Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Az „M2-es metróvonal” című lap ide irányít át. Hasonló címmel lásd még:2-es metró (egyértelműsítő lap). |
| Budapesti M2-es metróvonal | |
| Kelet–nyugati metróvonal | |
 | |
| Térkép | |
 | |
| Adatok | |
| Átadás | 1970.április 2. |
| Rekonstrukciók évei | 2004–2007 |
| Állomások száma | 11 |
| Járművek száma | 22 db ötkocsis szerelvény (összesen 110 kocsi)[1] |
| Járműtelep | Fehér út |
| Nyomtáv | 1435 mm |
| Megengedett sebesség | 70 km/h |
| Áramellátás | 825 V = (harmadik sín) |
| Üzemeltető | Budapesti Közlekedési Zrt. |
 AWikimédia Commons tartalmazBudapesti M2-es metróvonal témájú médiaállományokat. | |
| Útvonaldiagram | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
AzM2-es metróvonal (kelet–nyugati metróvonal, informálisanpiros metróvonal) abudapesti metró második vonala aDéli pályaudvar és azÖrs vezér tere között. Építését1950-ben kezdték el; az első szakaszt a Fehér út és a Deák tér között1970-ben, a második szakaszt a Deák tértől a Déli pályaudvarig1972-ben adták át.
A földalatti vasútépítés gondolata és megvalósítása egyidős a londoni földalatti vasútvonal születésével.1860-ban kezdtek hozzá az építéséhez és1863-ban helyezték üzembe az első földalatti vasutat.London után elsőként azeurópai kontinensen amillenniumi kiállításra készült elBudapesten aSugárút alatt haladó földalattikéregvasúti jellegűMillenniumi Földalatti Vasút. A belváros és aVárosliget közötti kapcsolatot teremtette meg. Amásodik világháború végéig a további fejlődés nem folytatódott.
A3 éves terv sikere érlelte meg az ország vezető szerveinek döntését, hogy Budapesten mélyvezetésű föld alatti gyorsvasutat kell építeni.1949-ben megkezdődött ametró törzshálózatának, illetve első vonalának tervezése. A budapesti metróhálózat építését az1950. szeptember 17-eiminisztertanácsi határozattal rendelték el. A tervek szerint a metró aNépstadion (a mai Puskás Ferenc Stadion) és aDéli pályaudvar állomás között közlekedett volna. A Népstadionnál akartak közös végállomást kialakítani aGödöllői HÉV-vel, amelynek nyomai a mai napig láthatók (4 vágány az állomáson). A Gödöllői HÉV a két külső vágányra érkezett volna, melyről egy rámpán a Keleti pályaudvar üzemi területére jutott volna ki, ahol visszafordult volna. Az egyik ilyen rámpa a '90-es évek végéig megvolt, de a benzinkút építése miatt betömték. Nyomai már csak a Déli pályaudvar felé vezető külső vágány előre vezető sínpályán fedezhetők fel, amely jelenleg tároló. Az állomás fölé kétkupolás épületet emeltek, amit később elbontottak. Ma aBKVmetró,HÉV ésvillamos üzemigazgatósága található a helyén. Az állomás négy vágányát később egy lehetséges új szárnyvonalhoz hasznosították volna a korabeli tervek szerint. Ez aKőbánya felső,Kőbánya alsó és a Zalka Máté tér (ma Liget tér) állomásokat tartalmazta volna.[2] A Liget téri végállomás épülete 1976-1980 között a városközponttal együtt ugyan elkészült, ott különféle üzletek is nyíltak, de végül bezártak, a forgalmas csomópont aluljárója hamar elnéptelenedett, és mivel három évtized elteltével is kétséges volt, hogy valaha is eljut oda a metró, a kőbányai önkormányzat végül lebontatta az építményt.[3][4]
1954–1955 között kellett volna elkészülnie a teljes vonalnak, de az1950-ben nagy erőkkel megindított építkezést 3 és féléves munka után más nagy beruházásokkal együtt le kellett állítani. (Az 1952-ben kezdettF4 objektum is félbemaradt.)1954 februárjától[5] egészen1962-ig a metró építése szünetelt, és csak az állagmegőrző munkákat végezték el.
Az1963. november 14-én hozottkormányhatározat rendelte el a továbbépítést, a határidőket az első szakasz befejezésére1970. december 31-ére, míg a második szakasz befejezésére1973. december 31-ére jelölték ki. Ekkor már a tervek azÖrs vezér teréig (Fehér útig) való megépítésről szólnak, a tervezett üzemi vágányok mentén. Ezzel az útvonal 2,3 kilométerrel meghosszabbodott. AzAstoria állomást is utólag tervezték be. Így született meg a Budapest stílusú 5 alagutas állomás, eltérően az eddigi, 3 alagutas állomásoktól. Később aBatthyány téri és aKossuth Lajos téri állomás épült még 5 alagutas szerkezettel. Ezt a szerkezetet az állomások mennyezetén is megfigyelhetjük. A Blaha Lujza téren lévőNépszínházból lett ideiglenes Nemzeti Színházat lebontották az épülő aluljáró és mozgólépcső-alagút ürügyén. Ez egykor szenvedélyes vitákat váltott ki, és egy újNemzeti Színház csak évtizedekkel később,2001-ben épült.
Az új terv előírta a metró vonalába eső nagy felszíni és közúti és gyalogos csomópontok egyidejű rendezését. E csomópontok átalakítása a lakosság szeme láttára történt meg. Az építkezés területét a szokványos palánkok helyett egyes helyeken drótkerítéssel határolták el, amin keresztül látni lehetett a munkálatokat. Máshol deszkakilátókat építettek a kerítés fölé, ahonnan jól lehetett tájékozódni. Az1963-tól kezdve sorra épült meg azAstoriánál lévő, aBlaha Lujza téri, aBaross térialuljáró és bennük a metróállomások. A metró és a többi tömegközlekedési eszköz célszerű hálózatának kiépítése megteremtette a metró pesti végállomásának korszerű kapcsolatait az autóbuszokkal, a villamosokkal és a HÉV-vel azÖrs vezér terén. A többi ágazatnak gyűjtő, elosztó, de elsősorban a metróra – mint fő közlekedési eszközre – történő ráhordó szerep jutott.
A metró Örs vezér tere–Deák tér közötti szakaszát1970.április 2-án adták át, a forgalom másnap indult meg. (Az ünnepséget a Népstadion állomáson tartották meg.) A Deák Ferenc tér–Déli pályaudvar közötti szakaszt1972.december 22-én adták át az utasforgalomnak.
A több ütemből álló vonalfelújítás során2004-ben aKossuth Lajos tér és aBlaha Lujza tér,[6]2005-ben pedig aBatthyány tér, azAstoria és aKeleti pályaudvar metróállomás kapott új arculatot.[7] Ez utóbbi három állomás felújítására kiírt nyílt, nemzetközi pályázat nyertese aSTRABAG Rt. lett.2006-ban aDéli pályaudvar,Moszkva tér (maiSzéll Kálmán tér) ésDeák Ferenc tér állomásokat,[8]2007-ben pedig azÖrs vezér tere ésStadionok (maiPuskás Ferenc Stadion) közötti szakaszt újították fel.[9]
A felújításhoz kapcsolódóan a vonalra új szerelvényeket is rendelt a BKV, amelyről2006. május 30-án írták alá a franciaAlstom céggel. A 22 darab, az M2-es vonalra érkező járműért 139 millió eurót fizet a BKV.[10] A vonalra2008-ban érkeztek volna meg a szerelvények, de egy nagykínai megrendelés miatt a cég hátrébb sorolta a budapesti szállítást, így azok a régi kocsik közlekednek tovább, amelyek harmada már2008-ra elérte a selejtezési szintet.[11] Az első új szerelvényt2009.február 9-én mutatták be Budapesten, és ekkor kezdődött meg a tesztelés is, úgy tervezték, hogy2009 második felében állhat forgalomba.[10]
2005-ben aBKV tendert írt ki új metrókocsik gyártására és leszállítására, amelyet a franciaAlstom cég nyert meg.
Az M2-es vonalra 22 db egyenként 5 kocsis, 100 m hosszú szerelvény került.[12] Egy kocsi 20 méter hosszú, magassága 3,1 méter, tömege 32 tonna és körülbelül 200 utas szállítására alkalmas. A motorok teljesítménye 150 kW, az 5-ből csak 4 kocsi hajtott. A járművek légkondicionáltak, képi és hangbemondásos utastájékoztatással is fel vannak szerelve. A kocsik külső arculatára a franciaXavier Allard formatervező és csapata három változatot készített, melyek között internetes szavazás döntött. A középre helyezett fényszórók, valamint az ütközők elhelyezése akisföldalatti járműveinek stílusjegyeit idézik.[12][13]
Az M2-es metróvonalra szánt szerelvények első példányait a gyártónak már 2008 májusában le kellett volna szállítania, de csak2009 elején érkeztek meg.[14] A típusvizsgálati tesztek során több probléma is felszínre került, többek között az áramszedő és a homlokfali menekülőajtó kérdése. Az Alstom a hibák javítása után benyújtotta a végleges típusengedélyre vonatkozó kérelmét, de aNemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) további vizsgálatokat kért.[15]2010 júniusában azAlstom ultimátumot kapott a Fővárosi Közgyűléstől. A gyártónak2010. július 31-éig meg kellett volna szereznie a metró típusengedélyét,[16] azonban aNemzeti Közlekedési Hatóság az engedélyt nem adta ki, az indoklás szerint a vonatok nem voltak megfelelő műszaki állapotban.[17][18] 2010 októberében, az NKH jogerős elutasító határozatának kézhezvétele után a BKV felmondta az Alstommal kötött szerződéseket, lehívta a bankgaranciákat és kötbérigényt jelentett be.[19]
A főváros2011 júliusában megegyezésre jutott az Alstommal,[20] így a 2006-os szerződés újra életbe lépett. Az NKH hiánypótlást írt elő a gyártónak a típusengedély megszerzéséhez,[19] mely alapján – miután a hatóság elfogadta a fékrendszer biztonsági szintjének igazolását –2012 júniusában kiadta a végleges típusengedélyt.[19] Az első utasokat szállító Alstom szerelvény2012.szeptember 7-én, 11:08 perckor indult azÖrs vezér téri végállomásról.[21] Az első időszakban a szerelvényeken több hiba jelentkezett, főként az utastájékoztató rendszerben, a vezérlő szoftverben, valamint az ajtóknál.[22][23]2013.március 15-étől hétvégén,[24] 2013. május 1-jétől pedig mindennap csakAlstom Metropolis típusú szerelvények járnak az M2-es metró vonalán. Az utolsó orosz szerelvény 2013. április 30-án közlekedett.[25]
2013. december 8-án állították üzembe a vonalon aCBTC-rendszerű biztosítóberendezést.[26]
2017. december 1-jétől az M2-es metró üzemideje kibővült, azóta péntek és szombat esténként hajnali fél egyig közlekedik.[27]
| Műszaki paraméterek | |
|---|---|
| A forgalmi vágányok építési hossza | 10,3 km |
| Az alagúti szakasz hossza | 8,9 km |
| Az állomások száma | 11 db |
| Átlagos állomástávolság | 1000,9 m |
| Legrövidebb állomásköz | 598 m |
| Leghosszabb állomásköz | 1775 m |
| A legnagyobb állomási mélység | 38,4 m |
| A főszellőző ventilátorok száma | 18 db |
| Maximális sebesség | 70 km/h |
| Szállítási paraméterek | |
| Napi üzemidő | Örs vezér tere → Déli pályaudvar: 4:27–23:46 Déli pályaudvar → Örs vezér tere: 4:33–23:53 |
| Pénteki, szombati üzemidő | Örs vezér tere → Déli pályaudvar: 4:27–0:46 Déli pályaudvar → Örs vezér tere: 4:33–0:53 |
| Menetidő | 18 perc |
| Napi utasszám (munkanapokon) | 451 627 fő |
| Legnagyobb szállítási kapacitás | 23 000 utas/h |
| Legnagyobb forgalmú állomás napi utasforgalma | 77 521 fő |
| Legnagyobb forgalmú állomás csúcsórai utasforgalma | 11 297 felszálló |
| A legkisebb követési időköz | 140 másodperc |
| A legnagyobb követési időköz | 10 perc |
| Szerelvényekre vonatkozó adatok | |
| A vontatás üzemi feszültsége | 825 V egyenáram |
| Járműállomány | 22 db ötkocsisAlstom Metropolis típusú szerelvény (összesen 110 db metrókocsi) |
| Csúcsidőben közlekedő vonatok száma | 18+1 db |
A vonalon eredetileg 50 darab,MMZ Ev típusú metrókocsival indult meg a forgalom.[28] Az 1972-es meghosszabbítással további 50 jármű érkezett a típusból, így az M2-esen közlekedő kocsik száma 100-ra nőtt (20 szerelvény).[28] Ezek közül 2000 és 2002 között 45 darabot felújítottak, ezekből 9 darab szerelvényt állítottak össze, és a középső kocsikból a vezetőfülkét (annak feleslegessége miatt) elbontották.[29] Utasterük rózsaszín lett ésFOK-GYEM kijelzőkkel is felszerelték.[29] Ezeknek a típusjelzése EvA-ra változott és (belsejüknek színvilágának köszönhetően) a „Barbi” becenevet kapták.[29] 2000-ben két 81–7172M típusú szerelvény is forgalomba állt, a becenevük „Vízipók”. Az Alstomok megjelenésével átkerültek azM3-as metróvonalra, ahol 2017-ig közlekedtek. A vonalon jelenleg közlekedőAlstom Metropolis AM5–M2 típusú szerelvények első példánya 2012. szeptember 7-én délelőtt állt forgalomba.[30] A szovjet kocsikat 2013. április 30-án üzemzárással végleg száműzték a vonalról, azóta csak az Alstom szerelvények közlekednek rajta.[31]
ABKK GTFS adatbázisa szerint a menetidő csúcsidőben 18 perc 25 másodperc, csúcsidőn kívül pedig 18 perc.[32] Az alábbi táblázatban a csúcsidei menetidők olvashatók.
| # | Útszakasz | Távolság (m) |
|---|---|---|
| 1. | Déli pályaudvar – Széll Kálmán tér | 880 |
| 2. | Széll Kálmán tér – Batthyány tér | 1010 |
| 3. | Batthyány tér – Kossuth tér | 700 |
| 4. | Kossuth tér – Deák Ferenc tér | 1030 |
| 5. | Deák Ferenc tér – Astoria | 520 |
| 6. | Astoria – Blaha Lujza tér | 860 |
| 7. | Blaha Lujza tér – Keleti pályaudvar | 760 |
| 8. | Keleti pályaudvar – Puskás Ferenc Stadion | 1990 |
| 9. | Puskás Ferenc Stadion – Pillangó utca | 950 |
| 10. | Pillangó utca – Örs vezér tere | 1280 |
AVárosi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) tanulmánya szerint a vonalat érdemes lesz összekötni aH8-as és a H9-es HÉV-vel, így az Örs vezér tere állomás föld alá kerülhetne (egy későbbi tanulmány magasvasúti kivitelezést talált alkalmasabbnak), és minden harmadik vagy ötödik szerelvény továbbhaladhatnaCsömör, illetveGödöllő irányába. Az összekötés hátránya, hogy rendkívül sokba kerülne. Külföldivárosokban sok helyen kötik össze a különböző fajtájú kötöttpályás viszonylatokat, átszállásmentes és gyors utazást teremtve ezzel. Jelen esetben például ametrószerelvények felszíni,felsővezetékes szakaszon is közlekedhetnének. Ahol pedig közút szintben keresztezi az összekötött vonalat, felüljárót vagy aluljárót lehetne építeni.[33]
2015. június 23-án a Fővárosi Közgyűlés megszavazta az M2-es metró és aH8-H9-es hévek összekötéséről szóló projektet.[34]
| Megnevezés | Befejezés tervezett időpontja | |
|---|---|---|
| I. | A két vasútüzem összekötése | 2026 |
| II. | A rákoskeresztúri szárnyvonal kialakítása | 2031 |
| III. | A Cinkota és Gödöllő közti szakasz rekonstruálása | 2034 |
| IV. | Csömöri szárnyvonal autóbuszokkal való helyettesítése | 2035 |
| V. | Hungaroring szárnyvonal kialakítása (opcionális) | (2036) |
Az első ütem keretei között a metrót és a HÉV-et kötnék össze a Fehér út felett azÁrkád és Sugár bevásárló központok között. Ezt követően Rákosfalva és az Egyenes utcai lakótelep megállóhelyeket még a felszínen érintenék. A hibrid szerelvények ennél az állomásnál a harmadik sínről felsővezetékre váltanak, majd két megállóig a föld alatt futnak, aztán ismét a felszínen folytatnák útjukat Gödöllőig. A felújítás magába foglal néhány állomás eltolását, átnevezését is.
| Megszűnik | Létrejön |
|---|---|
| Nagyicce | Egyenes utcai lakótelep |
| Sashalom | Sashalom, Thököly út |
| Mátyásföld, repülőtér | Mátyásföld, Jókai Mór utca |
| Mátyásföld alsó | Mátyásföld-Erzsébetliget |
A szárnyvonal kialakításának terve már évtizedek óta létezik. BudapestXVII. kerületének népessége az elmúlt 70 évben folyamatosan növekedett, megközelítőleg 90 ezer lakost mondhat magának, ezzel a főváros negyedik legnépesebb kerülete. A növekedést nem követte az infrastruktúra kiépülése, az egyetlen kerület, ahol semmilyen kötött pályás közlekedés nincs.Riz Levente polgármester elmondása szerint csúcsidőben 70 autóbusz van forgalomban, melyek főként azÖrs vezér tere felé közlekednek.
A második ütem során létrejön egy leágazás (M2R) az Egyenes utcai lakótelep megálló után a Sárgarózsa utcánál. A vonal a Pesti határút mentén szeli át arozsdaövet, majd a Keresztúri út előtt süllyed a felszín alá. Innen három új állomás kerül kialakításra, az Akadémiaújtelepnél, a Kis utcánál ésRákoskeresztúr városközpontban. A vonal teljes hosszán az áramellátásharmadik sínről történik.[35]
A vonal kapcsán szóba került már aDéli pályaudvar és aKelenföld vasútállomás közötti szakasz megépítése, ám a jelenlegi utasforgalmi adatok nem indokolják a hatalmas költségekkel járó beruházást. A Déli pályaudvar bezárása átterelné a vasúti személyforgalmat az adott szakaszra. Felmerült az is, hogy aBAH-csomópontig építenék meg a vonalat.
Ugyancsak felmerül időnként a régi tervek között szereplőSzéll Kálmán téri elágazás megépítése, ebben az esetben egyes kocsik nem a Déli pályaudvarra, hanem aSzilágyi Erzsébet fasor alatt Budagyöngyéig közlekednének. E terv ugyan nagyobb utasforgalmat jelentene, mint a Kelenföldi pályaudvari csatlakozás, de óriási költségei miatt nem szerepel a fontos fejlesztések között ez sem.
 | Bővebben:2016-os Pillangó utcai metróbaleset |
Jelenlegi vonalak | |
M1-es metróvonal | |
| M2-es metróvonal | |
M3-as metróvonal | |
M4-es metróvonal | |
Tervezett vonal | |
M5-ös metróvonal (Észak–déli regionális gyorsvasút) |
|
