Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Münster (Észak-Rajna-Vesztfália)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2023. január 20.

Pontosságellenőrzött

Hasonló cikkcímek és megnevezések:Münster (egyértelműsítő lap).
Münster
Münster címere
Münster címere
Münster zászlaja
Münster zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományÉszak-Rajna-Vesztfália
KerületMünster
JárásMünster kormányzati kerület(1815–)
Rangjárási jogú város
Alapítás éve793
PolgármesterMarkus Lewe (CDU)
Irányítószám48143–48167
Körzethívószám0251
RendszámMS
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség322 904 fő(2023. dec. 31.)[1]
Népsűrűség904 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság60 m
Terület302,89 km²
IdőzónaCET,UTC+1
Térkép
é. sz. 51° 57′ 45″,k. h. 7° 37′ 32″51.9625,7.625555555555651.962500°N 7.625556°EKoordináták:é. sz. 51° 57′ 45″,k. h. 7° 37′ 32″51.9625,7.625555555555651.962500°N 7.625556°E
Münster (Észak-Rajna-Vesztfália)
Münster
Münster
Pozíció Észak-Rajna-Vesztfália térképén
Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén
ElhelyezkedéseÉszak-Rajna-Vesztfália térképén
Münster weboldala
Térkép
AWikimédia Commons tartalmazMünster témájú médiaállományokat.

Münster(régi magyar neve:Monostor)[forrás?] egyetemvárosNémetország legnépesebb tartományában,Észak-Rajna–Vesztfáliában. A város az azonos nevű járás fővárosa, aMünsteri egyházmegye püspöki székvárosa.

Fekvése

[szerkesztés]

A Dortmund-Ems-csatorna partján,Osnabrücktől délnyugatra fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Münstert 780-ban alapították két kereskedelmi út kereszteződésében. A már meglévő kereskedőtelepülésen 800 körül Liudgerfríz misszionáriusmonasteriumot (monostort) alapított az Aa folyó gázlójánál. (Ebből amonasteriu szóból származik a város mai neve.

A12. században a település városjogot kapott, majd aHanza-szövetségnek is tagja lett.A münsteri kereskedők jó kapcsolataik voltak Angliától kezdve Skandináviáig, de még Oroszországig is.

Az Aa folyó Münsterben

1534-ben a fanatikusanabaptisták felállították"Sion királyságát", bevezették a vagyonközösséget és a többnejűséget, a másképp gondolkozókat pedig elhallgattatták. Az anabaptista királyságot 1535-ben verték le.

Bővebben:Leideni János

Münster a18. században főváros és egyben székváros is lett. Ebben az időben tömegesen épültek a városban a kastélyok és a kúriák a város nemessége számára.

A kastély

Egyetemét 1773-ban Franz von Fürstenberg miniszter alapította.

1648. október 24-én aharmincéves háborút lezáróvesztfáliai békét, melynek egyik szerződését is itt tárgyalták és írták alá (a császár és a katonai hatalmak, Franciaország és Spanyolország meghatalmazottai), míg a másikat – az azóta Niedersachsen tartományhoz tartozó –Osnabrückben, ahol a császár meghatalmazottjával a protestáns államok folytatták tárgyalásaikat. A vesztfáliai béke konzerváltaNémetország szétdaraboltságát, megsemmisítette a császári hatalmat, és új elrendeződést jelentett az európai hatalmak közt: Németország jelentős területei kerültekSvédországhoz ésFranciaországhoz, utóbbihoz pl.Elzász. A békeszerződés elismerteHollandia ésSvájc függetlenségét.Afrancia forradalom után MünsterPoroszország része lett, majd 1816-banPorosz-Vesztfália fővárosa is.

Münster, városkép

Münster ma Vesztfália kulturális és művelődési központja.Gazdaságában a kereskedelemé és a szolgáltató ágazatoké a legnagyobb szerep, de van nehézipara, vegyipara és könnyűipara is.

Bár patinás óvárosa a második világháborúban szinte teljesen megsemmisült, a hagyománytisztelő münsteriek ma is zártnak ható városképét eredeti formájában és szépségében építették újjá.

A város műemlékeinek nagy része az egykori erődítési gyűrűn belül található.

Nevezetességek

[szerkesztés]
Münster 1854-ben
  • Szent Pál-székesegyház (Dom St. Paul)
  • Servatius-templom (Servatii-kirche)
  • Dominikánus-templom (Dominikanerkirche)
  • Lambert-templom (Lambertkirche)
  • Márton-templom (Martinikirche)
  • Krameramtshaus - a város egykori céheinek legszebb és legrégibb, 1588-ból való háza
  • Patríciusházak - reneszánsz oromzattal
  • Városháza (Rathaus) -14. századi homlokzattal épült, az épület a gótika egyik mesterműve. Az épület Béke-termében (Friedensaal) kötötték meg 1648. május 15-én a vesztfáliai béke egyik szerződését.

Politika

[szerkesztés]
Mandátumok
a münsteri városi tanácsban (Stadtrat) 2014
         
72 képviselő az alábbiak szerint:

Közlekedés

[szerkesztés]

Közúti közlekedés

[szerkesztés]

A várost érinti azA1-es, és azA43-as autópálya.

Vasúti közlekedés

[szerkesztés]
Bővebben:Münster (Westfalen) Hauptbahnhof

Münster szülöttei

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]
Münster panorámaképe
Münster panorámaképe

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). register of German municipalities (2023). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Münster_(Észak-Rajna-Vesztfália)&oldid=25745931
Kategória:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp