Ez a lap egy ellenőrzött változata
Amásodik buddhista zsinatotVaisáliban, egy ókori indiai városban tartották atörténeti Buddhaparinirvánája (tökéletes kialvás) után mintegy száz évvel (kb.i. e. 4. század). Célja aVinaja vitatott pontjainak megtárgyalása volt. Bizonyos szerzetesek (bhikkhu) viselkedését kérdőjelezték meg a hagyománytisztelő szerzetesek. A viták szövege megtalálható a korai buddhista iskolákVinaja szövegeiben. Tulajdonképpen minden kutató egyetért abban, hogy a második buddhista tanácskozás valós történelmi esemény volt.[1]
A második zsinat után pár évvel szakadás történt a buddhista közösségben (lásdSzangha). Ekkor alakultak ki különböző alcsoportok, pl.szthaviraváda,mahászánghika ésszarvásztiváda.
Vita támadt tíz pontot illetően. Ez arra vonatkozik, hogy néhány szerzetes megszegett tíz szabályt, melyek közül néhányat komolynak ítéltek. A tíz pont a következő volt:
A legnagyobb probléma az 'arany és ezüst használata' volt, amely alatt minden nemű pénzt értettek.
A második buddhista zsinat megerősítette, hogy a fent említett szabályokat nem szabad elhanyagolni.
