Amásodik Teleki-kormány1939.február 16. és1941.április 3. között állt Magyarország élén, gróf székiTeleki Pál második miniszterelnöksége idején.

A második Teleki-kormányt belpolitikai téren leginkább a konzervativizmus jellemezte. A kormány igyekezett elhatárolódni a szélsőjobboldali mozgalmaktól, így pl. betiltotta aMagyar Nemzeti Szocialista Pártot, de ugyanakkor elfogadtatta a parlamenttel az ún.második zsidótörvényt, melyet mégImrédy Béla nyújtott be miniszterelnöksége idején.

A kormány aktív külpolitikát folytatott, melyet atengelyhatalmak és a nyugat-európai országok közti egyensúlyozás jellemzett. A kormány nem sokkal megalakulása után,február 25-én csatlakozott a szovjetellenesAntikomintern paktumhoz.Csehszlovákia szétesése után, miutánSzlovákiamárcius 14-én kikiáltotta függetlenségét, majd másnapKárpátalja is, a Honvédség - a németek hallgatólagos beleegyezésével megkezdte Kárpátaljamegszállását, melyetmárcius 18-ra fejeztek be, majd egymárcius 23 ésáprilis 4 között vívott magyar - szlovákháborúban újabb településeket foglaltak el Kelet-Szlovákiában.

Amikor1939.szeptember 1-jén aHarmadik Birodalom lerohantaLengyelországot, Teleki nemcsak, hogy megtagadta a hadműveletben való katonai részvételt, hanem - Hitler nagy felháborodására - a német csapatszállítást sem engedélyezte a magyar vasútvonalon, egyedül a kassai vasútvonalat bocsátotta a németek rendelkezésére, kizárólag hadfelszerelés szállítására. Később Kárpátalján keresztül megkezdődött a lengyel menekültek szervezett bemenekítése az országba, sőt,Balatonbogláron lengyel tannyelvű iskolát is nyitottak a menekültek számára.

Később, atéli háború idején a kormány már nem volt semleges állásponton, sőt, egy magyar önkéntesekből felállított osztagot is kiküldtek a finnek támogatására,Kémeri Nagy Imre főhadnagy parancsnoksága alatt.

A Teleki-kormány igyekezett Szlovákia utánRomániával szemben is revíziót elérni, így az1940-es év folyamán román - magyar tárgyalások kezdődtekSzörényvárott, amelyek azonban nem vezettek eredményre. Magyarország ekkor kijelentette, hogy szükség esetén fegyveres beavatkozásra szánja el magát (habár az erőviszonyok még a kezdeti sikereket is kétségessé tették volna). A konfliktust azonban végül egy német - olasz döntőbíróság oldotta megBécsben, aholaugusztus 30-án kihirdették amásodik bécsi döntést, melynek során Magyarország 43 492 négyzetkilométernyi területet kapott vissza (Észak-Erdélyt és aSzékelyföldet), 2 460 000 fővel, melynek 54,6%-a magyar volt. A Magyar Honvédség ünnepélyes keretek közt vonult be a visszakapott területre, de több helyen, főkéntZilah környékén atrocitásokra is sor került a román lakosság ellen.

A második bécsi döntést követően, mivel a tengelyhatalmak lekötelezettjévé vált, a kormány a német - magyar kapcsolatok lazítása végett 1940 végén örök barátsági szerződést kötöttJugoszláviával, amelyet azonban sem Horthy, sem a tisztikar, sem az ország közvéleménye nem fogadott kitörő örömmel, tekintettel arra, hogyDélvidék Trianon óta Jugoszláviához tartozott és a terület visszaszerzését kívánták. Amikor1941 áprilisában az addigi németbarát jugoszláv kormányt puccsal megbuktatták, Németország felkészült az ország lerohanására, és ebben számított Magyarország segítségére is. Teleki tartani próbálta magát a szerződéshez, de mind a Honvédség tisztikara, mind Horthy a megszállásban való részvételt támogatta. Amikor Nagy-Britannia jelezte Magyarország irányába, hogy Jugoszlávia megtámadása esetén hadüzenetre számíthat, Teleki a kilátástalan helyzetbenáprilis 3-án éjjel öngyilkosságot követett el. Halála után a kormány is megbukott, majdáprilis 7-én új kormány alakult a korábbi külügyminiszter,Bárdossy László vezetésével, amely szakítva elődje politikájával részt vett Jugoszlávia megszállásában és belesodródott a második világháborúba.

Magyarország kormányai a '30-as években

• Magyarország kormányai