Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt-ról szól. Hasonló címmel lásd még:Mol (egyértelműsítő lap). |
| MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. | |
 | |
 | |
| AMol Campus a cégcsoport 2022-ben átadott újbudapesti székháza | |
| Típus | Nyilvánosan működő részvénytársaság |
| Alapítva | 1991 |
| Székhely | Budapest |
| Vezetők | Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató Molnár József vezérigazgató |
| Iparág | olajipar |
| Tulajdonos | lásd külön szakaszban |
| Forma | részvénytársaság |
| Árbevétel |  19 612 millió dollár(2021) |
| Profit | 2 020 millió dollár(2021) |
| Összes vagyon | 19 940 millió dollár(2021) |
| Alkalmazottak száma | 25 000(2021) |
| Leányvállalatai | MOL Petrolkémia Zrt.,Slovnaft,INA |
| Tőzsde |
|
| Magyar cégjegyzékszám | 01-10-041683 |
| A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. weboldala | |
 AWikimédia Commons tartalmazMOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. témájú médiaállományokat. | |
AMOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság, rövidített nevénMOL Nyrt.,[1] más névenMOL-csoport, egymagyarmultinacionális olaj- és gázipari vállalat, melynek székhelyeBudapesten található. A cég jogelődje az1957-ben alapítottOrszágos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT), mely állami vállalatként1991-ig működött. A MOL-csoport tagjai többek között a korábbanhorvát ésszlovák állami olaj- és gázipari társaságok, azINA és aSlovnaft.
A Coface CEE Top 500 rangsor szerint 2021-ben és 2022-ben Magyarország 1. ésKözép- és Kelet-Európa 3. legnagyobb forgalmú vállalata,[2][3]2013-ban pedig 402. helyen állt a világ legnagyobb vállalatainakFortune Global 500-as listáján, bevétele pedig megegyezett Magyarország akkoriGDP-jének egyötödével. Piaci kapitalizációja (piaci értéke) 2016. június 16-án 1 672 milliárdforint, aznapi árfolyamon körülbelül 6 milliárdUSD volt.[4] A MOL Magyarország legnyereségesebb vállalata, nettó nyeresége 2021-ben 1,75 milliárd dollár volt.
A MOL vertikálisan integrált és az olaj- és gázipar minden területén tevékenykedik, beleértve a kutatást, a termelést, a finomítást, a forgalmazást, a petrolkémiai vegyi anyagokat, az energiatermelést és a kereskedelmet. 2018-tól a MOL világszerte több mint 30 országban működik, 26 000 embert foglalkoztat, kilenc országban (főkéntKözép- és Kelet-Európában) közel 2000 benzinkútja van hat márkanév alatt, emellett piacvezetőMagyarországon,Szlovákiában,Horvátországban ésBosznia-Hercegovinában. Közép-kelet-európai downstream tevékenységei olyan termékeket gyártanak és értékesítenek, mint üzemanyagok, kenőanyagok, adalékanyagok és petrolkémiai termékek. A vállalat legjelentősebb tevékenységi területei:Közép- és Kelet-Európa,Dél-Európa, azÉszaki-tenger, aKözel-Kelet,Afrika,Pakisztán,Oroszország ésKazahsztán.
A MOL elsődleges tőzsdei jegyzett aBudapesti Értéktőzsdén, ahol aBUX Index részét képezi.2019januárjában 9,7 milliárd dolláros piaci kapitalizációval rendelkezett és a második legnagyobb társaság volt a Budapesti Értéktőzsdén. A MOL másodlagos tőzsdén is szerepelVarsóban.
A cég története egészen1930-as évekig nyúlik vissza.1937-benamerikai segítséggel (EUROGASCO) kezdődött meg azalai olaj kitermelése.1938-ban alapították meg aMagyar–Amerikai Olajipari Társaságot (MAORT), a zalai olajmezőket 1940-re már csúcsra járatták.[5]
Amásodik világháború idején anémetek vették át, és megalakult aMagyar–Német Ásványolajművek (MANÁT), mely a háború végéig, napi rendszerességgel szállította a kitermelt zalaikőolajatNémetországba. (Ekkoriban havonta 67 ezer tonna kőolajat termeltek ki.)
1946-ban aszovjetek kezébe került a társaság, létrejött aMagyar–Szovjet Nyersolaj Részvénytársaság (kezdetben: MASZOVOL, majd MASZOLAJ).
1964-ben helyezték üzembe aBarátság kőolajvezetékSzlovákián, majd 1972-ben a maiUkrajnán keresztül vezetett ágát.[6][7] Azuráli kőolaj alternatívájaként 1978-ra elkészültAdria-kőolajvezetéken 1980-ban érkezett az első szállítmány.
1965-től helyeződött át a kőolaj ésföldgáz kitermelésének központja aDél-Alföld, azon belül főlegAlgyő térségébe.[8][9] A készlet kitermelése itt 1980-ban érte el a maximumot.[10]
1957-ben létrehozták azOrszágos Kőolaj- és Gázipari Trösztöt (OKGT). A külföldre irányuló nagykereskedelemmel aMineralimpex, a belföldi kiskereskedelemmel és üzemanyag értékesítéssel azÁsványolaj-forgalmi Vállalat (ÁFOR) foglalkozott.[11][12]
A MOL-t 1991. október 1-én, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt kilenc tagvállalatának összevonásával alapították meg. A tröszt tizennégy további vállalata máshová került. AzÁllami Vagyonügynökség1993 júliusában kezdte meg az addig állami tulajdonú vállalat privatizálását. A társaságok tényleges integrációja1995-re fejeződött be, és a korábban elkülönült vállalatok egy közös szervezeten belül folytatták a működésüket. A MOL privatizációs stratégiáról hozott döntése választ adott azokra a nemzetközi piaci, politikai és jogi kihívásokra, amelyekkel a társaságnak aSzovjetunió szétesésének káoszát követően szembesülnie kellett. Így vált az olaj- és gázipar regionális konszolidációjának úttörőjévé.[13][14] Adélszláv háború miatt 2007-ig szünetelt az Adria-vezeték üzemeltetéses.[15]
1995-től azÁllami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) folytatta a vállalatprivatizációját.1998-ig a vállalat 75%-át privatizálták, további privatizációra2002-ben került sor.2005-ben az ÁPV Rt. már csak a részvények 11,78%-ával rendelkezett. Ezt a 11,78%-ot 2006 decemberében adta el aBudapesti Értéktőzsdén keresztül. Azóta 1 db szavazatelsőbbségi részvénye van az államnak. 2007 júliusában 10%-ot kapott kölcsön a menedzsmenttől aMagyar Fejlesztési Bank Invest Zrt. Így újra tud gyakorolni némi befolyást az állam.
1995-ben a vállalat először terjeszkedett túl a nemzeti határokon, töltőállomásokat nyitvaErdélyben,Romániában. A következő években a MOL tovább bővült, és 2000-ben 36 százalékos részesedést szerzett aszlovák nemzeti olajtársaságban, a Slovnaftban. Így lett a TársaságKözép-Európában az első olajipari vállalat, amely határokon átnyúló partnerséget létesített, és egyben új üzleti ágazatot nyitott a magyarpetrolkémiai társaság, aTiszai Vegyi Kombinát 32,9 százalékának megszerzésének köszönhetően.[16][17]
1999-ben a MOL megjelentPakisztánban, és a TAL Blokk, az ország egyik legnagyobb szénhidrogéntermelő blokkja üzemeltetőjévé vált a termelésben 8,42 százalékot elérő részesedésével.[18][19]
Az INA, ahorvátországi nemzeti olajipari társaság2002. évi privatizációs törvénye alapján 2002. májusában indították el a 25 százalék + 1 részvényrészesedés privatizációját célzó nyilvános tendert. A MOL 505 millió dolláros ajánlattal nyerte meg a pályázatot azOMV 420 millió dolláros ajánlatával szemben.[20][21]2008.október 3-án tovább nőtt részesedése, mely így már elérte a 45%-ot, ezt követően,2009.június 6-án a MOL átvette az INA irányítását, tulajdoni hányada jelenleg 49%[22].
2004-re a MOL több lépésben teljes hányadában megszerezte aszlovák nemzeti olajfinomítót, a Slovnaftot, A vezető magyaretilén- éspolipropilén-gyártó Tiszai Vegyi Kombinát (TVK) felett már 2001-ben ellenőrzést szerzett azzal, hogy a vállalatban 34,5 százalékra növelte részvényrészesedését, melyet követően 2006-ban az olajipari társaság 86,56 százalékra, majd 2015-re 100 százalékra növelve részesedését, s így a TVK tulajdonosa lett.[23] A tiszaújvárosi társaság neve 2015. augusztus 1-jétőlMol Petrolkémia.[24]
2003 és 2005 között a MOL eljutott a Shell Romania teljes felvásárlásáig. A MOL 2004-ben egykorneuburgi üzemanyagtároló megvásárlásával lépett be azosztrák piacra, egy évre rá a Roth töltőállomás-hálózatot is fölvásárolta.[25]
A MOL 2003 óta van jelen Szerbiában, ahol 2005-ben nyitotta első töltőállomását.[26] Jelenleg 62 MOL-töltőállomás működik az országban, ahol a vállalat a második legnagyobb importőr az üzemanyag-nagykereskedelem piacán. A MOL Szerbia 2019 szeptemberében új üzemanyag-terminált nyitottKarlócán (Sremski Karlovci).Szerbiában az teljes beruházás értéke meghaladja az 500 millió eurót, a létesítmény üzemanyagok tárolását és feldolgozását szolgálja az országban jelenleg működő 62 benzinkútja részére. Az üzemanyag-terminál a MOL legnagyobb beruházása Szerbiába az elmúlt 15 évben.[27][28]
2007 augusztusában a MOL megvásárolta az IES-t, azItaliana Energia e Servizi S.p.A.-t, amantovai olajfinomító és egy 165 egységből állóolaszországi kiskereskedelmi lánc tulajdonosát.[29]
2007-ben a MOL belépettIrakkurdisztáni régiójába, ahol leányvállalata, aMOL Kalegran 20 százalékkal rendelkezik a Shaikan Blokkban.[30][31] Ezen túl2009-ben a MOL 10 százalékos részesedést vásárolt a Pearl Petroleumkonzorciumban (Pearl) a Crescent Petroleum és a Dana Gas PJSC társaságtól.[32]
A MOL 2007 novemberében egy új regionális kezdeményezésről, az Új Európai Transzmissziós Rendszer (NETS) elnevezésű közös regionális gázvezeték-rendszer létrehozásáról számolt be. 2007. december 20-án a MOL stratégiai együttműködést jelentett be acsehországi ČEZ (České energetické závody) energiaellátóval. A ČEZ-zel közösen létrehozott vállalkozás a gázüzemű energiatermelésre és a kapcsolódó gázinfrastruktúrára összpontosít Közép- és Délkelet-Európában, először két 800 MW-os erőművet indítva Magyarországon ésSzlovákiában. Miután a stratégiai partnerség keretein belül részvényeinek 7 százalékát eladta a ČEZ-nek, a MOL 2008. március 10-én bejelentette, hogy ugyanilyen megfontolások mentén 8 százalékos részvényrészesedést értékesít az Ománi Olajvállalat számára.[33]
A MOL 2008. május 9-én megállapodást írt alá 35 százalékos részvényrészesedés megvásárlásáról az indiai ONGC által működtetett blokkban,Indiában.[34] Ugyanebben az évben a MOL megszerezte az INA részvényeinek újabb 22,16 százalékát a Zágrábi Értéktőzsde nyilvános ajánlata révén.[35]
A cég tulajdonhányada2010-ben 15,6%-ban magyar, 84,4%-ban külföldi volt.[36]2011.május 24-én amásodik Orbán-kormány megvásárolta az orosz Szurgutneftyegaz tulajdonolta részvényeket, így az állam 21,2%-nyi részvényhez jutott összesen 1,88 milliárdeuró értékben, (aznapi árfolyamon számolva mintegy 500 milliárdforintért). 2012 júniusában megvásárolta Pap Oil, illetve Bohemia Realty Company vegyipari cégek fúzióját, így 149-re emelte cseh benzinkút-hálózatát.[37] A vásárlást július 7-én lezárták.[38]
2013 végén a MOL belépett azészaki-tengeri területre a Wintershall portfóliójának megszerzésével, amely már termelő olajmezők és a még csak induló projektek elegyét foglalta magában. Ezenkívül pozíciót szerzett a Scott központban azÉszaki-tenger középső részén.[39][40] A MOL tovább bővítette kutatási portfólióját azáltal, hogy 2015-ben belépettNorvégiába, miután megszerezte az Ithaca Petroleum Norge-t.[41]
2014. május 8-án a MOL bejelentette, hogy megvásárolta azolaszEnicsehországi,szlovákiai ésromániai leányvállalatait, beleértve az addig Agip márkanév alatt működő 208 benzinkútból álló kiskereskedelmi hálózatot. Az ügylet szintén magában foglalta az Eni nagykereskedelmi érdekeltségeinek átvételét Csehországban, Szlovákiában és Romániában.Csehországban a 125 új benzinkútnak és a szintén csoporthoz tartozó 24 Slovnaft és 125 PAP Oil töltőállomásnak köszönhetően a MOL kiskereskedelmi piaci részesedése meghaladta a 10 százalékot. A 274 töltőállomással a MOL-csoport lett a második legnagyobb üzemanyag-kiskereskedő az országban. Szlovákiában így már 253 benzinkút tartozott a teljes hálózathoz az akkor felvásárolt 41 töltőállomással. Romániában 42 kúttal bővült a meglévő hálózat, amely így 189 elemű lett és a kiskereskedelmi piaci értékesítés 12 százalékát adta.[42]
A MOL 2022 és 2023 folyamán két nagy akvizíción keresztül bővítette a regionális portfólióját. 2022-ben bejelentették, hogy a MOL belép alengyel üzemanyag kiskereskedelem-piacra: 417 db Lotos töltőállomást vásárolt meg a PKN Orlen lengyel állami energiavállalattól, és így a harmadik legnagyobb szereplővé váltLengyelországban ebben a szegmensben.[43] EzzelLengyelország lett a legnagyobb piac, ahol a MOL-csoport jelen van és ahol több kútja van itt, mint Magyarországon.[44] 2023-ban felvásárolta azOMV Slovenijat, s ennek köszönhetően több mint 170 töltőállomás került hozzá,[45] melyből 39-et azEurópai Bizottság feltételeinek megfelelően továbbértékesített aShellnek.[46] Így a MOL-csoport 2023-ban összesen több mint 2500 töltőállomásból álló hálózatot működtetettKelet-Közép-Európában.[47]
2016-ban a MOL-csoport bejelentette új, hosszú távú, MOL 2030 Enter Tomorrow stratégiáját, amely a várhatófosszilis tüzelőanyag-csúcsigényre reagál. A vállalat szerint az integrált upstream-downstream üzleti modell továbbra is erőteljes és stabil nyereségességet biztosítana a következő 10–15 évben, ám az új beruházások elengedhetetlenek a MOL jövője szempontjából.[48] A stratégia részeként a vállalat célja a klasszikus olaj- és gázipari üzletág diverzifikálása, és a régió vezetővegyipari- és fogyasztási cikkekkel és szolgáltatásokkal foglalkozó társasággá történő átalakítása. AWall Street Journal szerint: „A MOL olyan átalakítási stratégiával rendelkezik, amely arra a kérdésre, hogy milyen változások várhatóak a nagy energiaszolgáltatók környezetében a következő évtizedben, a legegyértelműbb válaszokat megfogalmazóbbak közé tartozik.”[49][50]
_petrol_station._-_Budapest%2c_XII._distr._Istenhegyi_St.%2c_55.JPG)
A MOL 2030-ig a 4 és fél milliárd dollár összegű beruházást tervezett a petrolkémiai üzletágának fejlesztésére, a fogyasztási cikkek szegmenséből a magasabb hozzáadott értékű vegyi termékek felé törekszik.[51][52] Az új stratégiát követő egyik első projekt a Polyol vegyipari projekt volt. A MOL2018. szeptemberében befejezte a projektberuházást, és mérnöki, beszerzési és építési (EPC) szerződéseket írt alá a német ThyssenKrupp konszernnel.[53][54]
2019 októberébenHernádi Zsolt,Koncz Ferenc, Sami Pelkonen ésVarga Mihály lefektette atiszaújvárosi komplexum alapkövét. 2023-ban sikeresen megtörtént a kísérleti üzem tesztelése.[55]
A MOL 2030 Enter Tomorrow stratégia részeként a vállalat megkezdte az újrahasznosítás lehetőségeinek feltárását, 2018-ban partnerséget alakított ki a műanyag újrahasznosítás céljából anémet APK-val, majd 2019-ben megvásárolta a német Aurora újrahasznosított műanyag-keveréket gyártó céget.[56][57][58]
Kiskereskedelmi stratégiájának részeként a MOL célja, hogy napi fogyasztási cikkek (FMCG) forgalmazójává váljon, illetve hogy megreformáljaKelet-Közép Európában a közlekedést. A vállalat 2030-ra kitűzött célja a fogyasztói szolgáltatásokEBITDA-értékének (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredményének) 15 százalékról 30 százalékra való megduplázása.
2019 szeptemberében, 18 országból több mint 100 friss diplomás kezdte pályafutását a MOL-csoport frissdiplomásoknak szóló Growww karrierprogramján belül,[59] a 2005-ben indított program már több mint 2500 résztvevőt számlált.[60]
A MOL 2021 februárjában “Shape Tomorrow” címmel frissítette és aktualizálta hosszútávú stratégáját, hogy Kelet-Közép-Európa körkörös gazdaságának vezető szereplőjévé váljon. A frissített stratégiában még nagyobb fókuszt kaptak a fenntarthatósági célok, illetve új elemként megjelent akörforgásos gazdaság. A stratégia szerint a MOL továbbra is elkötelezett amellett, hogy a hagyományos,fosszilis üzemanyag alapú tevékenységét alacsonyszén-dioxid-kibocsátású, fenntartható üzleti modellé alakítsa át.[61]
2022-ben a MOL ésBudapesti Közművek felearányú részesedésével aMOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel párhuzamosan létrejött budapesti székhelyű koncessziós társaság, aMOHU Budapest Zrt. a 2022 nyarán elnyert koncessziós pályázat értelmében 2023. július 1-jétől 35 évig irányítja Magyarországon a települési lakossági és ipari eredetű szilárdhulladékgazdálkodást: hulladékgyűjtést, továbbá annak újrahasznosítással vagy ártalmatlanítással történő kezelését. ABudapesti Közművek FKF Köztisztasági Divíziójától pedig átvette aFővárosi Hulladékhasznosító Mű és aPusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ üzemeltetését.[62][63] (A fővárosban és Budaörsön a szilárd hulladék begyűjtése és a főváros kezelésében álló közterületek takarítása az FKF feladata maradt.)
A MOL számos leányvállalattal rendelkezik üzleti tevékenysége különböző területein. Ezek közül a legfontosabb leányvállalatok aSlovnaft,[64] azINA[65] és aMOL Group Italy,[66] aMOL Polska[67] és aMOL Slovenia.[68][69]
A MOL-csoport vezető, irányító testülete a 11 tagú Igazgatótanács. Tagjai közül négyen egyben ügyvezető tisztséget is betöltenek, míg heten vezetőtisztség nélküli igazgatósági tag minőségben vesznek részt az Igazgatóság munkájában. Az Igazgatóság három ügyvezető tagja az elnök,Hernádi Zsolt, aki egyben vezérigazgató is,Molnár József, a csoport vezérigazgatója,Bacsa György a MOL Magyarország ügyvezetője, valamintVilági Oszkár, a Csoportszintű Innovatív Üzletágak És Szolgáltatások ügyvezető igazgatója.[69] A felügyelőbizottságotÁldott Zoltán vezeti, aki egyben a Slovnaft felügyelőbizottságának elnöke is.[70]
A MOL Nyrt. tulajdonosi szerkezete 2022. december 31-én az alábbiak szerint alakult:[71]
 | Bővebben:Mol Campus |
2017-ben a MOL bejelentette, hogy az akkor Budapest több különböző kerületében dolgozó munkavállalói számára létrehoz egy központi épületet, ahol munkatársai a legmodernebb munkakörülmények között dolgozhatnak majd. Az új székház a MOL Campus nevet kapta, és aKopaszi-gát mellett építették fel.[73] A komplexum egy 28 emeletes, 120 méteres toronyból és a hozzá tartozó pódiumból áll. Az épületet afenntartható építészet úttörője, abritFoster + Partners tervezte.[74] A campus tetejére egy, a nyilvánosság számára is látogatható kilátóterasz is épült. Emellett a MOL Campus egyedülálló irodai megoldásai mellett Budapest legzöldebb irodaháza címre is pályázott.[75] A campus területe 86.000 négyzetmétert foglal magába, és akár 2500 fő befogadására is alkalmas. A torony Budapest legmagasabb épületeként Kelet-Közép-Európában a brit stúdió második építményeként valósult meg. A MOL Campus alapkövét 2018 októberében tették le.[75] 2019 júniusában a MOL bemutatta az első belsőépítészeti látványtervet, amelyet aberlini székhelyű KINZO belsőépítész cég készített.[76]
A MOL Campus átadására 2022. december 8-án került sor.[77]
A MOL a korábban 3 kerületben, 9 különböző épületben dolgozó, kollégáját költöztette az új székházba, amelynek elsődleges küldetése, hogy harmonikus munkakörnyezetet teremtsen a dolgozóknak és – a MOL stratégiájával összhangban – biztosítsa a hatékony munkavégzést. A belső terek kialakításakor szempont volt, hogy olyan modern, fenntartható és ideális munkahely jöjjön létre, amely támogatja az együttműködést. Az irodák kialakítása az ABW (Activity-Based Workplace) - tevékenység-alapú iroda modellt követi, azaz a munkavállalók adott feladatuktól függően maguk dönthetnek az épületen belüli változatosan kialakított és különféle hangulatú terek közül az aktuális munkahelyükről, és ezt bármikor rugalmasan változtathatják.[78]
A zöld terek a központi átriumtól egészen a kilátóteraszig, az épület egészét keresztülszövik, így hozva közelebb a természetet a munkahelyhez. E terekközösségi katalizátorok is, hiszen segítik a kollégák együttműködését, de támogatják a kikapcsolódást és az inspirációt is. A beáramló természetes fény és a hőmérséklet szabályozására a legfejlettebb technológia szolgál, annak érdekében, hogy minden körülmény megfelelő legyen a dolgozók elvárásainak.[79]
AMOL-Csoport 2030+ stratégiáját támogatva, az új MOL Campus afenntarthatóság jegyében épült. A MOL Campus a legszigorúbb fenntarthatósági elvárásokat is teljesíti. Magyarországon egyedülálló módon sikeresen megszerezte mind a LEED Platinum, mind a BREAM Excellent minősítést az olyan innovatív megoldásoknak köszönhetően, mint a 900 m2napelem, ageotermikus energiát használó hűtési és fűtési rendszer, valamint aszürkevíz újrahasznosítás.[80]
Az épület 29. emeletén található a publikum számára is nyitott SkyDeck kilátóterasz, ahova az épület földszintjén található Látogatóközpontból panorámalift visz fel a 120 m magasan található kilátópontra.
A Kilátóterasz meglátogatása belépőjegyhez kötött, melyet online lehet előzetesen megvásárolni, a földszinti látogatóközpontinteraktív kiállítását viszont bárki szabadon megtekintheti a nyitvatartási időben.[81]
A MOL Campusban továbbá számos olyan szolgáltatás és eszköz található, mely a nagyközönség számára igénybevehető, többek közt Fresh Corner Cafe, bisztró, baba-mama szoba, ATM, illemhelyiségek,defibrillátor, ingyenes wifi, külső kerékpártároló és szépségszalon.[82]
A MOL-csoport jelenleg tíz országban van jelen olaj- és gázipari kutatási és termelési eszközökkel, közülük nyolcban folytat kitermelést.[83] Közép- és Kelet-Európán (Magyarország és Horvátország), valamint azok szomszédos térségén túl a MOL jelen van és stratégiai partnerségi viszonyt ápol aFÁK-térséggel (Oroszország ésKazahsztán), jelen van aKözel-Keleten,Afrikában ésPakisztánban, csakúgy, mint azÉszaki-tengeren (Egyesült Királyság,Norvégia).
A MOL olaj- és gáztermelésének csaknem kétharmada Magyarországról és Horvátországból származik.[84] Annak ellenére, hogy a közép-kelet-európai olajmezők régen megművelés alatt állnak, a vállalatnak sikerült megfordítania a termelés visszaesésének tendenciáját, az olajtermelés húsz százalékkal nőtt 2016-ban az optimalizálási, fokozott olajvisszanyerést eredményező intézkedéseknek köszönhetően.[85]
A társaság a Premier Oil (50%) és a Cairn Energy (30%) társaságában 20 százalékos részesedéssel rendelkezik az Északi-tengeri Catcher térség olaj- és gázblokkjában. AzEgyesült Királyság Energiaügyi és Klímaváltozási Minisztériuma2014 júniusában véglegesen jóváhagyott egy 1 milliárdfont értékű fejlesztést. Az FPSO (Floating Production Storage and Offloading) olajmezőről először 2017. decemberében termeltek ki olajat.[85][86]
Norvégia fontos szerepet játszik a MOL-csoport nemzetközi kutatási portfóliójában. A társaság az Ithaca Petroleum Norge felvásárlását követően 2015-ben lépett Norvégiába, és azóta jelen van azÉszaki-tenger három legfontosabb területén, Central Graben Southban, South Viking Grabenben és az Észak-tenger északi részén).[87] 2018 végén aMOL Norge megkezdte első mélyfúrását az Oppdal/Driva kutatás keretében.[88]
A MOL kutatási licenccel rendelkezik az alábbi országokban, illetve területeken (ld. a bejelentés dátumát is!):
A MOL külföldi termelési egységekkel rendelkezik (ld. a bejelentés dátumát is!):
2019 novemberében a MOL megállapodást írt alá a Chevronnal, megszerezve annak 9,57%-os részesedését az Azeri-Chirag-Gunashli (ACG) olajmezőben, amely a világ egyik legnagyobb olajmezője, amely aKaszpi-tenger alatt található, és további 8,9%-os részesedést szerzett aBaku-Tbiliszi-Ceyhan (BTC) csővezetékben. A csővezeték nyersolajat szállít az ACG-ből a földközi-tengeri Ceyhan kikötőjébe. A teljes tranzakció értéke 1,57 milliárd dollár volt.[89][90]
Innen először 2023-ban érkezett mintegy 90 000 tonnányi Azeri Light típusú kőolaj a Seavelvet tartályhajón a törökországi Ceyhan kikötőjéből a horvátországiOmisaljba, ahonnan aztán az Adria vezetéken keresztül a szlovákiai Slovnaft Finomítóba került. A MOL ezzel egy teljesen integrált értékláncot hozott létre, azaz egy tulajdonában lévő mezőről kitermelt kőolajból a saját finomítójában feldolgozott kőolajtermékeket képes értékesíteni.
Jelentős mennyiségű kőolajat talált a MOLVecsés határában, 2100 méter mélyen. A MOL 2022 júliusában kezdett kutatófúrásba a területen, ahol a szükséges vizsgálatok elvégzése után bebizonyosodott, hogy addig ismeretlen kőolajmezőt sikerült felfedezni. Az új kút napi 600 hordó termeléssel indult, úgy tervezték, hogy 700-1000 hordós termelése mintegy 10 százalékkal növeli a MOL Magyarország és 5 százalékkal Magyarország kőolajkitermelését. A Vecsés-2 nevű olajkút a MOL harmadik legnagyobb hozamú magyarországi kútja lett, mely egyedül képes lett kiváltani az elöregedőalgyői olajmező teljes éves természetes hozamcsökkenését.[91] 2024 májusában újabb kutatófúrást végeztek a kőolajmező további feltérképezésére. A találat eredményeként a Vecsés-1 elnevezésű kút napi 1300 hordó próbatermeléssel indult, ami körülbelül 1,5 százalékkal tovább növelte a MOL-csoport teljes szénhidrogén-kitermelését. A két sikeres fúrás után a MOL egy harmadik kútfúrást is tervbe vett a vecsési olajmezőn.[92][93] 2024 áprilisábanTura, 2025 márciusában pedigSomogysámson határában derítettek fel újabb olajmezőket a cég kutatói.[94][95]
2025-ben átlagosan 9–10 millió tonnakőolaj érkezett az orosz eredetű Barátság, 2 millió tonna pedig az Adria vezetéken és közel 1 millió tonnát tett ki a hazai kitermelés aránya.[96]
A MOL-csoport összesen 20,9 millió tonnás finomítói-, és 2,2 millió tonnás petrolkémiai kapacitással rendelkezik. A downstream eszközállományban 6 termelőegység található: négy finomító és két petrolkémiai üzem, melyeket az országhatárokon átívelő, logisztikai és nagykereskedelmi, integrált ellátási láncmenedzsment keretében működtet.[97] Aszázhalombattai és apozsonyi finomítókat, 10,6-os, illetve 11,5-ös Nelson komplexitási indexükkel, a legjövedelmezőbbek között tartják számon Európában.[98]
A MOL petrolkémiai termékeket is gyárt és forgalmaz világszerte és e téren is vezető szerepet tölt be a közép-kelet-európai régióban. Termékeit több mint 40 országban értékesítik.[99] A MOL petrolkémiai portfóliója kiváló minőségű poliolefin termékekből (nagy és alacsony sűrűségűpolietilén,polipropilén), valamintbutadiénből áll.[100][101]
A MOL 2030 Enter Tomorrow stratégiába azt a célt tűzte ki a vállalat, hogy az értékes, nem motorüzemanyagok részarányát 2030-ra fokozatosan, 50 százalék fölé emelje a jelenlegi 30 százalékról. Emellett a MOL-csoport szándékában áll a petrolkémiai üzletág oly módon történő fejlesztése, hogy mellette változatlanul ki tudja elégíteni a jövedelmező termékek, úgymint a repülőgép-üzemanyagok, a kenőanyagok és alapolajok iránti egyre növekvő igényt is.[102]
Minthogy a MOL célja petrolkémiai üzletágának bővítése, ezért a társaság 1,2 milliárd eurót különített elpropilénoxid alapú poliolokba történő fejlesztésekre. Ez egy, az autóipar, a csomagolás és a bútorgyártás területén használatos nagy értékű termék. 2018-ban végleges befektetési döntést hozott Polyol projektjéről, amely a vállalat életében a legjelentősebb a 2021-ig történt beruházások közül.[97]
2018-ban a MOL petrolkémiai portfóliója bővítése érdekében stratégiai partnerséget kötött a német APK-val, támogatva az APK műanyag-újrahasznosító üzeménekMerseburgban történő befejezését. Az újrahasznosítási és fenntarthatósági törekvések részeként az üzem egy „Newcycling” elnevezésű innovatív technológiát honosít meg az üzemben, amelynek révén műanyag hulladékokból kiváló minőségű újrafeldolgozott anyagok állíthatók elő.[103][104]
Aföldgázágazatban a fő hangsúly az olyan extenzív nagynyomású gázvezetéken keresztül történő gázszállításon van, melynek hossza meghaladja az 5700 kilométert (3500 mérföldet).[105] A MOL tagja volt aNabucco Gas Pipeline nevű projektcégnek is.[106]
A társaság támogatja a második generációsbioüzemanyagok kutatását aPannon Egyetemen.[107]
A MOL-csoport 2022-ben felvásárolta a ReMat Zrt-t, Magyarország piacvezető műanyag újrahasznosító vállalatát, amely kommunális és ipari hulladékot használ fel regranulátum előállítására. A MOL teljes műanyag újrahasznosító kapacitása - a korábban megvásárolt németországi Aurora Kunststoffe Gmbh-val együtt – évi 40 000 tonnára emelkedett. A MOL ezzel megkezdte portfolió kiépítését a műanyag-újrahasznosítás és az integrált hulladékkezelés területén.[108]
2023 nyarán együttműködést kötöttek a Lummus Technology elnevezésű céggel a műanyagok kémiai újrahasznosítása területén. A Lummus a MOL-csoport rendelkezésére bocsájtotta műanyaghulladék-feldolgozó technológiáját, amely képes hatékonyan átalakítani a műanyaghulladékot nagy értékű vegyipari termékekké és egyéb alapanyagokká, ezzel visszaforgatva az anyagot a körforgásos gazdaságba.[109]
A MOL 25 százalékos résztulajdonosa a Rossi Biofuelnek, amely a használt étolajok, a (olaj- és) zsírfogók anyagainak, az állati zsiradékok vagy a növényi olajgyártásból származó maradékok feldolgozását is lehetővé teszi, így bioalapanyag keletkezik. Az ún. co-processing eljárás során a Dunai Finomítóban a bioalapanyagot a fosszilis komponensekkel együtt dolgozzák fel az üzemanyag-előállítás során, hogy fenntarthatóbb dízelt állítsanak elő, növelve az üzemanyagok megújuló részarányát és csökkentve akár 200.000 tonna/évvel a CO2 kibocsátást anélkül, hogy ez negatívan befolyásolná az üzemanyag minőségét.[110]
A MOL 2023 júliusában átvette a Szarvasi Biogázüzemet.[111] A hulladékfeldolgozó létesítmény szerves hulladékot használ villamos energia és hő előállítására, kapcsolt energiatermeléssel, körülbelül 4 MW elektromos csúcskapacitással. Az üzem évente több mint 40 000 tonna, a régió hústermeléséből származó hulladékot dolgoz fel, és további 53 000 tonna maradék hulladékot (például hígtrágyát éstrágyát) a szomszédos állattartó és húsfeldolgozó gazdaságokból. Ezenkívül mintegy 18 000 tonna mezőgazdaságiszubsztrátot használnak alapanyagként a több mint 12,5 millió köbméterbiogázt előállító üzem számára.[112]
Agumibitumen-technológiát, a bitumenből és hulladékgumiabroncsokból előállított gumibitumen gyártásának technológiáját a MOL és aPannon Egyetem közösen fejlesztette ki. Az új gumibitumen üzemzalai telephelyen épült fel, ami mintegy 10 millió dolláros beruházást jelent. Az egy év alatt megvalósult létesítmény évi 20 000 tonna gumibitumen előállítására képes.[113]
Emellett a MOL a egyik legnagyobb kapacitásúzöld hidrogén üzemét építiSzázhalombattán. A 22 millió eurós beruházás célja, hogy megújuló forrásból származó elektromos áram segítségével évente 1600 tonna zöld hidrogént állítsanak elő és ezzel 25 000 tonnával csökkentsék szén-dioxid-kibocsátásunkat.[114]
A MOL és partnerei 73,8%-os részesedést szereztek azALTEO Energiaszolgáltató Nyrt.-ben. Az ALTEO összes megújulóenergia-kapacitása jelenleg 69 MW tesz ki, ebből 47 MW szélenergia, 19 MW napenergia, további 3 MW pedig a vízenergia és biogázüzemek adnak.[115]
A MOL aBudapest Airporttal, a RÜK-kel és aWizzAirrel együttműködve megkezdte a fenntartható repülőgép-üzemanyag (SAF) kereskedelmi tesztelését is.[116]
A MOL-csoport horvát leányvállalata, az INA tesztüzembe helyezte Horvátország második legnagyobbnaperőművétVirjében, amely a második legnagyobb ilyen létesítmény az országban.[117]
2023-ra a MOL-csoport több mint 2500 benzinkúttal rendelkező hálózatot épített ki, hat márkanév alatt kilenc közép-kelet-európai országban, Magyarországon, Szlovákiában, Horvátországban,Romániában, aCseh Köztársaságban,Szerbiában, Szlovéniában, Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban.[97] A technológiai fejlődést és az új fogyasztói szokásokat figyelembe véve, valamint arra törekedve, hogy a vállalat felkészüljön a meghatározóan motorüzemanyagon alapuló korszak utáni időkre, a társaság azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a piacon szélesebb spektrumban jelenjen meg termékeivel és szolgáltatásaival.[118][119]
E cél elérése érdekében 10 milliós lakossági ügyfélkörére építve a MOL már új vállalkozásokba fogott, ideértve az e-mobilitást, az autómegosztást és a flottakezelést.[120] MOL 2030 Enter Tomorrow stratégia részeként az e-mobilitásra és az alternatív üzemanyagokra is külön figyelmet szentel a vállalat. 2018-ban a társaság saját autómegosztó szolgáltatást indított Budapesten, aMOL Limot.[120][121][122]
AMOL Fresh Corner hálózata Közép-Európa legnagyobb kávézólánca – amelynek Magyarországon 285 töltőállomáson, illetve két különálló üzletben összesen 287 egysége működik (ebből egyik a vállalat központjában, aMOL Campusban). 2022-ben csoportszinten 26 millióhot-dogot értékesítettek, ami azt jelenti, hogy minden 15. tranzakció hot-dog eladásból származott.[123]
A MOHU 2023. július 1-jét követően 35 évig végezheti az évi közel 5 millió tonna magyarországi települési szilárdhulladék begyűjtését, valamint gondoskodik annak kezeléséről, és kapcsolódó beruházásokat valósít meg.[124] A vállalat az első tíz évben mintegy 185 milliárd forintot fordít infrastrukturális és technológiai fejlesztésekre, a kötelező visszaváltási rendszer és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működtetésére, valamint kialakít egy, évente legalább 100 ezer tonna települési szilárd hulladék energetikai hasznosítására alkalmas üzemet is. A vállalat a koncessziós szerződésen kívül is komplex hulladékgazdálkodási rendszert működtet: évente 100-120 ezer tonna saját hulladék sorsáról gondoskodik, emellett jelentős mennyiségű külső hulladék kezelésére is képes, illetve belépett a műanyag-újrahasznosítás területére is.[125] A vállalat gumibitument gyárt használt abroncsokból, használt sütő- és gépolajat hasznosít újra, illetve energiát is termel a már anyagában nem újrahasznosítható hulladékból.
Adózás előtti eredmény
2007 júniusában azOMVosztrák energiavállalat nyilvános vételi ajánlatot tett a MOL részvényeire, amelyet amagyar társaság elutasított. AzEurópai Bizottság2008. március 6-án mélyreható vizsgálatot indított az OMV-nek a MOL megszerzésére irányuló vételi ajánlatával kapcsolatban. Ezután a vizsgálat lezárását követően 2008. június 24-én küldte meg az OMV-nek a MOL átvételi kísérletével kapcsolatos „kifogásközlését”.[137] Ezt követően, 2009 márciusában, az OMV eladta a MOL-ban meglévő 21 százaléknyi részvényét aSurgutneftegas részére. A MOL ezt a lépést "barátságtalan lépésnek" nevezte és állította, hogy az OMV ezzel a lépésével az orosz érdekeket szolgálta.[138]
Miután az OMV 2009-ben eladta a MOL-ban lévő 21 százalékos részesedését a Surgutneftgas számára, a MOL a Surgutneftegas átláthatatlan tulajdonosi struktúrájára hivatkozva megtagadta az orosz vállalat teljes jogú részvényesként való nyilvántartásba vételét. Ennek eredményeként a Surgutneftegasnak nem volt képviselője az igazgatótanácsban és nem volt joga a részvényesek közgyűlésén élni szavazati jogával. A MOL azzal védte a Surgutneftegast jogaiban korlátozó döntését, hogy az orosz vállalat nem fejezte ki egyértelműen a társasággal kapcsolatos szándékát.[139] 2011 májusában a magyar kormány megvásárolta az orosz Surgutneftegas részvényeit, így a magyar állam szerezte meg a MOL részvényeinek 21,2 százalékát.[140][141]
2011-ben Horvátország vizsgálatot indított Ivo Sanader volt miniszterelnök ellen, aki állítólag 10 millió eurós vesztegetést fogadott el a MOL-tól, cserébe a horvát kormány jóváhagyja a részvényesi megállapodás első módosítását, melynek következtében a MOL szerezte meg a vállalatirányítási jogokat. A vádakat a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt ellen fogalmazták meg.[142][143] A MOL többször tagadta az összes vádat. Nem sokkal ezután a magyar ügyészség vesztegetés gyanúja címén indított nyomozást, melyet 2012-ben az ügyben elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos gyanúsításokat megalapozatlannak nyilvánított és elutasította őket.[144][145]
2013 szeptemberében a zágrábi bíróság Hernádi ellen elfogatóparancsot adott ki,[146] aki így az Interpol vörös körözési listájára is felkerült.[147] Hernádi Zsolt kiadatását a magyar bíróság megtagadta.[148] 2013 november végén a MOL egy korábbi alkalmazottja pótmagánvádas eljárást indított Hernádi Zsolt ellen, amelyben azt állította, hogy az INA törvénytelen megszerzése állt a MOL részvényeinek csökkenése mögött. 2014. májusában a Fővárosi Törvényszék megszüntette az eljárást a hivatali vesztegetés miatti büntetőperben, a csalás és vagyoni hátrány okozása miatti vádak alól pedig felmentette.[149] 2014 decemberében jogerősen helybenhagyták a nemzetközi kapcsolatokban elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatti elsőfokú felmentő ítéletet, amelyet a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla is átvett.
2014-ben a horvát kormány választottbírósági eljárást kezdeményezett a MOL ellen azENSZGenfben működő választott bíróságánál, az UNCITRAL nál, a Közgyűlési Részvényesi Megállapodás első módosításának érvénytelenítését kérve, azt állítva, hogy a MOL jogellenesen szerzett irányítási jogot az INÁ-ban.[150][151] 2016. decemberében az UNICTRAL, a genfi választott bíróság, meghozta döntését és Horvátországnak a vesztegetésre, valamint a részvényesi megállapodás megszegésére vonatkozó valamennyi vádját elutasította.[150][151]
A Zágráb Megyei Bíróság 2019. decemberében elsőfokú ítéletet hozott a Sander-Hernádi perben, miszerint a MOL vezetőjét vesztegetés vádjában bűnösnek találta és két év börtönbüntetésre ítélte.[152] A MOL-csoport csalódottságát fejezte ki, mivel „a korábbi határozatok, mind a magyar hatóságok, mind pedig a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választottbíróság (UNCITRAL) részéről azt állapították meg, hogy a MOL nem követett el bűncselekményt.” Megerősítették, hogy „az elnök-vezérigazgató a MOL-csoport Igazgatóságának bizalmát és támogatását továbbra is teljes mértékben élvezi ”.[153][154]
A magyar kormány egyértelműen politikai nyomásgyakorlásként értékelte Hernádi elítélését.[155] Két neves nemzetközi jogtudóst, Kai Ambost és David Anderson, Baron Anderson of Ipswichet neveztek ki független bírósági megfigyelőnek, hogy a tárgyalások során a bírósági eljárás jogszerűségét figyelemmel kísérjék. Az ítélethirdetést követően a független jogi megfigyelők a horvát bíróságot horvát "nemzeti érdekalapú" elfogultsággal és a tisztességes eljárás nemzetközileg elismert normáinak megsértésével vádolták, ”beleértve ebbe az Emberi Jogok Európai Egyezményének (EJEE) 6. cikkelye (1) bekezdésének megsértését is."[156][157][158] A Hernádi letartóztatásáról hozott 2018-as döntést 2020. januárjában szintén a Zágráb Megyei Bíróság helyezte hatályon kívül . A horvát főügyész még fellebbezett a legfelsőbb bíróságon a döntés ellen, de várható volt, hogy az európai elfogatóparancs is visszavonásra kerül.[159] A MOL az ügyben később aVilágbank égisze alatt működő,washingtoni székhelyű Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjához (ICSID) fordult, amely 2022. július 5-én közzétett ítéletében kimondta, hogy nem felelnek meg az igazságnak a horvát kormány és bíróság azon állításai, miszerint a MOL vesztegetéssel szerzett irányítási jogot az INA-ban.[160] A korrupciós vádakat Horvátország ebben az eljárásban sem tudta bizonyítani az ügy koronatanúját pedig teljesen hiteltelennek minősítette a választottbíróság. Az ICSID az eljárás kilencéves időtartama alatt több tucat tanút hallgatott meg, több tízezer oldal iratanyagot vizsgált meg, ami után egyhangú bírói szavazással hoztak ítéletet. A korrupció hiányának megállapításán túlmenően az ICSID a Mol javára a horvát kormány 2014-es gázpiaci intézkedéseivel összefüggésben (késedelmi kamattal együtt) 235 millió dollár kártérítést ítélt meg.[161]
2023. februárjában Davor Filipociv horvát gazdasági miniszter a horvát közszolgálati televízióban azt nyilatkozta, hogy Horvátország kifizeti a MOL-nak a nemzetközi választottbíróság által meghatározott 235 millió dollárt.[162] 2023 áprilisában Hernádi Zsolt, kilenc év után átfogó interjút adott azRTL horvát kereskedelmi csatornának, amelyben az INA ügy kapcsán elmondta „A nemzetközi választott bíróságok – beleértve a Horvátország által delegált bírókat is – egyhangú döntéssel mondták ki azt, hogy nem történt semmilyen megvesztegetés”.[163]
2016-ban a kőolajipari közgazdászok, mint az év legjobb energiaipari vállalatának, a MOL-csoportnak ítélték a „Downstream Company of the Year, 2016” díjat.[164]
2018-ban az „Energy Company of the Year - Mid Cap” díjat nyerték el.[165]
 ABUX index tagjai (2022) | |
|---|---|
|