Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Máltaiak | |
 | |
| Máltai zászló | |
 | |
| Teljes lélekszám | |
| 690 000 | |
| Nyelvek | |
| Vallások | |
| Római katolikus | |
| Rokon népcsoportok | |
| arabok | |
 AWikimédia Commons tartalmazMáltaiak témájú médiaállományokat. |
Máltaiak (máltaiul:Maltin) egyarab eredetű népcsoport, melynek anyanyelve asémi nyelvek közé tartozómáltai nyelv.[1][2] A máltai néphezGozo lakosai, a gozitánok (máltaiul:Għawdxin) is hozzátartoznak.
 | Bővebben:Málta történelme |
Málta mintegy 7200 éve lakott, az első telepesek Kr. e. 5200 körül érkeztek,Szicíliából. Az első sírok Kr. e. 4100 körüli időkből származnak, míg az elsőmegalitikus templomok Kr. e. 3600 körül épültek. A templomépítések Kr. e. 2500-2300 körül véget értek, feltehetőleg a túlnépesedés miatt.
Aföníciaiak Kr. e. 800-700 között gyarmatosították Máltát, amelyet kikötőként, átrakodóhelyként használtak.
Róma már azelső pun háború során megtámadta Máltát, de akkor csak kifosztotta, így a karthágói uralom folytatódott. Róma csakKr. e. 218-ban hódította meg Máltát és ekkorSicilia provinciához csatolta.
Kr. u. 395-ben aRómai Birodalom felosztásakor aNyugatrómai Birodalomhoz került, ám egyházilag kelethez,Thesszaloniké patriarkátusához tartozott. A rómaiak uralmátvandál, majdosztrogót fennhatóság váltotta.535-benFlavius Belisarius keletrómai hadvezér elűzte az osztrogótokat a szigetekről és a keletrómai uralom alatt állt egészen870-ig, mégis erről a korszakról keveset tudunk.
870-ben az észak-afrikaiAglabidák Szicíliával együtt meghódították a volt római várost,Melitát és átneveztékMedinára. Jelentős arab lakosság telepedett meg. Az arab uralom 1048-ban nagy veszélyben volt, amikor a bizánci támadás érte a szigeteket. AFátamida emír (909-től a Fátamidák vették át az uralmat) felszabadította akeresztényeket, ettől fogva nem kellett különadót fizetniük, de azzal a feltétellel, ha részt vesznek a védekezésben, így a támadás meghiúsult. Az arab uralom névlegesen1090-ben ért véget, amikorI. Roger Szicília grófja elfoglalta, de még mindig az arab igazgatták (lásd:Arabok Máltán). Végül 1127-benII. Roger szicíliai király egy lázadást követően az arab igazgatást megszüntette. Az arab lakosság nem menekült el, a keresztények száma pedig növekedni kezdett. A muszlim arabok nagyobb része áttért a keresztény hitre, többi részüket kitelepítették a lázadókkal együtt.[3]
A szigeteket 1530-ban ajohannitáknak adományozta a német-római császár.
.jpg)
A törökök 1565-bentámadást indítottak a szigetek elfoglalására, ám a hadművelet nem járt sikerrel. A közel négy hónapig tartó ostromlás után a máltai lovagok és a szicíliai csapatok visszaverték őket.
Napóleon 1798-ban elfoglalta Máltát, ám két év múlva elhagyták. Afranciák kiszorítása után a britek nem akarták elfoglalni és gyarmatukká tenni. 1814-ben a Párizsi béke szerint brit koronabirtok lett.
Az első világháborúból kimaradt, ám a második világháború alatt az olaszok el akarták foglalni, mivel stratégiai fontosságú helyen feküdt.
1964-ben független ország lett aNemzetközösségen belül.
Málta 2004-ben csatlakozott azEurópai Unióhoz és 2008-ban lett az eurózóna tagja.
| Bővebben:Máltai nyelv |
A máltai nyelv az egyetlen sémi nyelv amelyet latin betűkkel írnak. Szoros rokonságban áll az arab nyelvvel. Az idők során rengeteg jövevényszó jött a különböző nyelvekből.[1]
Az ország államvallása a katolikus, de a vallásszabadság biztosított.
A 19. században a legtöbb máltai emigráns Észak-Afrikába és a Közel-Keletre vándorolt, de a visszatérők is sokan voltak.[4]Tunéziában 1900-ban brit konzuli becslések szerint már 15 326 máltai lakott.[5]
A20. században egy kivándorlási hullám a második világháború után indult, mikor a születési ráta drasztikusan megnőtt. A 20. században a legtöbb emigráns az Újvilágba ment, különösen sokan az Egyesült Államokba és Ausztráliába. 1948 és 1967 között a teljes lakosság 30%-a hagyta el Máltát.[4][6][7]
