Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Máramarossziget(Sighetu Marmației, Maramureschsiget) | |||
 | |||
| Református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Partium | ||
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Máramaros | ||
| Rang | municípium | ||
| Községközpont | Máramarossziget | ||
| Beosztott falvak | |||
| Polgármester | Vasile Moldovan(2020. október – ) | ||
| Irányítószám | 435500 | ||
| Körzethívószám | 0262 | ||
| SIRUTA-kód | 106559 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 28 828 fő(2021. dec. 1.)[2]+/- | ||
| Magyar lakosság | 2771 (8%, 2021)[3] | ||
| Község népessége | 32 793 fő(2021. dec. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 295,43 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 274 m | ||
| Terület | 111 km² | ||
| Időzóna | EET,UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 55′ 51″,k. h. 23° 53′ 41″47.930944444444,23.89469444444447.930944°N 23.894694°EKoordináták:é. sz. 47° 55′ 51″,k. h. 23° 53′ 41″47.930944444444,23.89469444444447.930944°N 23.894694°E | |||
 | |||
| Máramarossziget weboldala | |||
 | |||
 AWikimédia Commons tartalmazMáramarossziget témájú médiaállományokat. | |||
Máramarossziget (románul:Sighetu Marmației, rövidenSighet,németül:Maramureschsigeth, rövidenSiget,szlovákul:Sihoť,ukránul:Сигіт‑Мармароський,jiddisül סיגעט-Siget)municípiumRomániában,Máramaros megyében. ATisza-parti város egykorMáramaros vármegye székhelye ésMagyarország faiparának és sóiparának központja volt.
Nagybányától 53 km-re északkeletre, aTisza déli, bal partján fekszik. A folyó itt országhatárt képezRománia ésUkrajna között; szemközti partján található akárpátaljaiAknaszlatina. A város közigazgatási területén, a belvárostól nyugatra torkollik a Tiszába azIza.
Neve aMáramaros (románulMaramureș) folyónévből való, aminek mostMara a neve. A víznév azindoeurópaimori (= tenger, állóvíz) és amors (= holt) szavakból származik. Arra utal, hogy a város a Tisza és azIza szögében épült.
A települést a 13. század végén alapították; egyes szerzők szerint először 1308-ban említik, a datálása azonban vitatott[4][5][1].
Sziget első hiteles említése 1326. május 14-re datálható, amikor Boleslaus esztergomi érsek megerősítette Sziget,Hosszúmező,Técső,Visk ésHuszt papjainak tizedszedési jogát. Az oklevelet 1326. május 17-énKároly Róbert magyar király erősítette.[6]
A14. század közepére jelentős vásároshely és Máramaros megye egyetlen túlnyomóan iparosok és kereskedők lakta városa lett. A lakosság jellegzetes csoportját alkották még a közeli rónaszéki sóbánya munkásai.1352-ben részesült azokban a kiváltságokban, amelyeket a másik négy máramarosi város (|Huszt, Visk, Técső és Hosszúmező) kapott1329-ben Károly Róberttől. A14. század végén azonban Sziget a többi várossal együtt a huszti uradalom részévé vált, azaz földesúri hatalom alá került.
Szigetet kezdettől fogva túlnyomórészt magyarok lakták, kisebbrésztnémetek, de az utóbbiak hamar asszimilálódtak.
1360 tájékától rendszerint itt tartotta a gyűléseit Máramaros megye, amelynek 1558-ban már állandó székháza volt a városban.
A15. század végétől kezdve számottevő értelmiségi réteg jelent meg, főleg sókamarai hivatalnokok és más királyi tisztviselők. Areformáció során a város a református hitre tért. A16. század végétől kezdődően a lakosság nagy többsége nemeslevelet szerzett, s nemessége1618-ra külön közösséggé szerveződött.1730 körül letelepedett itt apiarista rend, de a katolikusok száma csak lassan emelkedett. APiarista Gimnázium, valamint az egykori városi iskolából kialakult református kollégium az egész megye vezető oktatási intézményeinek számítottak.
%2c_szemben_a_Vigad%25C3%25B3._Fortepan_6071.jpg)
1918-ig, majd1940-től1944-ig újra Magyarország része,Máramaros vármegye székhelye (nem volt része az1939-ben felállítottMáramarosi közigazgatási kirendeltségnek). A városba amásodik bécsi döntést követően, 1940.szeptember 5-én vonult be a honvédség;Ablonczy Balázs magyar történész szerint a bevonulás előtt felfegyverzett román polgári személyek és katonák raboltak és erőszakoskodtak.[7] Máramarossziget volt az első visszatért észak-erdélyi város, lévén a Tisza túlpartja 1938 óta újra Magyarországhoz tartozott, így a határ mentén felsorakozott honvédcsapatok itt kezdték meg az átkelést az erdélyi bevonulás első napján.
1944.október 17-én szovjet kézre került.1950–1955 között itt működött a kommunista éra egyikhírhedt börtöne, „átnevelő” táborként.[8] Számos más román ésmagyar értelmiségivel és egyházi vezetővel együtt politikai fogolyként tartották fogva ittMárton Áron ésScheffler János ésBoros Béla római katolikus,Alexandru Todea,Alexandru Rusu,Valeriu Traian Frențiu,Tit Liviu Chinezu,Ioan Suciu,Ioan Bălan ésIuliu Hossu görögkatolikus püspököket (többen közülük itt is hunytak el a megpróbáltatások következtében),[9] valamintIuliu Maniu korábbi miniszterelnököt.
| Lakosok száma | 27 270 | 18 329 | 22 361 | 37 903 | 44 185 | 41 220 | 37 640 | 32 793 |
| 1930 | 1948 | 1956 | 1977 | 1992 | 2002 | 2011 | 2021 |
Máramarossziget municípium lakosságának nemzetiségi összetétele(a – anyanyelvi összetétel):[10]
| Év | Összesen | Román | Magyar | Német | Zsidó | Cigány | Ukrán | Egyéb |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1880 a | 12324 | 2085 | 7000 | 2439 | 650 | 150 | ||
| 1890 a | 16345 | 2690 | 10006 | 2839 | 659 | 151 | ||
| 1900 a | 19117 | 2919 | 12699 | 2718 | 717 | 64 | ||
| 1910 a | 23657 | 3632 | 18143 | 1310 | 532 | 40 | ||
| 1920 | 25795 | 6489 | 6570 | 149 | 11561 | 1026 | ||
| 1930 | 27270 | 9658 | 5424 | 161 | 10526 | 58 | 1221 | 222 |
| 1941 | 28139 | 6202 | 15415 | 78 | 5907 | 80 | 346 | 111 |
| 1956 | 24222 | 14359 | 7354 | 38 | 1381 | 16 | 944 | 130 |
| 1966 | 29771 | 20865 | 7600 | 88 | 159 | 45 | 893 | 121 |
| 1977 | 38146 | 28202 | 8465 | 93 | 116 | 111 | 1090 | 69 |
| 1992 | 44185 | 34010 | 8133 | 190 | 33 | 322 | 1443 | 54 |
| 2002 | 41220 | 32867 | 6513 | 105 | 20 | 448 | 1226 | 41 |
| 2011[11] | 37640 | 28634 | 4417 | 57 | 11 | 490 | 750 | 3281[12] |
Máramarossziget nemzetiségi összetételét azOsztrák–Magyar Monarchia idején, majd a két világháború közöttiRomániában is amagyarok észsidók határozták meg. Az1960-as évek elejétől a város gyors ütembenelrománosodott, amiben meghatározó volt a magyarlíceum beolvasztása, a magyar nyelvű oktatás leépítése, és a magyarok leváltása a vezető gazdasági pozíciókból. A2010-es évek végére a magyarok aránya 15%-ra csökkent.
A magyar közösség életét a római katolikus és református gyülekezet, valamint két kulturális egyesület határozza meg, melyek kórust, táncegyüttest,cserkészcsapatot működtetnek, kulturális rendezvényeket szerveznek, illetve könyveket is kiadnak.[13]
Az első zsidók a18. század elején érkeztek Máramarosszigetre,1740-ben már állandóminjánjuk volt.1785-ben 142,1869-ben 2325,1880-ban pedig 3380 zsidó élt Máramarosszigeten, ahol a században ahaszidizmus egyik jelentős központja volt Magyarországon.[14] A közösség létszáma a20. század folyamán is nagy ütemben gyarapodott, így a városban1910-ben 7981,1941-ben pedig 10 144 zsidó élt. A19. század közepétől a20. század közepéig meghatározó volt aTeitelbaum rabbidinasztia szerepe: az egyik legnagyobb és máig virágzó haszid rabbidinasztia tagjai nem csak a város hitéletét tartották kézben, hanemMáramaros legtöbb rabbiszékét megszerezték, ami biztosította aszigeti rebbe hagyományos elsőségét. Az ő nevükhöz fűződik a szigeti irányzatból kiváltszatmári haszidizmus is.[15]
1942–43 során Máramarosszigetre sok lengyel zsidó menekült, akik különbözőlengyelországi gettókból és koncentrációs táborokból szöktek meg. Máramarosszigetről összesen 12 749 zsidót deportáltak.[16] Az utolsó szigeti rebbe,Teitelbaum Mózes amásodik világháború után a vallás- és kisebbségellenes kommunista állam nyomása miattAmerikába emigrált.
Máramarosszigeten 2002-ben 22 izraelita vallású személy élt.[17]
Máramarossziget a végpontja aNagyváradról induló,Szatmárnémetit is érintőDN19-es főútnak. Közúti határátkelő helyUkrajna felé.
Vasúti kapcsolatát1871–1872-ben építette kiSzerencs felől aMagyar Északkeleti Vasút; a vonalat1890-ben államosították. Jelenleg aCFR 409-es számúSzálva–Alsóvisó–Visóvölgy–Máramarossziget-vasútvonala szolgálja ki.
Aknaszlatinával egynyomú, csak személygépkocsival való közlekedésre alkalmas (3,5 tonnás össztömegkorlátozású)közúti híd köti össze aTisza felett. Az eredetileg1892-ben épült acélhidat1919-ben egy nagy árvíz megrongálta. A két világháború között csak egy kötélhíd kötötte össze a két partot.1941-ben, amikor amásodik bécsi döntés nyomán mindkét part újraMagyarország része lett, a csonka hidat felújították, azonban amásodik világháborúban lerombolták.2001-ben ugyan újjáépült, de csak alkalmanként nyitották meg; végül2007-ben létesült állandó határátkelő.[18][19]
2022-ben azEurópai Unió támogatásával megkezdődött a teherforgalomra is alkalmas, 2×2 sávosMáramarossziget–tiszafejéregyházai Tisza-híd műszaki tervezése és kivitelezése, mely MáramarosszigetTeplice településrészét köti össze aKárpátaljaiTiszafejéregyházával,[20] és a tervek szerint2024 nyarára készülhet el.[21]
.JPG)
 | |
|---|---|
 | |
 | |
| |
| |
 | |
Máramaros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg)
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
.svg)