Hitler az egyezmény létrehozásánál a Németországon kívül élő német kisebbség, a Csehszlovákiában élő,Konrad Henlein által vezetettszudétanémetek helyzetét használta fel ürügyként.
Emlékezetes Chamberlain angol miniszterelnöknek a hazatérésekor a hestoni repülőtéren mondott beszéde, amelyben kijelentette, hogy Németország és Anglia között nem kerülhet sor soha többé háborúra.
Az egyezmény készítette elő Csehszlovákia szétdarabolását.
"Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország, tekintetbe véve a szudétanémet terület elcsatolására vonatkozólag elvben már elért megállapodásokat, megegyezett ennek az elcsatolásnak alább következő feltételeiben és módozataiban, valamint az ennek következtében foganatosítandó intézkedésekben, és a jelen egyezménnyel egyenként felelősséget vállalnak az egyezmény végrehajtásának biztosításához szükséges lépésekért.
1. A kiürítés október 1-jén kezdődik.
2. Az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország megállapodnak abban, hogy a terület kiürítése október 10-ig befejeződik, mégpedig anélkül, hogy a meglevő berendezések bármelyikét lerombolnák, és hogy a csehszlovák kormány felelős azért, hogy a kiürítés az említett berendezések megrongálása nélkül menjen végbe.
3. A kiürítés módozatait részleteiben egy Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Csehszlovákia képviselőiből álló bizottság fogja megállapítani.
4. A túlnyomórészt németek lakta területek német csapatok által való fokozatos megszállása október 1-jén kezdődik. A mellékelt térképen megjelölt négy zónát a német csapatok a következő sorrendben fogják megszállni..."[1]
Csehszlovákiának a nyugati hatalmak részéről történt feláldozása sem akadályozhatta meg azonban amásodik világháború kitörését, sőt, inkább elősegítette azt.
Az egyezmény következményeként Lengyelország egyoldalúan megszállta Teschen vidékét, Szlovákia és Kárpátalja autonómiát kapott, Magyarország pedigtárgyalásokba kezdett a magyar lakta vidékek visszacsatolásáról.Ipolyságot még a tárgyalások során visszaadták. A magyar kisebbség öntudatra ébredt és tiltakozott illetve demonstrált jogos követelései mellett. A szlovák–magyar viszony elmérgesedett és pattanásig feszült, határincidensekre is sor került, főképp azelső bécsi döntést követően.
A csehszlovák területvesztés súlyos belpolitikai válságot okozott, melynek során új, de már kényszerpályán mozgó cseh kormányok alakultak.Eduard Beneš nagyobb összeget menekített a Londoni Bankba, hogy emigráns kormányt alakíthasson, majd röviddel ezután lemondott és légi úton emigrált. ASzudétavidékről elmenekülők közül csak a cseheket fogadták be, a zsidókat és politikai menekült németeket kiadták a német birodalomnak, akik közvetlenül ezt követően vagy a koncentrációs táborokban lelték halálukat. A katonai vezetés egy része ellenállt volna, s a cseh politikai vezetést árulással vádolta, de katonai puccsra nem került sor. Egyik hangadójukEmanuel Moravec később az egyik legkitartóbb cseh kollaboráns lett.
Azelső bécsi döntés határozott a magyarlakta területek Magyarországhoz csatolásáról1938.november 2-án.1939.március 14-én német nyomásra Szlovákia kikiáltotta függetlenségét, melynek élére atisói klérofasiszta bábkormány került. Másnapra Hitler bevonult Prágába, s a német birodalom részeként létrehozták aCseh–Morva Protektorátust. Magyarország elfoglalta az anarchiába süllyedő Kárpátalját és a feszült katonapolitikai helyzetben kitört amagyar–szlovák kis háború, melynek további eszkalálódását 1939 április elején sikerült megállítani.
A müncheni egyezmény okozta cseh bomlási folyamat volt végül az az erő, amelyik feloszlatta az úgynevezettkisantant szövetséget, mely azantant hatalmak bábáskodásával jött létre az1920-as évek elején.
Gábor Hamza: Grenzfragen von den Pariser Vorortverträgen bis zum Ersten Wiener Schiedsspruch 1938 und seine Folgen. In: Rechtstransfer in der Geschichte. Internationale Festschrift für Wilhelm Brauneder zum 75. Geburtstag. Peter Lang, Berlin - Bern - Bruxelles - New York - Oxford - Warszawa - Wien,ISBN 978-3-631-79525-5, 139-170. old.
I. F. Ivasin:A müncheni egyezmény és a háború kirobbantása Európában; Szikra, Bp., 1951 (A SZKbP Pártfőiskolájának anyaga. A Szovjetunió nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikájának története tanfolyam)
Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához, 1936–1945; szerk. Zsigmond László; Akadémiai, Bp., 1962–1982
2. Ádám Magda:A müncheni egyezmény létrejötte és Magyarország külpolitikája, 1936–1938; 1965
Harsányi Iván (szerk.) - Jemnitz János (szerk.)- Székely Gábor (szerk.):München 1938. Kossuth Kiadó, Budapest, 1988.
David Faber:München. A megbékélési politika válsága 1938. Bp. Park Kiadó, 2015.
_hu.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
