Ez a lap egy ellenőrzött változata
| MINIX | |
 | |
 | |
| Minix 3.3.0 | |
| Fejlesztő | Andrew S. Tanenbaum |
| Forráskód | nyílt |
| OS-család | Unix-szerű |
| Programozási nyelv | C |
| Stabil verzió | 3.3.0[1] (2014.szeptember 16.) |
| Fejlesztői verzió | 3.4.0rc6[2] (2017.május 9.) |
| Kernel | mikrokernel |
| Felhasználói felület | ash |
| Licenc | BSD licenc |
| Státusz | aktuális |
| Weboldal | minix3.org |
AMINIX nyílt forrású, ingyenes,Unix-szerű operációs rendszer, amely mikrokernelarchitektúrára épül. Szerzője,Andrew S. Tanenbaum az oktatásban kívánta felhasználni, de a későbbiekben a MINIX önálló rendszerré vált. A MINIX inspiráltaLinus Torvaldsot, hogy elkészítse aLinux rendszermagot.A MINIX név „minimal” és a „Unix” szavakból származik.
AzamszterdamiVrije Universiteit professzoraAndrew S. Tanenbaum készítette el a MINIX első változatát (1987-ben), hogy tankönyvében (Operating Systems: Design and Implementation[Operációs rendszerek: tervezés és kivitelezés],ISBN 0-13-637331-3) szemléltethesse vele az operációs rendszerek készítését. Nagyjából 12 000 sornyiC programozási nyelven írt forráskód (a kernel, a memóriakezelésért felelős rutinok illetve a fájlrendszer) szerepel a könyvben. A kiadó (Prentice Hall) a könyvhözfloppy lemezen mellékelte aMINIX 1.0 teljes forráskódját, illetve a dokumentációt. A MINIX 1.0 kompatibilis aUnix hetes verziójával.
A MINIX 1.0 eredetilegIBM PC ésIBM PC/AT gépeken volt használható. Az1991-ben kiadottMINIX 1.5 már támogatta az IBM PS/2 MicroChannel sínrendszerét, elérhető voltMotorola 68000 ésSPARCarchitektúrákon és támogatta azAtari ST,Commodore Amiga,Apple Macintosh és Sun SPARCStation platformokat. Ezenkívül léteztek nem hivatalos változatok azIntel 80386 (32 bites támogatással),National SemiconductorNS32532,ARM ésINMOS processzorokhoz. A Meiko Scientific saját MeikOS rendszerének alapjául használta fel a MINIX egy korai verzióját. ASunOS operációs rendszer felhasználói folyamatként futtatta a Minixet.
Az újabb igényeknek megfelelően aMINIX 2.0-t (1997) csakx86 és SPARC architektúrákra adták ki. Tanenbaum könyvének második kiadásában (Albert Woodhulllal közösen írta) már ezt a rendszert használta fel példáihoz, a könyv mellé pedigCD-ROM mellékletként csomagolták a MINIX-et. A második verzió megfelelt aPOSIX 1 szabványoknak, támogatta a 386-os és a nála újabb processzorokat (32 bites módban). Az eddig használtAmoeba (Tanenbaum egy másik operációs rendszere) hálózati protokollját (FLIP) lecserélték aTCP/IP-re.
Nem hivatalos változatok készültek a 2.0.2 verzióból a 68020 alapú ISICAD Prisma 700 munkaállomásra és a Hitachi SH3 alapú HP Jornada 680/690PDA-ra.
Két kutató a Vrije egyetemről elkészítette aMinix-vmd-t, a MINIX 2 egy változatát Intel IA-32 processzorokra, amely támogatta a virtuális memóriakezelést és azX Window System-et.
 | Bővebben:MINIX 3 |
AMINIX 3-at Tanenbaum jelentette be (2005.október 24.) azACM Symposium Operating System Principles konferencián. Bár továbbra is a könyve harmadik kiadásához kívánta felhasználni ezúttal a fejlesztés a limitált erőforrásokkal rendelkező, illetve kimagasló megbízhatóságot igénylő rendszereket célozta meg. A MINIX 3 jelenleg csak az IA-32 architektúrát támogatja. ÚgynevezettLive CD formájában (amely lehetővé teszi a rendszer használatát telepítés nélkül) érhető el. Kompatibilis különféle emulációs eszközökkel, beleértve aBochs,Qemu,VMware Workstation/Fusion ésMicrosoft Virtual PC programokat.
A3.2.1 verzió (2013.február 21.) már tartalmaz több mint 650Unix programot (például:X11,vi,emacs,bash,gcc,Perl,python).A MINIX 3 képes kezelni egy eszköz rendellenes működését, automatikusan helyettesítve annak vezérlőjét anélkül, hogy hatással lenne az éppen futó folyamatokra. Ez lehetővé teszi használatát a magas megbízhatóságot igénylő alkalmazásoknál.
Tanenbaum alapelvei, amelyeket a MINIX készítésénél alkalmazott, erősen befolyásolták a Linux szülőatyját, Linus Torvaldsot. Tulajdonképpen a Linux első verzióit MINIX alatt fejlesztette. Linus a rendszer tervezésénél Tanenbaumétól eltérő utat választott:mikrokernel helyettmonolitikus kernelt készített. Ebből a későbbiekben vita robbant ki kettejük között.
2004 májusában Ken Brown (az Alexis de Tocqueville Institution igazgatója) a Microsoft által anyagilag támogatvaSamizdat című könyvében azzal vádolta a Linux-ot,[3] hogy lemásolta a MINIX egyes részeit. A vádakat megcáfolta a Linux készítője és maga Tanenbaum professzor is.[4]
Tanenbaum oktatási célra ingyenessé akarta tenni a MINIX-et, de a kiadója nem egyezett bele a melléklet szabad felhasználásába, így kompromisszumot kötöttek: a könyv árában (egy jelképes összeg) van benne a licenc ára. Később áttértek a BSD licencre.[5][6]
Informatikai portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap