Ez a lap egy ellenőrzött változata
| MINIX | |
 | |
| MINIX 3.1.2a | |
| Fejlesztő | Andrew S. Tanenbaum |
| Forráskód | nyílt |
| OS-család | Unix-szerű |
| Programozási nyelv | C |
| Stabil verzió | 3.3.0[1] (2014.szeptember 16.) |
| Fejlesztői verzió | 3.4.0rc6[2] (2017.május 9.) |
| Kernel | mikrokernel |
| Felhasználói felület | ash |
| Licenc | BSD licenc |
| Státusz | aktuális |
| Weboldal | minix3.org |
AMINIX nyílt forrású, ingyenes,Unix-szerű operációs rendszer, amely mikrokernelarchitektúrára épül. Szerzője,Andrew S. Tanenbaum az oktatásban kívánta felhasználni, de a későbbiekben a MINIX önálló rendszerré vált. A MINIX inspiráltaLinus Torvalds-ot, hogy elkészítse aLinux rendszermagot.A MINIX név aminimal ésUnix szavakból származik.
AzamszterdamiVrije Universiteit professzoraAndrew S. Tanenbaum készítette el a MINIX első változatát (1987), hogy tankönyvében (Operating Systems: Design and Implementation (Operációs Rendszerek: Tervezés és Kivitelezés,ISBN 0-13-637331-3)) szemléltethesse vele az operációs rendszerek készítését. Nagyjából 12000 sornyiC programozási nyelven írt forráskód (a kernel, a memóriakezelésért felelős rutinok illetve a fájlrendszer) szerepel a könyvben. A kiadó (Prentice Hall) a könyvhözfloppy lemezen mellékelte aMINIX 1.0 teljes forráskódját, illetve a dokumentációt. A MINIX 1.0 kompatibilis aUnix hetes verziójával.
A MINIX 1.0 eredetilegIBM PC ésIBM PC/AT gépeken volt használható. Az1991-ben kiadottMINIX 1.5 már támogatta az IBM PS/2 MicroChannel sínrendszerét, elérhető voltMotorola 68000 ésSPARCarchitektúrákon és támogatta azAtari ST,Commodore Amiga,Apple Macintosh és Sun SPARCStation platformokat. Ezenkívül léteztek nem hivatalos változatok azIntel 80386 (32 bites támogatással), National Semiconductor NS32532,ARM ésINMOS processzorokhoz. A Meiko Scientific saját MeikOS rendszerének alapjául használta fel a MINIX egy korai verzióját. ASunOS operációs rendszer felhasználói folyamatként futtatta a MINIX-et.
Az újabb igényeknek megfelelően aMINIX 2.0-t (1997) csakx86 és SPARC architektúrákra adták ki. Tanenbaum könyvének második kiadásában (Albert Woodhull-lal közösen írta) már ezt a rendszert használta fel példáihoz, a könyv mellé pedigCD-ROM mellékletként csomagolták a MINIX-et. A második verzió megfelelt aPOSIX 1 szabványoknak, támogatta a 386-os és a nála újabb processzorokat (32 bites módban). Az eddig használtAmoeba (Tanenbaum egy másik operációs rendszere) hálózati protokollját (FLIP) lecserélték aTCP/IP-re.
Nem hivatalos változatok készültek a 2.0.2 verzióból a 68020 alapú ISICAD Prisma 700 munkaállomásra és a Hitachi SH3 alapú HP Jornada 680/690PDA-ra.
Két kutató a Vrije egyetemről elkészítette aMinix-vmd-t, a MINIX 2 egy változatát Intel IA-32 processzorokra, amely támogatta a virtuális memóriakezelést és azX Window System-et.
 | Bővebben:MINIX 3 |
AMINIX 3-at Tanenbaum jelentette be (2005.október 24.) azACM Symposium Operating System Principles konferencián. Bár továbbra is a könyve harmadik kiadásához kívánta felhasználni ezúttal a fejlesztés a limitált erőforrásokkal rendelkező, illetve kimagasló megbízhatóságot igénylő rendszereket célozta meg. A MINIX 3 jelenleg csak az IA-32 architektúrát támogatja. ÚgynevezettLive CD formájában (amely lehetővé teszi a rendszer használatát telepítés nélkül) érhető el. Kompatibilis különféle emulációs eszközökkel, beleértve aBochs,Qemu,VMware Workstation/Fusion ésMicrosoft Virtual PC programokat.
A3.2.1 verzió (2013.február 21.) már tartalmaz több mint 650Unix programot (például:X11,vi,emacs,bash,gcc,Perl,python).A MINIX 3 képes kezelni egy eszköz rendellenes működését, automatikusan helyettesítve annak vezérlőjét anélkül, hogy hatással lenne az éppen futó folyamatokra. Ez lehetővé teszi használatát a magas megbízhatóságot igénylő alkalmazásoknál.
Tanenbaum alapelvei, amelyeket a MINIX készítésénél alkalmazott, erősen befolyásolták a Linux szülőatyját, Linus Torvaldsot. Tulajdonképpen a Linux első verzióit MINIX alatt fejlesztette. Linus a rendszer tervezésénél Tanenbaumétól eltérő utat választott:mikrokernel helyettmonolitikus kernelt készített. Ebből a későbbiekben vita robbant ki kettejük között.
2004 májusában Ken Brown (az Alexis de Tocqueville Institution igazgatója) a Microsoft által anyagilag támogatvaSamizdat című könyvében azzal vádolta a Linux-ot,[3] hogy lemásolta a MINIX egyes részeit. A vádakat megcáfolta a Linux készítője és maga Tanenbaum professzor is.[4]
Tanenbaum oktatási célra ingyenessé akarta tenni a MINIX-et, de a kiadója nem egyezett bele a melléklet szabad felhasználásába, így kompromisszumot kötöttek: a könyv árában (egy jelképes összeg) van benne a licenc ára. Később áttértek a BSD licencre.[5][6]
Informatikai portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap