Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Magyar Nemzeti Múzeum | |
 | |
| A múzeum bejárati homlokzata és lépcsősora | |
| A múzeum adatai | |
| Elhelyezkedés | Budapest Magyarország |
| Cím | 1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16. |
| Alapítva | 1802 (1807 nemzeti tulajdonba vétel) |
| Tömegközlekedés | Kálvin tér:   47,48,49 72,83 9,15 |
| Igazgató | Zsigmond Gábor |
| Építész(ek) | Pollack Mihály |
| Elhelyezkedése | |
  Magyar Nemzeti Múzeum Pozíció Budapest belső részének térképén | |
 é. sz. 47° 29′ 28″,k. h. 19° 03′ 46″47.491111,19.06277847.491111°N 19.062778°EKoordináták:é. sz. 47° 29′ 28″,k. h. 19° 03′ 46″47.491111,19.06277847.491111°N 19.062778°E | |
 | |
| A Magyar Nemzeti Múzeum weboldala | |
 AWikimédia Commons tartalmazMagyar Nemzeti Múzeum témájú médiaállományokat. | |
AMagyar Nemzeti Múzeum, a magyar közbeszédben gyakran csak„Nemzeti Múzeum” országosmúzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ egy tagintézménye, mely amagyar történelem tárgyi emlékeit gyűjti és mutatja be. FőépületeBudapest VIII. kerületében, aMúzeum körúton található. A múzeumklasszicista stílusú épülete 1837–47 között épült, tervezőjePollack Mihály építész volt, alapítója grófSzéchényi Ferenc.[1]
Már a14. századtól létrejöttek gyűjtemények, amelyek a magyarság kiemelten fontos tárgyait, műkincseit őrizték, ezek rendre királyi gyűjtemények voltak.Mátyás márképzőművészeti anyagot is gyűjtött. Atörök uralom alatt a királyi gyűjtemények szétszóródtak és részben megsemmisültek, helyüket a főurak gyűjteményei vették át, aThurzók,Zrínyiek,Nádasdyak kincsei. A18. századra már oktató céllal is létrejöttek gyűjteményekDebrecenben,Pápán ésSárospatakon.
Afelvilágosodás ésromantika hatásáraEurópa-szertenemzetimúzeumok létesültek, elsőként aBritish Museum, melyek a nemzet történeti és művészeti értékeit és alkotásait gyűjtötték. Az1802-ben létrejött Magyar Nemzeti Múzeum időrendben Európa harmadik nemzeti múzeuma.
1802-ben grófSzéchényi Ferenc engedélyért fordultI. Ferenc császárhoz, hogyMagyarországra vonatkozó gazdagnagycenki gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt a dátumot tekinthetjük a Magyar Nemzeti Múzeum (és az 1949-ben különváltOrszágos Széchényi Könyvtár) alapítási évének. A gyűjtemény ekkor 11 884 nyomtatványt, 1156 kéziratot, 142 kötet térképet és rézmetszetet, 2019 db aranyérmét, továbbá régiségeket, valamint néhány képmást tartalmazott. Ezek a tárgyak képezték a Nemzeti Múzeum első gyűjteményét, amelyEurópa harmadik ilyen jellegű nemzeti intézménye lett. A múzeumi anyagot először az egykori pesti pálos kolostorban, majd a napóleoni háború után a régi egyetem épületében helyezték el. Az1807-es országgyűlés a nemzet tulajdonába vette az új intézményt és közadakozásra szólította fel az ország lakosait. A legelső adományozóKindli Ferenc szűcsmester volt;1831-ig 231-en adakoztak, ám közülük csak 29 voltarisztokrata. Az adományok közül az egyik legjelentősebb az alapító feleségének,Festetics Juliannának értékes ásványgyűjteménye volt, mellyel megvetette a későbbiTermészettudományi Múzeum alapját1808-ban. Az ajándékozások mellett a gyarapodás másik forrása a vásárlás volt, így jutottak hozzá példáulJankovich Miklós tudós és műgyűjtő gazdag gyűjteményéhez1832-ben.1846-banPyrker János László képzőművészeti gyűjteménye került az intézmény tulajdonába, ebből született a későbbiSzépművészeti Múzeum.
A múzeum új, önálló épületének felállítására az 1832–36-osországgyűlés ajánlotta meg a szükséges összeget. Tervezésével a magyarországi klasszicista építészet jelentős alakját,Pollack Mihályt bízták meg. Az építkezés 1837 és 1847 között folyt. A homlokzattimpanonjának kompozíciójátLudwig Schaller (1804–1865) müncheni szobrász dolgozta ki. Magukat a szobordíszeket az ebben az időszakbanMilánóból átmenetileg Pestre költözöttRafael Monti olasz szobrász faragta ki, ezért a művet általában neki tulajdonítják.[2] Középen Pannónia nőalakja trónol, kezében egy-egy babérkoszorúval, melyet jobbról a tudomány és művészet, balról a történelem és a hírnév megszemélyesítőjének nyújt át. A jobb sarokban lévő alak aDunát, a bal sarokban lévő aDrávát szimbolizálja. A múzeum főlépcsőházának falait és mennyezetét 1875 ótaLotz Károly ésThan Mór allegorikus freskói díszítik.
Alaprajza keresztirányban megnyújtott. Négyszöges tömbön belül két szimmetrikusan elhelyezett udvaralap. Enfilade-ot is találunk az épületben. Reprezentatív térsora van. A földszinti előcsarnok kör alaprajzú tér, majd következik a három karú lépcső, amelynek a végén érkezünk meg a reprezentatív térhez.
A múzeum jelentős szerepet játszott az1848–49-es forradalom és szabadságharc időszakában. 1848. március 15-én a homlokzat előtti tér a forradalom egyik fontos színhelye volt, ahol a hagyomány szerintPetőfi Sándor elszavalta aNemzeti dalt. A múzeumi díszteremben ülésezett a 48-as népképviseleti országgyűlés felső háza. (Később, amai parlament megépüléséig a felsőház végig itt is működött.) Ettől kezdve a Nemzeti Múzeum épülete nem csupán a legfontosabb nemzeti gyűjtemény befogadóhelye, hanem a nemzeti szabadság jelképe is. Ezt a jelképiséget fejezi ki, hogy nemzeti ünnepünkön a központi állami megemlékezést évről évre a múzeum előtt tartják.
.jpg)
A19. század második felében olyan kiváló tudósok fejtették ki e falak között tevékenységüket, mintKubinyi Ágoston,Rómer Flóris,Hampel József ésPulszky Ferenc. A dinamikusan fejlődő gyűjtemények már ekkor kinőtték az intézmény falait. Emellett a nemzetközi muzeológia fejlődése is a szakosodás, a szakmúzeumok kialakítása irányába mutatott. Így vált önálló intézménnyé – a nemzeti múzeumi gyűjtemény egy részének leválásával – 1872-ben azIparművészeti Múzeum, 1896-ban pedig, a képtár egy részéből, aSzépművészeti Múzeum.
ATanácsköztársaság leverése után a magyar fővárost megszálló román katonai alakulatok 1919. október 5-én megkísérelték eltulajdonítani a Nemzeti Múzeum kincseit, amitHarry Hill Bandholtz tábornok, az amerikai katonai misszió vezetője személyes fellépésével megakadályozott. 1926–27-ben került sor az épület teljes felújítására. Ekkor sikerültLechner Jenő tervei alapján az épületen belül a tetőtérben új helyiségeket nyerni, így a raktározási gondok egy időre megoldódtak.
Az 1949-es múzeumi törvény kimondta aNéprajzi és aTermészettudományi Múzeum különválását és aSzéchényi Könyvtár önállósodását. Az1960-as években néhány kiemelkedő történelmi épületegyüttes a Nemzeti Múzeum szakmai irányítása alá került, mint az intézmény vidéki filiáléja, ezzel mintegy országos jelentőségüket hangsúlyozva: avisegrádi Mátyás Király Múzeum, asárospataki Rákóczi Múzeum és amonoki Kossuth Múzeum, 1985-től pedig azesztergomi Vármúzeum.
Azötödik Orbán-kormány 2024 tavaszán úgy döntött,[3] hogy a múzeum a továbbiakban „Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ” (MNM KK) néven működik,[4] valamint július 1-jétől az alábbi intézmények ennek tagintézményeivé válnak (korábbi nevüket megtartva):[5]
A központ elnöki kabinetének éléreDemeter Szilárd került,[6] a hat intézményt egyetlen, közös gazdasági hivatal felügyeli; a korábbi gazdasági osztályokat összevonták, önálló bankszámláikat megszüntették. A keretekről egyelőre nincsenek pontos információk, Demeter abban állapodott meg a kormánnyal, hogy ősz végére állítanak össze egy stratégiát, amely alapján dönteni lehet a finanszírozásról, illetve a most 1600 főállású dolgozó állományának létszámáról. Az integráció lebonyolításával aBudapesti Történeti Múzeum korábbi főigazgatóját,Népessy Noémit bízta meg.[7]
Demeter Szilárd 2024 márciusában így nyilatkozott a magyar közgyűjteményekről aKossuth Rádióban:
„A Magyar Nemzeti Múzeum – és egyébként minden magyar közgyűjtemény – feladata választ adni arra a kérdésre: mi a magyar a 21. században? Az alapkérdésre […] a válaszkísérletek megfogalmazásához támpontokat és fogózókat éppen a magyar közgyűjteményi rendszer adhat. […] egyetlen magyar közgyűjtemény létezik, nem léteznek fővárosi és vidéki intézmények sem: magyar múzeumok, magyar közgyűjtemények léteznek, a magyar teremtőerő megannyi temploma. Ezekben a közgyűjteményekben nem értéksemleges munka folyik, hanem értékelkötelezett. Nekünk a magyar kultúra az első. […] a közgyűjteményeinkben a mi dolgunk a teremtésvédelem. A mi magyarázataink a teremtés rendjének megértéséből erednek. Az isteni és az emberi teremtés csodáját kutatjuk, gondozzuk és mutatjuk meg különböző formákban. Ezért van az, hogy ha bemész egy múzeumba, akkor jobb emberként jössz ki. És ezért van az, hogy ha bemész egy magyar múzeumba, akkor jobb magyarként jössz ki.”
–Hazaszótár: Örökség, hirado.hu, 2024. március 3.
 | Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
A Magyar Nemzeti Múzeum római lapidáriuma, a római kori kőemlékek gyűjteménye a múzeum főépületének déli udvara alatt, a pince-rendszer egyik nagyobb helyiségében található. A kiállítás az ókoriPannónia területén talált számos római kőmaradvány jellemző darabjait mutatja be, főleg sírköveket,szarkofágokat.[17]
A kőfaragványok és felirataik számos információt szolgáltatnak a mai Dunántúlnak nagyjából megfelelő tartomány korabeli társadalmáról, a római hódítók és a bennszülött lakosság együttéléséről, temetkezési szokásairól és ruhaviseletéről.
 | Bővebben:Múzeumkert |
A múzeum környékének esztétikus kialakítására tervezték meg a múzeumkertet. 1852-benWagner János tervei alapján épült fel a múzeum hátsó homlokzatával szembenéző kerti ház. Magának a kertnek a terveitPecz Ármin készítette, 1855-ben el is ültették az első csemetét. A kert1879-ben nyerte el végleges formáját. A szükséges anyagiak összegyűjtésére koncerteket rendeztek, melyek előadóművészei (karnagyai) közöttLiszt Ferenc ésErkel Ferenc is szerepelt.
A múzeumkertben az elmúlt másfélszáz évben számos irodalmi és történelmi személyiségnek állítottak emléket. Elsőként, 1860-banBerzsenyi Dániel szobra került a kertbe, majd 1881-benKazinczy Ferencé, mindkettőVay Miklós alkotása. A kertben található mégKisfaludy Károly ésKisfaludy Sándor, a természettudósHerman Ottó, az1848-49-es szabadságharc két idegen katonai vezetője,Alessandro Monti ésJózef Wysocki, valamintGiuseppe Garibaldi szobra.
A legjelentősebb emlékmű, Arany János három és fél méteres ülőszobra (Toldi Miklós és Piroska; főbb műveinek szereplői mellékalakjaival,Strobl Alajos alkotása) 1893 óta díszíti a múzeumkertet;[18] 2017. szeptember 7-én restaurálás céljából elszállították a szoborcsoportot, s a tervek szerint 2018 elején került vissza megújult állapotában.[19][20] Említésre méltó még a lépcsőtől balra található márványoszlop, amely a rómaiForum Romanumról származik. 1890. március 15-énPetőfi-emléktáblát avattak a lépcső jobb oldali mellvédjén.Széchényi Ferenc szobrát 1902-ben állították fel,Istók János alkotása. A kertben tölgyfák, gesztenyefák, fenyőfák és páfrányfenyők is találhatóak.
A kormány 1543/2012 (XII.4.) határozatában közzétett döntése szerint az alábbi muzeális intézmények is a Magyar Nemzeti Múzeum szervezetében folytatják korábbi tevékenységüket 2013. január 15-től:
A kormány 1112/2024. (IV. 23.) határozatában közzétett döntése szerint a Magyar Nemzeti Múzeumba mint „Közgyűjteményi Központba” integrálják az alábbi intézményeket 2024. július 1-től:
Az MNMKK további tagintézményei:
AMagyar Nemzeti Múzeum vezetői | ||
|---|---|---|
|  | |
