Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Magyar Olimpiai Bizottság | |
 | |
| A Magyar Olimpiai Bizottság logójaHidegkuti Nándor sírján (Mihály Gábor alkotása) | |
| Egyéb nevek | MOB |
| Alapítva | 1895.december 19. |
| Típus | nemzeti olimpiai bizottság |
| Székhely | 1124 Budapest, Csörsz u. 49-51. |
| Elnök | Gyulay Zsolt |
| Működési régió | Magyarország |
 é. sz. 47° 29′ 27″,k. h. 19° 01′ 07″47.4908,19.018647.490800°N 19.018600°EKoordináták:é. sz. 47° 29′ 27″,k. h. 19° 01′ 07″47.4908,19.018647.490800°N 19.018600°E | |
| A Magyar Olimpiai Bizottság weboldala | |
 AWikimédia Commons tartalmazMagyar Olimpiai Bizottság témájú médiaállományokat. | |
AMagyar Olimpiai Bizottság (MOB)Magyarország harmadik[1] legrégebbi ma is működőtársadalmi szervezete. Anemzeti olimpiai bizottságok között is az elsők egyike, hatodikként (a francia, görög, amerikai, német és ausztrál után), 1895. december 19-én[2] alapították. Kiemelt közhasznú egyesületként kizárólagosan irányítja és képviseli a magyar olimpiai mozgalmat. A MOB önálló független szerv, egyedül aNemzetközi Olimpiai Bizottságnak van alárendelve. Feladata a magyar sportolók nevezése és felügyelete, illetve irányítása azolimpiai játékokon.
.jpg)
Kemény Ferenc[3] egri reáliskolai igazgatóPárizsban, aSorbonne egyetemen tanult az 1880-as években, itt ismerkedett meg és barátkozott összePierre de Coubertin báróval, akivel azonos nézeteik voltak az olimpiai mozgalom létrehozásáról. 1894-ben a Coubertin (és Kemény) által szervezett, a Sorbonne-on tartott kongresszuson megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, és Kemény Ferenc lett az olimpiai mozgalom magyarországi képviselője.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjai 1896-ban:
Az 1863-ban alapított és alapszabályát elsőkéntmagyar nyelven megfogalmazóNemzeti Torna Egylet – amelynek Kemény Ferenc is tagja volt,Berzeviczy Albert, a későbbi kultuszminiszter pedig az elnöke – vállalta az előkészítés feladatait. A tekintélyesMagyar Atlétikai Club vezetői a kezdeti tartózkodás után végül csatlakoztak az alakuló bizottsághoz. A két említett, meghatározó szerepet betöltő egyesület mellett aBudapesti Budai Torna Egylet (a híres BBTE), továbbá azMTK, aNemzeti Hajós Egylet, aIII. ker. TVE, aBTC és aNeptun Evezős Egylet küldöttei kerültek a testületbe.A MOB első elnöke Berzeviczy Albert, társelnöke dr.Gerendai György, aMAC képviselője lett, titkára pedig Kemény Ferenc, akit azonban fokozatosan háttérbe szorítottak.
Története során a MOB többször került nehéz helyzetbe. Az1920-as antwerpeni olimpiára Magyarországot nem hívták meg, azelső világháborúban vállalt szerepe miatt. 1928-ban a Kultuszminisztérium megszüntette önállóságát, és azOrszágos Testnevelési Tanács IV. számú szakbizottsága lett (1928–1941). 1948-tól azOrszágos Sporthivatal hatáskörébe tartozott, és vezetőit az állam nevezte ki. 1984-ben a politikai vezetés nyomására a testület megszavazta aLos Angeles-i olimpia bojkottját. Négyen nem támogatták a javaslatot, közülük három tag neve ismert:Jacsó István ellene szavazott,Békesi László ésBogár Pál tartózkodott.
1989-ben a sportolók kezelésébe került a szervezet irányítása. A MOB legfőbb döntéshozó testülete a közgyűlés, amely tisztségviselőket választ, kijelöli az olimpiai csapatot és dönt az alapszabályban foglalt rendelkezésekről. A közgyűlések közötti időszakokban a MOB-ot az elnökség irányítja, amely 18 választott tagból áll. Az elnökség általában minden hónapban ülésezik, határoz a MOB-ot érintő fontos kérdésekben, sportszakmai és pénzügyi témákban, kisebb személyi kérdésekben.
A MOB 2005-ben ünnepelte alapításának 110. évfordulóját aNemzeti Színházban, aholJuan Antonio Samaranch, aNOB örökös tiszteletbeli elnöke ésJacques Rogge, a NOB elnöke is részt vett.
Magyarország az olimpiai mozgalom egyik legbiztosabb bástyája. Ebben a sportszerető kis országban sokat tettek az olimpiai eszme terjesztéséért és népszerűsítéséért. A magyar sport nemzetközi hírneve, kiváló versenyzőik sikereinek köszönhetően fokozatosan emelkedett. – Juan Antonio Samaranch
| Évek | Elnök |
|---|---|
| 1895–1904 | dr.Berzeviczy Albert |
| 1904–1905 | grófSzéchényi Imre |
| 1905–1907 | grófAndrássy Géza |
| 1907–1927 | gróf Andrássy Géza ésMuzsa Gyula |
| 1927–1940 | Muzsa Gyula |
| 1941–1944 | dr. Prém Lóránd |
| 1947–1948 | Jámbor Alajos ésBarcs Sándor |
| 1948–1951 | Sebes Gusztáv ésÁbrai Zsigmond |
| 1951–1958 | Hegyi Gyula |
| 1958–1962 | Hegyi Gyula,Gáspár Sándor ésKomócsin Zoltán |
| 1962–1964 | Hegyi Gyula |
| 1964–1969 | Egri Gyula |
| 1969–1978 | dr. Beckl Sándor |
| 1978–1986 | Buda István |
| 1986–1989 | Deák Gábor |
| 1989–2010 | Schmitt Pál |
| 2010–2017 | Borkai Zsolt |
| 2017–2022 | Kulcsár Krisztián |
| 2022– | Gyulay Zsolt |
Olimpiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap