976. augusztus 16. | kémikus |
| 14 | Szentágothai János | 1976. október 26. – 1977. május 6. mb. 1977. május 6. – 1985. május 10. | orvos, anatómus, idegtudós |
| 15 | Berend T. Iván | 1985. május 10. – 1990. május 24. | történész |
| 16 | Kosáry Domokos | 1990. május 24. – 1996. május 9. | történész |
| 17 | Glatz Ferenc | 1996. május 9. – 2002. május 4. | történész |
| 18 | Vizi E. Szilveszter | 2002. május 5. – 2008. május 6. | orvos, farmakológus |
| 19 | Pálinkás József | 2008. május 6. – 2014. május 6. | atomfizikus |
| 20 | Lovász László | 2014. május 6. – 2020. július 31.[1] | matematikus, informatikus |
| 21 | Freund Tamás | 2020. augusztus 1.[1] – | neurobiológus |
| Lásd még:Magyar Kutatási Hálózat |
2019-ig az MTA az alábbi kutatóintézeti hálózattal rendelkezett:[12]
Világörökség-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap