Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Márianosztra | |||
 | |||
| Magyarok Nagyasszonya kegytemplom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Szobi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Burikné Moóri Tamara (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2629 | ||
| Körzethívószám | 27 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 925 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 41,31 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 20,26 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Börzsöny[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Börzsönyi-kismedencék[3] | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 52′ 00″,k. h. 18° 52′ 60″47.866667,18.88333347.866667°N 18.883333°EKoordináták:é. sz. 47° 52′ 00″,k. h. 18° 52′ 60″47.866667,18.88333347.866667°N 18.883333°E | |||
  Márianosztra Pozíció Pest vármegye térképén | |||
| Márianosztra weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazMárianosztra témájú médiaállományokat. | |||
Márianosztra (németül:Naßraden,szlovákul:Márianostra)községPest vármegyében, aSzobi járásban.
ABörzsöny délnyugati részén fekszik.
A szomszédos települések: észak felőlNagybörzsöny, kelet felőlKóspallag, dél felőlSzob, délnyugat felőlIpolydamásd, nyugat felől pedigLetkés.
Egyexklávé jellegű külterületi településrésze található még a faluközponttól pár kilométerre délkeletre is (itt találhatók Bibervár romjai, a Toronyalja-horgásztó, illetve egy pálos kolostor emlékhelye és mellette, a Pálos-réten egy kedvelt amatőrcsillagász-észlelőhely is), ennek révén határos dél felől mégSzokolyával,Kismarossal ésNagymarossal is.
További külterületi településrészei: Hizlalda,Lucskapuszta és Szakszövetkezeti tanya[4]
Csak közúton közelíthető meg:Szob és a12-es főút felől aKóspallagra vezető 12 108-as úton,Zebegény irányából pedig a 12 107-es úton. Országos közútként számozódik még a község főutcája is az itt működő börtön bejáratáig, 12 109-es számozással.
Exklávé jellegű településrészén a Nagymaros-Kóspallag közt húzódó 12 106-os számú mellékút halad keresztül; az áthaladó autóbuszvonalak itteni megállóhelye megtévesztő módon aKóspallag, 6-os km-kő nevet viseli.
Neve eredetilegNostre volt, mely egyesek szerint szláv eredetű személynévNestroj, míg mások szerint a latinin nostre (a sajátból) kifejezésből eredNagy Lajos király adománylevele után. Míg a Mária előnevet1759-ben az itteni kolostor templomában1759-ben elhelyezett czestochowai Fekete Mária-kegykép után kapta. Mai jelentése latin–olasz nyelven: a Mi Máriánk.
Márianosztra (Nosztra) nevét1262-benV. István király oklevele említette először.
Nagy Lajos magyar király1352-ben – az oklevél szövege szerint – aBörzsönyben kolostor és konvent létesítése számára területet, építőanyagot adott„in nostre” (a sajátjából), s később is gazdagon megajándékozta őket. A kolostor és mellé aMagyarok Nagyasszonya tiszteletére kegytemplom épült. Ez az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, apálosok számára épített kolostor és templom kisebb megszakításokkal1786-ig, a szerzetesrendek feloszlatásáig a pálosoké maradt.
A környék Nagy Lajos király kedvenc vadászterülete volt, deMátyás király is többször megfordult itt
Atörök időkben, egy portyázó török sereg pusztításai miatt a település elnéptelenedett, majd szlovák, magyar és német nemzetiségű lakossággal népesült be újra.
A község a 19. század végétől 1970-ig aSzobi járáshoz tartozott, mely 1923-igHont vármegye, 1923 és 1938 közöttNógrád és Hont k.e.e. vármegye, 1938 és 1945 közöttBars és Hont k.e.e. vármegye, 1945 és 1950 közöttNógrád-Hont vármegye része volt, és az1950-es megyerendezéskor csatoltákPest megyéhez.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 878 | 859 | 817 | 818 | 1299 | 932 | 938 | 925 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,8%-a magyarnak, 10,1% cigánynak, 0,6% románnak, 0,3% szlováknak, 0,2-0,2%-uk németnek ill. ukránnak mondta magát (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallási megoszlás szerint: római katolikus 43%, református 3,9%, görögkatolikus 1%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 25,3% (23,8% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 90,1%-a vallotta magát magyarnak, 3,5% cigánynak, 0,8% németnek, 0,4% románnak, 0,3% szlováknak, 0,3% szerbnek, 0,2% lengyelnek, 0,2% bolgárnak, 0,1% ukránnak, 0,1% horvátnak, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,3% volt római katolikus, 4,6% református, 1,7% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,2% izraelita, 0,1% ortodox, 5,8% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 24% felekezeten kívüli (27,7% nem válaszolt).[14]
Évente háromszor tartanak búcsút Márianosztrán:
Az ország egyik legrégebbi (1858-ban alapított) és jelenleg is működő, – eredetileg nőielítéltek elhelyezésére szolgáló – börtöne (Márianosztrai Fegyház és Börtön).
ASzobi járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
