 | Hasonló cikkcímek és megnevezések:Mátyás király emlékmű (egyértelműsítő lap). |
| Mátyás király emlékmű | |
 | |
| A kolozsvári Mátyás király emlékmű latin nyelvű felirattal: „Mathias rex”, hátterében aSzent Mihály-templom. A kép a 2011-es felújítás befejezését követően, 2011. április 30-án készült | |
| Közigazgatási adatok | |
| Ország | Románia |
| Település | Kolozsvár |
| Hely | Fő tér |
| LMI-kód | CJ-III-m-A-07819 |
| Építési adatok | |
| Szobrász | Fadrusz János |
| Készítés ideje | 1896–1901 |
| Felavatás ideje | 1902. október 12. |
| Felhasznált anyagok | bronz |
| Készítési költség | 286 600 korona[1] |
| Alapadatok | |
| Magassága | 12,67 m[2] |
| Elhelyezkedése | |
  Mátyás király emlékmű Pozíció Kolozsvár térképén | |
 é. sz. 46° 46′ 10″,k. h. 23° 35′ 23″46.769539,23.58983146.769539°N 23.589831°EKoordináták:é. sz. 46° 46′ 10″,k. h. 23° 35′ 23″46.769539,23.58983146.769539°N 23.589831°E | |
 | |
 AWikimédia Commons tartalmazMátyás király emlékmű témájú médiaállományokat. | |
AMátyás király emlékmű vagykolozsvári Mátyás-szoborFadrusz János leghíresebb alkotása, pályájának csúcspontja és megkoronázása. Az1900-as párizsi világkiállításon aranyéremmel díjazott bronzból készült szoborcsoport ma is meghatározójaKolozsvárfőterének, aholI. Mátyás magyar király szülővárosának az egyik jelképévé vált.Gaal György kolozsvári helytörténész szerint a tér összhangját, végleges arculatát a Mátyás-szobor adja meg.[3] A szobor háta mögött emelkedőSzent-Mihály templomgótikus sziluettje történeti keretet ad a műnek. A romániai műemlékek jegyzékébenMátyás király lovasszobra CJ-III-m-A-07819 kódjellel, országos jelentőségű műemlékként szerepel.[4]
Dr.Nagy Lajos kolozsvári unitárius lelkésztől származik az elgondolás, hogy Mátyás szülővárosa nagyszabású szoborállítással készüljön a közelgőmillenniumi ünnepségekre. Előterjesztését a városi tanács 1882. július 22-i ülésén tárgyalta, ésSzász Domokos ajánlására határozatként fogadták el.[5] Az emlékmű elkészítése érdekében a város 1882 májusában szoborbizottságot alakított, és a nagy terv mögé rövidesen az ország egész közvéleménye felsorakozott. Kolozsvár város tanácsa 5000forintot szavazott meg a szoboralap javára, a maradék összeget pedig közadakozásból szándékozott előteremteni. A bizottság elnökévéEsterházy Kálmán főispánt választották meg, aki azonban nem találta időszerűnek a gyűjtést, és passzivitásával akadályozta az előrelépést.[6]
A terv a főtér reprezentatív igényű átalakításával párhuzamosan született meg, a szobor helye maga is aSzent Mihály-templom körüli elárusító bódék elbontásával szabadult föl.
I. Ferenc József magyar király 1887-es kolozsvári látogatása újabb lendületet adott a szoborállításnak. 1888-ban új szoborbizottság alakult, amelynek elnökeHegedűs Sándor országgyűlési képviselő lett. Ez a bizottság már hatékonyabban működött, mint az előző,[7] és az országos gyűjtés eredményeképpen 1892 júliusára a szoboralap tőkéje már meghaladta a 120 000koronát.[8] Maga az uralkodó is élen járt az adakozásban, de a legnagyobb támogatást Kolozsvár városa nyújtotta azzal, hogy közel félmillió koronát költött a templom körüli épületek bontására, a főtér rendezésére, illetveMátyás király szülőházának helyreállítására.[9]
1893. nyarán nyílt pályázatot írtak ki,[10] amely a következő elvárásokat tartalmazta:
A bíráló bizottság elnökeSigmond Dezső, a várost képviselő tagjaiAlbach Géza polgármester,Groisz Gusztáv,Finály Henrik,Ferenczi Zoltán,Széchy Károly egyetemi tanárok,Pákey Lajos építész,Nagy Lajos szoborpénztárnok voltak, illetve szakmai részrőlStrobl Alajos,Zala György ésMargitay Tihamér.[12] A hét pályázó szobrászművész (Bezerédi Gyula,Fadrusz János,Köllő Miklós,Róna József,Sovánka István,Tóth András,Vastagh György) közül az első díjat a kivitelezési megbízással együtt 1894 tavaszán vita nélkül, egyhangúlag Fadrusz Jánosnak ítélték.[13] A megkötött szerződés szerint a szobor költségeit 200 000 koronában határozták meg. A művész azonban figyelembe véve a szobor elhelyezését arányszámításai alapján kevésnek találta a másfélszeres életnagyságú szobrokat, és a kétszeres életnagyságra tett javaslatot. Az új javaslat a költségeket még 60 000 koronával emelte meg.[14]
A városi tanács 1894. július 4-én döntötte el véglegesen a szobor helyét: „afőtéri templom közelébe jön, olyformán, hogy arrcal aTorda utca felé néz.” Emiatt új helyet kellett keresni aKarolina-oszlopnak, de ennek átköltöztetésére csak 1899-ben került sor. Ugyanekkor történt meg a templom körüli régi cinterem parkosítása és bekerítése, illetve a templom előtti barokk portálé átköltöztetése aSzentpéteri templom elé.[15]
Bár a város szerette volna az emlékművet a millenniumi ünnepségekre elkészíttetni, Fadrusz ekkor még apozsonyiMária Terézia-emlékművön dolgozott, és 1896. szeptember 30-án még csak az alapkövet tudták elhelyezni a király személyes képviselőjének, a parlament 37 tagjának és elnökének jelenlétében.[16] A szoborbizottság titkára,Ferenczi Zoltán a következő jelmondatot mondta az alapkő letételénél: „Legyen ez az alapkő a hazafias eszmék tűzhelye s hevítse föl minden következő nemzedék szivét."[17] Az alapkő letétele újabb lendületet adott a gyűjtésnek; 1900-ban már 240 000 korona állt rendelkezésre.[18]
Fadrusz a korabeli híradás szerint Budán, aNaphegyen lévő műtermében mintázta Mátyás király szobrát. A helyes arányokban megmintázott modell méreteit kellően megsokszorozva, úgy készítette el a vasvázat, mintha a hatalmas lónak a csontvázát alkotta volna meg, az összes bordáival együtt. Az így fölállított vázkovácsoltvasból készült. A mérnöki pontosságú munka után kezdődött a formálható puha agyagnak a vasszerkezetre történő felhordása. A szobor főalakjához Fadrusz összeszedte a Mátyásról fellelhető arcképeket és szoborműveket, majd azok alapján megmintázta a korabeli páncélos fegyverzetben lovon ülő alakot. A lóhoz három hónapig külön tanulmányokat folytatott amezőhegyesi állami ménestelepen. Az összeállított szobrot a huszonegy méter magas műteremben, egy könnyen forgatható állványon állították fel.[19] Azércöntő műhelybenbronzba öntött minta után egy újabbgipszmodellt készítettek, amelyet elküldtek a párizsi világkiállításra.[20] A gipszmintát a világkiállítás bírálóbizottsága a legnagyobb, Grand Prix elismeréssel jutalmazta.[21]
Az öntési munkálatokat az újpesti Beschorner A. M. és fia kir. udv. műércöntők nevű cég végezte több részletben 1900–1901 folyamán; a cég igazgatója, Hoffman Ferenc Koronás Érdemkereszt kitüntetést kapott a szobor munkálataiért. A kolozsvári szoborbizottság 1901. szeptember 3-án vette át hivatalosan a munkát.[22]
A szobor felállítását mintegy másfél évvel késleltették a talapzat anyaga körül kirobbant viták: Fadrusz ésPákey Lajos (a talapzat tervezője) eredeti megállapodása szerint a földdel érintkező részsüttői kőből készült volna, a bástya pedigBácsi-toroki kőből, ugyanabból az anyagból, amelyből aváros középkori falait is építették. Egyes vélemények szerint azonban a Bácsi-toroki kő nem bírta volna el a szoborcsoport súlyát, ezért a munkálatokat leállították, és vizsgálatot kértek a kőbányák anyagára. Ugyan a tervezett kő szilárdsága elegendőnek bizonyult, de a kőbánya nem tudta előállítani a Fadrusz által kért méretű tömböket, így végül a teljes talapzat süttői kőből készült.[23]
A szobrot 1902. augusztus 13-án rakodták fel vasúti szállításra alipótvárosi pályaudvaron. A 17 darabból álló, 18 815 kilogramm tömegű szállítmányhoz négy vasúti kocsira volt szükség. Augusztus 15-én megérkezett Kolozsvárra, ahol a pályaudvarról lovakkal vontatták be a főtérre a vagonokat a megszüntetett helyiközúti vasút még létező sínjein. Szeptember elejére a szobrot takaró deszkakerítés mögött megtörtént a darabok összeállítása; ezt követően Fadrusz tovább dolgozott a részleteken.[24]
A Mátyás emlékművet 1902. október 12-én délelőtt tíz órakor avatták felKolozsvár főterén. Az ünnepségeken az uralkodóházat képviselőJózsef Ágost főherceg mellett a hazai politikai, tudományos és művészeti élet jeles képviselői is részt vettek (köztükSzéll Kálmán miniszterelnök,Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter,Fejérváry Géza honvédelmi miniszter,Darányi Ignác földművelésügyi miniszter,Apponyi Albert házelnök,Jókai Mór,Benedek Elek,Alexander Bernát).[25]
A képviselőház küldöttségével Kolozsvárra utazottNessi Pál országgyűlési képviselő botrányt okozott a kolozsvári ellenzékkel, amikor úgy döntöttek, hogy ha az ünnepségen elhangzik „a gyűlölt kétfejű sasos házinóta”, tüntetést rendeznek. Amikor a monarchia közös hadseregének zenekaraJózsef Ágost főherceg megjelenésekor aGott erhalte kezdetű,Osztrák Császárság himnuszát játszotta, többedmagávalKölcsey és Erkel »Himnusz«-át énekelték. Amikor a menet elvonult, lovasrendőrök oszlatták szét a tüntetőket.[26] Az utcán a rendőrök Nessit és néhány őt követő társát kardlapozni kezdték.[27] Nessi ellen hadbirósági eljárás indult és később az országgyűlés mentelmi bizottsága is tárgyalta az ügyét.[28]
Egyes vélemények szerint a szoboravatásról azért hiányzottaz uralkodó, mert a műemlék talapzatán aHabsburgok lobogója is a legyőzött seregek hadi jelvényei között látható.[29] Az erdélyi románság képviselői nehezményezték, hogy kimaradtak a hivatalos meghívottak közül.[30]
A szoboravatási ünnepély szentmisével kezdődött, amelyetMajláth Gusztáv püspök celebrált. Beszédet mondott Széll Kálmán és József Ágost főherceg, majd megtörtént a szobor leleplezése. A leleplezés közben a város összes templomában meghúzták a harangokat, aFellegváron pedig 24 ágyúlövést adtak le.[31] A város az alkalomra több száz oldalas díszes Mátyás-albumot adott ki, aszínházban Mátyás emlékére ünnepi műsort adtak, melyet díszvacsora követett. Fadruszt elismerésekkel halmozták el, az uralkodó aVaskorona-rend II. osztályával tüntette ki,[32] a várostól díszpolgári címet,[33] azegyetemtől díszdoktori címet kapott.[34]
Bartha József erdélyi képzőművész 2017-es véleménye szerint az emlékmű felállítása volt „Erdélyben az utolsó komoly szoborállítás”.[35]
1907-ben a szobor lovának lábain repedések támadtak, amit az öntéskor benne hagyott vizes vatta okozott. A szobor szerkezetét is veszélyeztető hibát sikerült elhárítani azzal, hogy a vattát eltávolították és az üreget ólommal töltötték ki.[36]
1941-42-ben abécsi döntés utáni magyar városvezetés, személyesen dr. Keledy Tibor polgármesterKósa-Huba Ferencet bízta meg a restaurálással.[37] Kósa-Huba Ferenc 1941. november 28-án nyilatkozott a Keleti Újság című lapnak: „Fadrusz János, az alkotó szellemében kell a szobrot restaurálnom. Semmit sem szabad elvennem belőle és semmit sem adhatok hozzá." A bástyaszerű historikus posztamens kőtömbjeinek egy része lepusztult, szétnyílt, kilazult, ezért sürgős pótlásukra volt szükség. Famodelleket készítettek, melyek alapján újrafaragták a különböző szögekben és ívekben megformázandó köveket. A talapzatra az újrafaragott eredeti Mátyás címer került és az eredeti magyar nyelvű „MÁTYÁS KIRÁLY” felirat. A látványosabb műveletekről filmfelvétel is készült, amelyet a mozikban vetítettek.[38][39]
Miután amásodik világháborúban, 1944. június 2-án a várostszövetséges bombatámadás érte, felmerült a szobor lebontásának és biztonságba helyezésének gondolata. A város erre a célra már korábban sziklabarlangot készíttetett elő aDonát út végén, de a tervet végül nem valósították meg.[40]
1958-ban a talapzat kisebb javítására került sor.[41]
Az évek során a szobor állapota folyamatosan romlott, a víz a talapzatba beszivárgott és a lovasszobor megdőlt, 2006 nyarán és 2007 áprilisában a szobor talapzatáról levált egy-egy darab, a romlást okozó átnedvesedés a ló alatti fémburkolat résein és a szétnyílókőfugákon keresztül behatolt a szerkezetbe,[42] így a híradások arról szóltak, hogy a restaurálás halogatása további állagromlásokhoz vezethet.[43] 2006-ban a magyar és a román kormány döntött arról, hogy a szobrot közösen állítják helyre, és a 800 000 euróra becsült költségeket fele-fele arányban viselik.[44] A szobor restaurálására vonatkozó szerződést 2009. július 22-én írták alá, a munkák befejezési határideje 2010. július 22. volt,[45] a felújítási munkálatok azonban elhúzódtak.
A Mátyás szoborcsoport felújításának engedélyezési terveit – előzetes kutatások és vizsgálatok alapján –Szabó Bálint műemlékrestaurátor és munkatársai végezték, a felújítástKolozsi Tibor szobrász-restaurátor vezette, aki a restaurálás munkafolyamatait magyarországi műemlékvédelmi szakemberekkel egyeztette.[46] A restaurálás során a talapzatra, az 1902-ben rávésett eredeti „Mátyás király” felirat helyett a „Mathias Rex” felirat került; az uralkodói címert nem restaurálták. A restaurátorok fényképek alapján pótolták az eltűnt részleteket is, például Kinizsi Pál sisakján lévő tolldíszt és Báthory István sisakforgóját.[47] A mészkőből készült talapzat hiányzó részeit az eredetivel megegyező,süttői díszmészkővel pótolták.[42] A lovasszobor belsejébe egy négy kilogrammos rézből készült henger alakúidőkapszulában levelek, versek, gyermekrajzok, gépelt papírlapok, újságok ésXantus Gábor filmrendező egyik filmtekercse is bekerült.[48][49] A restaurált szoborcsoport felavatásának ünnepségét 2011. április 2-án tartották meg.[50]
AKolozsváron felállított emlékszobor az 1902. évi fölavatásától napjainkig (bár egyre csökkenő mértékben) arománok ésmagyarok közötti nemzeti–etnikai konfliktusok és rendzavarásokszimbolikus tárgya maradt. Az emlékmű azikonográfiájával, a királyi hatalom szimbólumaival és tekintélyes méreteivelMátyás magyar király hódító alakját hangsúlyozza.
A szoborcsoport üzenetét a román és magyar társadalom különbözőképpen értelmezte. A románokat érzékenyen érintette a talapzatra dobott, Mátyás előtt hódolómoldvai zászló, de az sem szült jó vért, hogy az avatási ünnepségekre a románság vezetőit nem hívták meg.
 | Bővebben:III. István moldvai fejedelem és Moldvabányai csata |
Az emlékművel kapcsolatos konfliktusok részben Mátyás király ésMoldva viszonyának eltérő értelmezésével magyarázhatóak. Moldva történetében a legdicsőségesebb korszakIII. István moldvai fejedelem uralkodása volt, akit a kortársak is a „Nagy” jelzővel illettek.[51] István trónra léptekor Moldva egyaránt függött aLitván Nagyfejedelemségtől és aMagyar Királyságtól is, azoszmán szultánnak pedig adót fizetett.[52] 1467-ben főként Mátyás pénzügyi reformjai és a növekvő adóterhek miatt kitört főúri adólázadás[53] elfojtására Mátyás Erdélybe vonult, egyúttal addigi vazallusa, a moldvai fejedelem ellen is hadjáratot indított. Amoldvabányai csatában István legyőzte Mátyás seregét, és maga Mátyás is megsebesült, viszont utána a moldvai sereget visszaszorították.Bánlaky JózsefA magyar nemzet hadtörténelme című művében megjegyzi, hogy a győzelmet mindkét fél magának tulajdonította, amire nézve az egykorú történetírók nézete is megoszlik.[54]Kubinyi András a Mátyás-kori Magyarország neves kutatója szerint Mátyás király hadserege 1467. december 15-én vereséget szenvedett III. (Nagy) István seregétől, amit azonban a királyi propaganda győzelemként akart a korabeli közvélemény számára bemutatni.[55]
Ezt a vitatott történelmi eseményt is megidéziFadrusz János többalakos kompozíciója azzal, hogy Mátyás diadalmas hadvezérei a legyőzött hadseregek zászlóival hódolnak a nagy királynak.
Az 1918-as impériumváltást követően Kolozsváron több emléktáblát és szobrot felszámoltak, hogy helyet teremtsenek a román nemzeti múlt emlékezetének.[56] Ezzel összefüggésben megkezdődött a Fadrusz-művet övező szimbólumok újraértelmezése is, előbb Mátyás királyi címerét távolították el a talapzatáról. Többször is felmerült a szoborcsoport elpusztításának vagy elköltöztetésének a terve. 1919 tavaszánerdőfeleki román parasztok ökrökkel próbálták a lovat a talapzatáról lehúzni,[57] majd szimbolikus üzenetét ellensúlyozandó 1921-ben vele szemben fölállították acapitoliumi farkasmásolatát, arómai városi elöljáróság ajándékát. 1922-ben nyilvánosságra került egy olyan elgondolás, hogy a szobrot Mátyás szülőházának udvarán helyezik el, és helyéreAvram Iancu szobrát állítják majd, ami nagy felháborodást keltett a magyarok között.[58]
1926-ban Nicolae Iorga kifejtette, hogy a Mátyás-szobor, úgy ahogy van, történelemhamisítást jelképez.„Íme, itt van ez a hatalmas férfiú, aki lehajtott, letört zászlót tart a kezében. Moldva megalázását jelenti ez, vagyis azt, hogy Mátyás legyőzte volna Moldovát”[59]
A szobor sorsáról kialakult vitának 1932-ben a talapzatán elhelyezett táblával vetettek véget, mely által újkontextust próbáltak teremteni az emlékműnek. ANicolae Iorga által írt román szöveg a saját nemzetére támadó, de legyőzött királyról a következő:[60]
| Biruitor în războaie,învins numai la Baia de propriul său neam când încerca să învingă Moldova nebiruită |
Az idézet magyar nyelven: „Győzelmes a háborúban, legyőzetettBaián (Moldvabánya román neve) saját nemzete által, midőn a legyőzhetetlenMoldvát próbálta leigázni.”[61] A szöveg Mátyás etnikai eredetét ésȘtefan cel Mare moldvai fejedelem ellen vezetett1467. évi sikertelen moldvaihadjáratát és vesztes csatáját foglalta közös ideologikus értelmezésbe.
1940-ben amásodik bécsi döntést követően, a magyar bevonulás után visszaállították a szobor 1902-es állapotát; acapitoliumi farkast eltávolították.[62] 1945-ben eltávolították Mátyás király koronával díszített hollós címerpajzsát, és aMagyar Népi Szövetség alelnökénekBalogh Edgárnak a javaslatára aszovjet hatóságok amagyar nyelvű „Mátyás király” feliratot az etnikailag semleges,latin nyelvű megfelelőjére(Mathias rex) cserélték.[63] A Mátyás-szoborral szemben állt az az emelvény, amelyrőlI. Mihály román király fogadta a lakosság felvonulását 1945 márciusában, miután az egyoldalú szovjet döntésÉszak-Erdélyt újraromán közigazgatás alá helyezte.[64]
Gheorghe Funar polgármester 1992. november 30-án ünnepség keretében helyezte el ismét talapzatára, aMathias rex felirat alá az 1932-es táblát, a saját nemzetére támadó, de legyőzött Mátyás királyról szóló Iorga-idézetet.Domokos Géza az RMDSZ nevébenIon Iliescu elnöknek ésNicolae Văcăroiu(wd) miniszterelnöknek írt nyílt levelében tiltakozott a Mátyás király szobrára elhelyezett Iorga-idézet ellen.[65]
2002-benMarkó Béla magyar költő a Mátyás-emlékművet már a nagy király előtti méltó tiszteletadásnak, Kolozsvár jelképének, Erdély nem hivatalos címerének nevezhette.[66] 2011. április 2-án a restaurált szobrocsoport avatási ünnepségénTőkés László, azEurópai Parlament képviselője is beszédet mondott, aki kijelentette, hogy „végre-valahára egyaránt, újból jó lesz románnak lenniȘtefan cel Mare országában, magyarnak lenniMátyás hazájában – magyarnak, románnak és száz nyelven beszélő egyenrangú polgárnak lenniEurópában”.[67]
A felújítást követően ismeretlenek kiegészítették az emlékművet és a talapzatot övező füves szoborkertben a földbe süllyesztve, elhelyeztek egy bronztáblát is,Nicolae Iorga román történésztől származó idézettel. ElőzőlegCamil Mureşanu(wd),Horia Colan(wd),Dumitru Protase(wd) ésEmil Burzo(wd) akadémikusok követelték a tábla visszaállítását, mert az „részese volt a szobor történelmének, illetve Kolozsvár jelenkori kollektív tudatának”.[68] A román műemlékvédő szakemberek azonban jegyzőkönyvet vettek fel az esetről, és kérték a polgármestertől a műemlékvédelmi és építkezési engedély nélküli tábla eltávolíttatását.[69] Az erdélyi Krónika szerint provokáció történt, ésKelemen Hunor kulturális miniszter levélben figyelmeztetteSorin Apostu kolozsvári polgármestert: az illetékes hatósághoz fordul, ha a kolozsvári önkormányzat nem távolítja el a táblát.[70] Virgil Pop, a Kolozs Megyei Műemlékvédelmi Bizottság elnöke is azt kérte, hogy az eredeti terveknek megfelelően, helyezzék el a hivatalosan engedélyezett, négy nyelvű bronztáblát.[71] 2011. júniusában a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) egy akció keretében négynyelvű felirattal takarta le a polgármesteri hivatal által elhelyezett vitatott Iorga-táblát.[72] A város polgármestere,Sorin Apostu szerint a tábla törvényesen, a jóváhagyott restaurálási terv tiszteletben tartásával került az alkotás elé, és elhelyezése történelmi jóvátétel.[73] Horea Uioreanu, aNemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti képviselője is hozzászólt a kolozsvári művészettörténeti vitához, és azt nyilatkozta, hogy Hunyadi Mátyást a hátsó felébe helyezett nyílvesszővel kellene ábrázolni a Mátyás-lovasszobron.[74]
2012-ben kormányellenes tüntetők fekete színű festékkel obszcén, román nyelvű feliratot fújtak a felújított szoborcsoport talapzatára.[75]2013-ban enyhén megrongálódott az egyik bronzzászló rúdja, amely feltehetően a talapzatra felmászó turisták miatt történt, a füves szoborkert ugyanis nem működik védő akadályként a szobor körül.[76]
2015-ben barna festékkel öntötték le hátulról a lovasszobor talapzatát.[77]Csoma Botond városi tanácsos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke a bűncselekmény után a restaurálást végző Kolozsi Tibor szobrászművésszel konzultált a szobor eredeti állapotba való visszaállítása ügyében.[78] 2017. november 3-án ismeretlenek megrongálták: letörték Szapolyai István szobránaksarkantyúját, Mátyás király szobrán pedig elhajlították az egyiket.[79] Mivel a szobrot védő biztonsági kerítés hiányában, a rendőrökmek egyenként kell leterelgetniük a szobor talapzatán játszadozó gyerekeket és fegyelmezetlen turistákat, aRomániai Magyar Demokrata Szövetség városi frakciója az emlékmű védelmét szolgáló intézkedések fokozását kérte.[80] Röviddel ezután újabb interetnikai vitát váltott ki az a polgármesteri döntés hogy a téli hónapokban szokásos főtéri korcsolyapályát a korábbi évektől eltérően a szoborcsoport köré állítják fel.[81]
2018-ban Hunyadi Mátyás születésének 575., királlyá választásának 560. évfordulóján háromnapos ünnepségsorozat kezdődött Kolozsváron. A 26. Kolozsvári Mátyás Napok[82][83] alkalmából fáklyás felvonulást rendeztek, a fáklyákat pedig díszkivilágításként a szoborcsoport előtt álló installációba helyezték.[84]
2018. márciusábanIoan-Aurel Pop történész aRomán Akadémia tagja, a kolozsváriBabeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora egy interjúban úgy fogalmazott, hogy tulajdonképpen Mátyás király „Erdély és egyebek királya is volt, vagyis mai szóhasználattal élve „nemzetközi” uralkodó volt. Egyformán jelkép a magyarok és a románok számára, és az lenne a természetes, ha nem megosztana, hanem egyesítene minket. Ez pedig a tőle vagy a korából megmaradt örökség hatékony hasznosításával kezdődhetne.”[85]
Fadrusz János areneszánsz szobrászat klasszikus kompozíció-szerkesztését használta. A szoborcsoport egyenlő szárú háromszög alakot alkot. A háromszög alakzat csúcspontján a király babérkoszorús feje áll, az oldalvonalakat a mellékalakok felemelt zászlói alkotják.[86] Feltűnik nagy tömege, monumentális hatása, mely szemből érződik leginkább. Olyannyira így van ez, hogy oldalról, vagy hátulról szemlélve teljesen más képet mutat. Az oldalnézetben a teátrális, zászlót tartó mellékalakok szinte eltűnnek a lovasszobor mellett. Néhány nézetből érvényesül a szobor monumentalitása. A szoborcsoport olyannyira a háttérhez van megkomponálva, hogy aSzent Mihály-templomra szinte rátámaszkodik, és ezért tulajdonképen egynézetű.[87] Maga az alkotó, a páncélos királyt lóháton ábrázoló művéről is azt hangsúlyozta a szobor előtt állva, hogy „Ez a háttér és így kell nézni.”[88]
.jpg)
Több művészettörténész véleménye szerint Fadrusz a király arcvonásainak kialakításához aBautzenben található 1486-ból származó szobor szolgáltatta az alapot (ennek egy gipszöntvénye 1894-ben került Budapestre, tehát a szobrász is ismerhette). Más nézetek szerint az ábrázolásonAndrea del Verrocchio művének,Bartolomeo Colleoni lovas szobrának hatása is felismerhető.[89]
A művész abban a pillanatban ábrázolja a nagy királyt, amikor egy vár bástyájáról végigtekint győztes seregén. Páncélos alakja büszkén üli meg a lovat, arcán erő és büszkeség sugárzik. Kardját maga előtt keresztben fektetve tartja, mint aki most jött meg a dicsőséges csatából. Nem ül, hanem szinte áll a kengyelben, a ló kantárszárát szabadon engedve. Fején nem katonai sisak, hanem a győzelmet jelképező aranyozott babérkoszorú díszíti.[90] (Az aranyozás nyomaira a szobor felületének megtisztításakor bukkantak a restaurátorok[91])
Lázár Béla 1913-as tanulmánya szerint „Mátyás lova csupa izom és erő, önérzet és büszkeség, remeg a fojtott tűztől, a cselekvési vágytól, de elfojtja azt, mert érzi ura kezét. Mátyás megereszti a kantárt, mert áll és vigyáz, gondolatai a messzeségben kalandoznak, de úgy ül a nyeregben, kifeszített lábbal csak felső csontjával kormányozva, mint ahogy az a korareneszánszban volt divat, mint Colleoni, a velencei szobron, de biztosan, hatalmas nyugalommal.”[92]Kristóf György 1943-ban megjelent elemzése is a főalak nyugalmát hangsúlyozza: „a messziségbe néző, a jövőt vigyázó sajátosan Mátyás arc és fő a csúcspontja és koronája a lóban és lovasban harmonikusan kifejezett erő és nyugalom fenségének.”[93]
Maga a művész a szoborbizottsághoz írt levelében így írt erről: „A kolozsvári Mátyás szoborbanMagyarország fénykorát ábrázolom, amikor a magyar rettegve tisztelt és csodált nemzet voltEurópa népei között. Ha a magyar ember szíve elborul és vigasztalást keres a régmúlt idők fényében és nagyságában, akkor e dicsőségteljes, pazar és világraszóló korszakba bolyong vissza és ott találja azt a csodás alakot, a magyar nép királyát,Hunyadi Mátyást, aki egyszerű ember tudott lenni az egyszerű emberekkel, de az akkori kor fejedelmei között olyan volt, mint sas a verebek között”.[94]Marosi Ernő művészettörténész gondolata szerint a szoborcsoport Mátyás alakjára önkéntelenül vetítődött „a 19. században a nemzeti függetlenség hőseként ideállá vált nemzeti király megváltozott képe; egyben egy megváltozott nemzeti önarckép”.[95]
Az 1893. június 11-én kiadott pályázati kiírás elvárása szerint a műemlék esetleges mellékalakjainak vagy domborműveinek megformázásakor, Mátyás király hadi, államférfiúi, tudomány- és művészetpártoló tulajdonságait kellett kiemelni.[97] A hagyomány szerint az emlékmű mellékalakjai a fekete sereg vezérei, balrólMagyar Balázs és a veje,Kinizsi Pál, jobbról pedigSzapolyai István ésBáthory István.[98][99]
A királynak hódoló, a győztes csatákban szerzett török, német, bécsi, boszniai, cseh-morva, lengyel, és moldvai zászlókat tartó mellékalakok beazonosításáról szóló információk eredeteSzabó Sámuel történész, egykori 1848-as honvédfőhadnagy 1902-ben Kolozsváron aTörténelmi Lapokban megjelent cikke.[100] A mellékalakokról szóló információt közölt 1902. október 19-én aVasárnapi Ujság is, amely szerintSzádeczky Lajos történész az avatást követő díszebéden, a művészt méltató szónoklatában „a közóhajnak s a mester kívánságának” megfelelve megnevezte a mellékalakokat.[101]
A szobrász levelezésében és egyéb írásaiban azonban nem fordul elő erre vonatkozó utalás; saját nyilatkozata szerint a mellékalakok a fekete sereg harcosait ábrázolják.Lyka Károly művészettörténész azonban azt feltételezte, hogy a Mátyást körülvevő négy mellékalak történelmi személyiségként való azonosítása pusztán csak városi legenda. Szintén az ő véleménye az is, hogy a Báthorynak tartott mellékalakon Fadrusz önmagát mintázta meg.[102]
A mellékalakok megdöntött zászlórúdjai mintegy a háromszög szárait képezik és összekapcsolják őket a főalakkal, de egyúttal ki is emelik azt. A mű mellékalakjaiban a uralkodó előtti hódolat és győzelmi pátosz ölt testet, melyet Kinizsi Pálnak a tér közönsége felé kiáltó, zászlót tartó alakja fejez ki legjobban. Mellette Magyar Balázs szétvetett lábakkal áll felnézve a királyra. Báthory István karját széttárva szemléli a győzelmi zászlókat, míg Szapolyai István nádor jobb kezében felemeli Mátyás lobogóját, baljában pedig meghajtja a kétfejű-sasos zászlót. A királyon és három mellékalakon is vértek hangsúlyozzák ki, hogy a győztes csata most ért véget, csak Báthory István erdélyi vajda visel harci öltözék helyett vállra vetett köpenyt.
Fadrusz János nyertes szoborpályázatának talapzata egy stilizált várfok lett. 1894-ben, a szoborcsoport makettjén a talapzaton aMathias Rex felirat szerepelt, az 1900-as párizsivilágkiállításon bemutatott gipsz-modellt azonban már aMathias Corvinus felirattal látta el. Leleplezésekor, 1902-ben, a „MÁTYÁS KIRÁLY” felirat volt látható, amely alá Mátyáskoronával díszített királyi címere került, aszívpajzson a hollós Hunyadi-címerrel. A nagyméretű uralkodói címer kifaragásával FadruszKlösz József kolozsvári szobrászt bízta meg,[103] de a Mátyás-kori országcímer vésésében olykor maga is részt vett.[104] A címer felett aMátyás király felirat állt.[105] A főalaknak helyet adó stilizált várfokot és a mellékalakok elhelyezését biztosító, ovális alakú, lépcsőzetesen emelkedő talapzatot isPákey Lajos, a város főépítésze tervezte, a kivitelezést Gerstenbrein Tamás cége nyerte el. A szoboravatás alkalmából Pákey aFerenc József-rend lovagkeresztje uralkodói kitüntetésben részesült.[106]
 | Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
.svg)
