316 km2-es területén élő kb. 516 ezer lakosával Málta terület szerint a világ tizedik legkisebb országa és az ötödik legsűrűbben lakott önálló ország. FővárosaValletta, amely terület és népesség szerint is a legkisebb nemzeti főváros azEurópai Unióban. AzEurostat2020-as adatai alapján a nagyvárosi terület a fő és legnagyobb sziget, Málta egészét lefedi, aminek lakossága 480 ezer fő; valamint azENSZ, az Európai Területfejlesztési és Kohéziós Megfigyelő Hálózat és azEurópai Bizottság szerint Málta teljes területe egyetlen városi régiót alkot. Máltát egyre gyakrabbanvárosállamként emlegetik, valamint a nagyvárosokra és nagyvárosi területekre vonatkozó listákban is szerepel.
Málta1813-ban brit gyarmattá vált, amely hajók állomásaként és a brit földközi-tengeri flotta főhadiszállásaként szolgált. Amásodik világháború alatt a tengelyhatalmak (Németország,Olaszország) ostrom alá vették, és a szövetségesek (Egyesült Királyság) fontos bázisa volt az észak-afrikai és a földközi-tengeri hadműveletek számára. A brit parlament1964-ben fogadta el a Máltai Függetlenségi Törvényt, amellyel az ország Málta Államként függetlenné vált az Egyesült Királyságtól, viszontII. Erzsébet brit királynő maradt az uralkodó. Az ország1974-ben vált köztársasággá. Függetlenné válása óta tagja aNemzetközösségnek (főként egykori brit gyarmati területek szövetsége) és azEgyesült Nemzetek Szervezetének.2004-ben csatlakozott azEurópai Unióhoz,2008-ban pedig azeuróövezet része lett.
Máltán azókereszténység ideje óta élnek keresztények, bár az arab uralom alatt túlnyomórésztiszlám vallású volt, akkoriban a keresztényeket megtűrték. A muszlim uralom MáltaI. Roger szicíliai gróf által vezetett normann inváziójával ért véget1091-ben. Ma akatolicizmus az államvallás, de Málta alkotmánya biztosítja a lelkiismereti szabadságot és a vallási istentiszteletek szabadságát. Málta gazdasága nagymértékben függ aturizmustól, így az országmediterrán turista célpontként népszerűsíti magátEurópa többi részéhez képest melegebb éghajlatával, számos területtel a kikapcsolódáshoz vagy feltöltődéshez, valamint építészeti és történelmi emlékekkel, köztük háromUNESCO világörökségi helyszínnel: aĦal Saflieni-i hipogeummal (föld alatti építmény), Vallettával és hét megalitikus (nagy kövekből épült) templommal, amelyek közül néhány a világ legrégebbi épületei között szerepel.
A szigetek réteges felépítésűek, üledékes kőzetei 40-15 millió évvel ezelőtt rakódtak le aTethys-óceánban.[8] Az alapot és a felszínt keménymészkő alkotja, amely puhább kőzetek rétegeit fogja közre. A sorrend a felszíntől lefelé: korallmészkő, zöldhomokkő, kékagyag,globigerinás mészkő és végül ismét korallmészkő.
A szigeteken a fő építőanyag a globigerinás mészkő, amit külszíni fejtéssel termelnek ki. Nagy előnye, hogy a levegővel érintkezve megkeményedik, így ellenáll az időjárásnak. Ritkábban korallmészkőből is építkeznek, különösen a tengerparton, mivel ez jobban bírja a vizet. Ez aJeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend erődítéseinek fő építőköve. A zöld homokkő és a kék agyag csak vékony rétegben települ egyes területeken. A kék agyag – bár csak a dombok lábánál fordul elő – nemcsak talajképző üledékként fontos, de azért is, mert vízzáró, így a felszínre vezeti a kőzetekbe szivárgott esővizet. A réteges szerkezetet sok helyentörések szakítják meg.
Malta szigetének északnyugati részét rengeteg párhuzamosan futó törés szabdalja, irányuk jellemzően délnyugat-északkeleti. Közülük a legnagyobb aGreat Fault (Nagy Törésvonal), amelyFomm ir-RiħtőlBaħar iċ-Ċagħaqig tart. Azerózió hatására törésvonalakban termékeny talaj gyűlt össze. A törések mentén kialakult sok kis öböl és a terep egyenetlenségei miatt ezek a részek sokáig védhetetlennek számítottak – a máltaiak általában a Nagy Törésvonalon igyekeztek védekezni az északról támadók ellen. E mentén az északi – amúgy termékeny – részeket feladva több védelmi rendszert is építettek; legnagyobb abritek építetteVictoria Lines. A Nagy Törésvonaltól délre a táj kevésbé szabdalt. A Rabat-Dingli-plató korallmészkő tömbje általában kevés termőföldet tart meg, ám kiszögelléseire előszeretettel építkeztek a máltaiak. A sziget többi része északkelet felé enyhén lejtő síkság, amit ritkásanwiedek (vízfolyások) tagolnak. A sziget történelmileg legfontosabb alakzatai a mély öblök: északról dél felé haladva aMarsamxett,Il-Port Il-Kbir (Great Harbour, Nagy Kikötő) és aMarsaxlokki-öböl védett kikötőhelyet jelentett a szigetek lakóinak.
Għawdexen kevesebb a jó kikötő, mint Máltán, ám talaja termékenyebb, mivel nagyobb területet borít a kék agyag.
Kemmuna ésKemmunet szigete a két legnagyobb sziget közötti csatornából emelkedik ki. Mivel döntően korallmészkőből állnak, gyakorlatilag terméketlenek. Kemmuna egyetlen jelentősége a csatorna védelmében betöltött szerepe volt.[9][10]
A szigeteken legalább ezer éve nincs állandó vízfolyás, de vannak időszakos patakmedrek(wied). A lehulló csapadék egy része természetes módon megreked a kőzetekben, ám a nagyobb mértékű tárolásra is készültek tervek. A kutakból egész évben lehet ivóvizet nyerni.
Azéghajlatmediterrán, enyhe, esős telekkel és forró, száraz nyarakkal. Az év nagy részében kék ég és ragyogó napsütés jellemzi. A nyár forróságát enyhítik a szinte folyamatosan fújó északnyugati szelek. Ezt időnként aSzahara felől érkező forró és rendkívül párás légáramlat szakítja meg, amely nehézzé teszi az emberi szervezet lehűlését. Ezt a szelet Máltánxlokknak nevezik, de meglehetősen ritkán fordul elő szélsőséges mértékben.
A nyár általában szeptember végén ér véget, amikor azAtlanti-óceán felől érkező légáramlatok elérik a szigeteket. A hirtelen viharos időjárás után a hőmérséklet lassan csökken, és még aSzent Márton nyara (október vége, november eleje) is napos és meleg lehet. Ez a mezőgazdasági művelés fő időszaka.
A máltai telet az európai hideg, a szaharai forró, és az atlanti-óceáni hűvös légtömegek váltakozása határozza meg. Hidegebb időszakokban hó is hullhat,[11] ám a fagy ismeretlen a szigeteken.
További jelentősebb szelei amajjistral (misztrál, az Atlanti-óceán felől),tramuntana (északról) és agrigal (északkeletről).
Az évi csapadék mennyisége: 560 mm. Ennek jelentős része a heves téli záporok során hull. Az átlagos mennyiség azonban Máltán nem mérvadó adat, mert évről évre drasztikus változások lehetnek a csapadék mennyiségében (1015 mm-től a szinte teljes szárazságot jelentő 255 mm-ig).[12]
Málta legsúlyosabb gondja az ivóvízhiány. A téli csapadék nagy része gyorsan a tengerbe kerül, nem szivárog be eléggé a talajba. A nyár hosszú, meleg, száraz. A mészkőbe beszivárgott víz összegyűjtésére alagútrendszereket építettek, de ez nem elég, a felhasznált ivóvíznek kb. a fele tengervíz sótalanító üzemekből származik. Ezek működtetésére viszont üzemanyag kell, annak elégetése viszont a környezetet szennyezi.
Málta az európaimadárvonulás egyik fő útvonalára esik. Madarak milliói szállnak le a szigeten a vonulási időszakban. A nemzetközi természetvédelmi szervezetek erőfeszítései[13] és a helyi hatóságok erősen korlátozott fellépése ellenére évente több millió madár esik áldozatul a lakosság körében elterjedt illegális vadászatnak.Lőfegyverek mellett többek között hálókkal és lépvesszőkkel – afagyöngy terméséből főzött ragacsos anyaggal bekent és a bokrok ágaira erősített pálcikákkal – ejtik zsákmányul a madarakat.[14]
A természetes növénytakarója, atölgyfajokból, illetve a tengerpartokonfenyőkből állókeménylombú erdő mára eltűnt. Az eredeti növényzetet a tengerpartokon ültetettaleppóifenyők idézik. Az erdők helyét a hegyoldalakon teraszosan kialakítottolajfa-, narancs-, citromligetek és szőlőskertek foglalták el. A sekélyebb talajú, legeltetett mészkőplatókon másodlagos cserjések alakultak ki. Sok helyen kerítés helyett ültetik az amerikai eredetűfügekaktuszokat.[15]
A szigetek első lakóiSzicília felől érkeztek. Kőkori földművesek és állattartók voltak, akik magokat és állataikat is magukkal hozták. Az első emberi nyomok a gozóiil-Mixta barlangban találhatók, és kb. Kr. e. 5200-re datálhatók. Ez a kultúra legfejlettebb időszakában hatalmasmegalitikus templomokat emelt a szigeteken (Kr. e. 3600–3500 után mintegy egy évezreden át). Ezek közül több ma is látható (Ġgantija, Tarxien,Mnajdra,Ħaġar Qim). Legtöbbjük idősebb, mint aStonehenge, vagy az egyiptomi piramisok. Kr. e. 2500 körül nyomtalanul eltűntek, helyüket egy teljesen más jellegű, ám szintén ismeretlen eredetű népcsoport foglalta el.
Kr. e. 700 körül aföníciaiak szállták meg a szigeteket, akik a főszigetetMalet-nak, „biztonságos kikötő”-nek nevezték el. Kr. e. 550 körül a szigetekKarthágó fennhatósága alá kerültek, akitől amásodik pun háborúban (Kr. e. 218) arómai Tiberius Sempronius Longus foglalta el.Melita ésGaudos önálló római települések lettek Sicilia provincián belül, előbbi a maiMdina, a másik a gozóiCitadella helyén, amelyek saját pénzt is vertek. Később municipiumi rangra emelkedtek (117 és 138 között). Róma uralmára csak néhány villa alaprajza és tárgyi emlékek utalnak.
60-banSzent Pál apostol hajótörést szenvedett Melitán, ezt követően mintegy három hónapot töltött a szigeten. Róla nevezték el a sziget északnyugati részén lévő öblöt, hajótörésének állítólagos színhelyét. Az ezt követő századokból számosőskeresztény katakomba maradt fenn.
Róma uralmát455-ben avandálok döntötték meg, akiktől493-ban azosztrogótok, majd535-ben aKeletrómai Birodalom szerezte meg Melitát, ezzel megerősödött a kereszténység.870 körül egyarab sereg űzte el őket, akik a római település helyét megerősítve létrehoztákMedina városát. Ebből az időből származik a mai máltai kultúra legrégebbi rétege, amáltai nyelv alapjai, személy- és helynevek. Ekkor lett a sziget neveMalta.
Az1090-es szicíliainormann megszállás akereszténység végleges térhódítását jelentette. Azarab lakosságnak nem esett bántódása, hamar áttértek a keresztény hitre, s így a máltai arabokból részben olasz és normann keveredéssel létrejöhetett egy új nemzet és nyelv, a máltai.1127-től normann közigazgatás volt a szigeteken,1154-től a szigetek egyháza apalermoi püspökséghez tartozott. Ezekben a századokban alakult ki amáltai nemesség, amely – nem hivatalosan – ma is létezik: 32 nemesi címet ma is használnak, ezek közül a legrégebbi:Diar el Bniet bárója (1350-től).1224-ben nagyrészt kitelepítették a megmaradt arabokat Szicíliából és Máltáról.1397-től a tartomány részleges önkormányzatot kapott, az Università-t.
V. Károly német-római császár1530. október 26-án a szigeteket aJeruzsálemi Szent János Lovagrendnek adományozta, akiket a terjeszkedőOszmán Birodalom1522-ben elűzöttRodoszról. Ezzel megkezdődött a szigetek megerősítése, és a török támadások is.1551-ben a Szinán pasa vezette törököknek nem sikerült elfoglalniuk a Nagy Kikötő erődjeit, ám Gozo teljes lakosságát elhurcolták, ésTripoli erődjét is elfoglalták a lovagrendtől.1565-ben a harcos szerzetesrend, akik ma „Szuverén Máltai Lovagrend” néven ismertek, visszaverte a legnagyobb, több hónapos török támadást(Málta nagy ostroma). Ezután végleg megtelepedtek Máltán, és hozzáfogtak a további erődítéshez, és az új főváros, Valletta építéséhez, ami nevét az ostrom győztes Nagymestertől,Jean Parisot De La Valette-től, kapta. Még az első éveikben, hagyományaikhoz híven, kórházat alapítottak; 1595-ben létesítettek egy orvosi főiskolát, 1768-ban egyetemet. 1742-ben alapítottak egy tengerészeti főiskolát, és 1779-ben egy hajózási fakultást az egyetemen. Ezekben az időkben Európa legjobb tengerésztisztjei a máltai kiképzés termékei voltak.[20]1732-ben megnyílt a szigetek első színháza. A század második felében több felsőfokú iskola jött létre, ezek egy része ma a Máltai Egyetem színeiben működik tovább.
1798-banBonaparte Napóleon tábornok seregei megszállták Máltát, és elűzték a lovagokat. Még ebben az évben felkelés tört ki a fosztogató franciák ellen, először Gozón, majd Máltán is. Ezután két évig azAlexander Ball brit katonatiszt, rangja szerint szicíliai kormányzó és brit miniszteri biztos vezette Nemzetgyűlés irányította az államot, a franciák Valletta erődjébe szorultak.1802-ben az amiens-i békében még a lovagrendnek ítélték szigeteket, ám a britek nem tágítottak, és1814-ben apárizsi békeszerződés értelmében Málta hivatalosan is brit koronabirtok lett.
1831-ben a máltai egyházmegye elszakadtPalermótól.1835-ben a britek új alkotmányt vezettek be, amelynek értelmében a héttagú kormányzótanács három tagját helyben választhatták. Ez1849-ben 17-re és 8-ra módosult. Akrími háború (1853–1856) alatt Málta egészségügyi háttérközpontként működött.1864-ben Gozo is önálló püspökséggé vált. 1880-tól megkezdődött a máltai oktatásban az „anglicizálás”, amely különböző pártok kialakulásához vezetett: a britpárti reformerek utódaiból lett később aMunkáspárt, az olaszpárti antireformerek utóda a kereszténydemokrataNemzeti Párt. 1883-ban megindult a vasútforgalom Valletta és Notabile (Mdina) között. 1905-től néhány városban megindult a villamosforgalom is.
Azelső világháború idején Málta ismét egészségügyi központtá vált.1919-ben egy felkelés katonai beavatkozásba és négy helyi lakos lelövésébe torkollt, ennek eredményeként azonban1921-ben Málta nagyobb autonómiát kapott, megtartották az első választásokat.1933-ban az angolt és a máltait tették hivatalos nyelvvé, kizárva ezzel az olaszt, amely 800 éven keresztül a közigazgatás, kereskedelem, oktatás és kultúra nyelve volt Máltán, ez olyan ellenállást váltott ki a máltai vezetőkben, hogy a britek felfüggesztették az alkotmányt.
Málta kikötői fontos szerepet játszottak az egészmásodik világháború során. A sziget a világ legjobban megerősített helyei közé tartozott, a kb. fél budapestnyi területű szigeten négy repülőtér (Ħal Luqa,Ta’ Qali,Ħal Far és Kalafrana) volt, a számtalan erődítményen kívül. Fontos tengerészeti szerepe miatt atengelyhatalmak folyamatosan bombázták a szigeteket; a máltaiak bátorságukért megkapták aGyörgy-keresztet, amely azóta is az ország zászlaján látható.1943-ban innen indultak a szövetségesek Olaszország elfoglalására.1945. január-februárban Vallettában találkoztak a szövetségesek vezetői,Franklin D. Roosevelt amerikai elnök ésWinston Churchill brit miniszterelnök.
1947-ben a britek visszaállították Málta kormányzatát.1955-ben érvénytelen népszavazáson a választók 75%-a arra szavazott, hogy Málta csatlakozzon Nagy-Britanniához. Miután a britek kivonták a gazdaság gerincét alkotó haditengerészetet, Málta komoly válságba került, ez megakasztotta a Málta jövőjéről folytatott tárgyalásokat is.
Az elnök, akit azegykamarás parlament, a Képviselőház(Kamra tar-Rappreżentanti) választ, a parlamenti többséget szerzett párt vezetőjét jelöli kiminiszterelnöknek.
Szintén az elnök jelöli ki, a miniszterelnök javaslata alapján, a kormányhivatalokat vezető minisztereket. Akabinet tagjait szintén a Képviselőház tagjai közül választják, amely 65-69 tagú, tagjait azarányos képviselet alapján választják. Választásokat 5 évente tartanak.
1993-ban Máltán megszüntették a tíz körzetet, ezek helyett 67 helyi tanács jött létre. 2000-benMtarfa önállósodott, így ma 68helyi tanács működik. Ezek alkotják az egyetlen önkormányzati szintet, köztes szint a helyi tanácsok és a kormány között nincs. 2010 márciusától 16 településrész ún.mini-tanácsot (részönkormányzatot)[16] kapott. Ezek célja az anyatelepüléstől távolabb eső részek lakosságának jobb képviselete. A mini-tanácsok a települések forrásainak egy részével önállóan rendelkezhetnek.
A 16, mini-tanáccsal rendelkező településrész a következő (zárójelben az anyatelepülés neve):Fleur-de-Lys (Birkirkara),Santa Luċija (Kerċem),Guardamanġa (Pietà),Paceville (San Ġiljan),Kappara (San Ġwann),Madliena (Swieqi),Marsalforn (Żebbuġ),Bubaqra (Żurrieq),Xlendi (Munxar),Baħar iċ-Ċagħaq (Naxxar),Swatar (Msida),Burmarrad (San Pawl il-Baħar),Baħrija ésTal-Virtù (Rabat),Ħal Farruġ (Luqa),St. Peters (Żabbar).
A lakosság 89%-a városlakó. Málta nem rangsorolja a településeket, az egyetlen felosztás a 68 helyi tanács és az azon belül lévő 16 mini-tanács. Egy tanácshoz tartozhat egy, de akár több település is. Legnépesebb helyi tanácsai:Birkirkara,Mosta,Qormi.
Vannak azonban kisebbségek, amelyek közül a legnagyobbat az itt élő brit nyugdíjasok adják. A 2010-es években többezres számban vannak olaszok, líbiaiak, szerbek, bolgárok,filippínók, oroszok.[21][22]
2010-es hivatalos adatok[23] szerint 4000 fős afrikai közösség él a szigeten.
AMalta Today felmérése szerint a lakosság túlnyomó többsége ragaszkodik a kereszténységhez (95%),[25] de egy 2019-ben végzett Eurobarométer felmérés szerint a lakosságnak már csak 83%-a vallotta katolikusnak magát.[19]
A protestáns és egyéb keresztény egyházak híveinek zöme nem máltai; hanem főleg az országban élő sok brit nyugdíjasból tevődik össze.
Tonhal-tenyészet aFliegu ta' Malta csatornában Comino partjai előtt
Málta fő kincsei amészkő, a jó földrajzi elhelyezkedés, és a termelékenymunkaerő. Az ország csak mintegy 20%-át termeli meg élelmiszerszükségletének,ivóvízkészletei szűkösek, és nincsenek saját energiahordozói. A gazdaság a külkereskedelemtől (a sziget hajózási csomópont), az ipartól (elektronikai és textilipar), és aturizmustól függ.
Közepesen fejlett gazdaságú, a pénzügyi, kereskedelmi és idegenforgalmi szolgáltatásokra szakosodott ország.[15] A gazdaság legfőbb ágazata a szolgáltatás, az idegenforgalom.
Export: gépek és mechanikus berendezések; olaj és ásványolaj termékek; gyógyszeripari termékek; könyvek és újságok; repülőgép és űrjármű alkatrészek; játékok és sporteszközök
Import: ásványi tüzelőanyagok, kőolaj; repülőgépek és űrhajók részei; gépek és berendezések; műanyag és félkész termékek; járművek és alkatrészek
Máltán bal oldali közlekedés van. A megengedett maximális sebesség külterületen 80 km/h, míg lakott területen 50 km/h. A főbb útvonalak elfogadható minőségűek, de főleg a nyugati és északi részeken sok a murvás és földút. Autópálya nincs, néhány részen (pl.Attard–Mosta környékén) vannak 2×2 sávos szakaszok.
A tömegközlekedés hagyományosan a régi buszokat jelentette, amelyek koruk ellenére többnyire jó műszaki állapotban vannak. A buszok Máltán sárga, Gozón szürke színűek. A jegy nem drága (0,59–1,59 euró), és a hálózat elég sűrű ahhoz, hogy a lakott helyek között autó nélkül is lehessen közlekedni.[37][38] Az EU-szabványok bevezetése miatt 2010-től átalakul a járműpark, az állam – amely új üzemeltető kezébe adja a buszközlekedést – hosszas tárgyalások után megegyezett a járműtulajdonosokkal a szabványnak nem megfelelő járművek kivonásáról és az új munkalehetőségről.[39]
A tömegközlekedés különleges eszközei a kompok és menetrend szerinti kishajók. Ezek közül a legfontosabbak:
AGozo Channel Line[40] által működtetett – autókat is szállító – kompjárat a két legnagyobb sziget között. Ezen az útvonalon három komphajó járĊirkewwa ésMġarr kikötői között, csúcsidőben 45 percenként. A menetidő 25 perc.
Kishajók (csak személyszállító)[41]Valletta és a környező városok (Sliema,Gżira,Kalkara,Birgu,Senglea) között általában minden fél órában. Ára 0,75 euró körül van, a menetidő 8–15 perc.
A brit uralom idején (1883–1931) a szigeten vasút is üzemelt, Valletta és Notabile (Mdina és Rabat közelében) között. 1900-ban egy Mdina alatti alagúton keresztül meghosszabbították Mtarfáig. Egykori útvonala:Valletta –Floriana –Ħamrun –Msida –Santa Venera –Birkirkara –Balzan – San Anton –Attard – San Salvatore – Notabile –Museum. Emlékét ma múzeum[42] őrzi.
Málta légitársasága azAir Malta,[43] 1973. március 21. óta működik. 1992 óta cargo-részlege is van. Jelenleg 98%-ban állami tulajdonban van, 12 géppel közlekedik 50, többségében európai városba. AzAssociation of European Airlines 2006-os felmérése szerint az Air Malta veszíti el a legkevesebb csomagot.[44]
Legnagyobb kikötője a Valletta és aHárom Város közti Nagy Kikötő(Il-Port Il-Kbir,Grand Harbour).Birżebbuġa mellett található a szabadkikötő.[48] Gozo legjelentősebb kikötőjeMġarr.
Bár a máltai nyelv első írásos emléke is irodalmi mű, azil-Cantilena, a máltai nyelvű szépirodalom csak a 19. századtól kezdett elterjedni, és a 20. században vált általánossá.[49]Málta nemzeti költőjeKarmenu Psaila, legnevesebb kortárs szerzői Oreste Calleja,Oliver Friġġieri, Trevor Zahra.
Málta hagyományos mesterségei, ételei és szokásai ma már főként Gozón találhatók meg. Szinte az egész országban létezik még azonban a templom búcsújának nagyszabású megünneplése(festa), amely egyes helységekben körmenettel egészül ki. A hagyományos mesterségek művelésének és bemutatásának helyszíne a két Crafts' Village (Ta' Qaliban ésTa' Dbieġiben), ahol a látogatók munka közben figyelhetik meg a mestereket, majd vásárolhatnak is a kész termékekből. A hagyományos halászat leginkábbMarsaxlokkban maradt fenn, itt a halpiacon a friss fogásból lehet halat vásárolni.
Máltán az emberek szeretnek szerényen és előírásosan öltözködni.[50] Látogatáskor a házba vagy akár a templomba belépve mindig illik levenni a kalapot és más fejfedőt, ha épp azt viselünk.[50]
Mivel a vallásnak nagyon fontos szerepe van a máltaiak életében, ezért az idegenektől is elvárt, hogy normális, megfelelő ruhát viselve keressék fel a kegyhelyeket, mivel így adhatják meg a kellő tiszteletet.[51]
A máltaiak általában nem veszik szigorúan a pontosságot.[50] A társasági élet szerepe fontos, épp ezért, ha valakit meghívnak akárcsak egy kis teázásra, az mindig különleges alkalomnak számít egy háznál.[50] Ennek megfelelően, hogy kellően udvariasnak mutatkozzunk, nekünk is fel kell készülnünk a látogatásra.[50] Felvezetőként a házigazda mindig kis itallal vagy könnyű harapnivalóval (keksz, sütemény, szendvics) kínálja meg a vendéget.[50] Amennyiben ebédre vagy vacsorára hívnak meg, akkor fontos ajándékkal megtisztelni a vendéglátót bor, csokoládé vagy virág formájában.[50]
A máltaiak szívesen beszélgetnek, szeretik a történeteket és a könnyed vicceket.[51] Általában véve nyitottak bármilyen témára, de óvatosnak kell lenni, ha politikáról, sportról vagy más aktuális témákról van szó, nehogy vitatkozás alakuljon ki.[51]
Mindenképp kerülni kell a dicsekvést, különösképpen nem szabad felvágni a vagyoni helyzettel.[51] Máltán a szerénység erény, míg azoktól az emberektől, akik mások fölé helyezik magukat, a máltaiak viszolyognak.[51] Ügyeljünk a nyelvezetünkre, mert a káromkodást (s különösképpen az istenkáromlást) sértőnek találják a máltaiak.[51]
A máltai konyhára erős olasz hatás jellemző, helyi specialitásnak számítanak a különböző halételek, a nyúlpaprikás, a tengerparton sütött barbecue, de az ünnepi alkalmaknak is megvannak a speciális ételei. Boraik erősek. Gozón ezenkívül mézet készítenek, illetve az itt nagy számban élő kaktuszfügéből készítenek lekvárt, pálinkát.
Az étkezés befejezésekor az evőeszközt párhuzamosan kell a tányérra helyezni.[50] Az étkezés a családoknál közös, de nagyban függ a munkahelyi és iskolai elfoglaltságtól.[50] Máltán a legfontosabb étkezés a vacsora, a reggeli és az ebéd általában csak könnyű fogásokból áll, amit rövid idő alatt fogyasztanak el.[50] Étkezésnél a kezeket az asztal felett kell tartani.[50]
Málta 1971-ben, 1972-ben, 1975-ben és 1991 óta vesz részt az Eurovíziós Dalfesztiválon. Eddig az ország egyik versenyzőjének sem sikerült győzelmet aratnia.
Az ország legnagyobb napilapja aThe Times of Malta[52] (vasárnapi kiadása aSunday Times). További lapok:The Malta Independent,[53]Malta Today[54] (hetilap),The People (bulvár),The Malta Star (online-újság).
Máltán egy országos rádió,[55] aRadju Malta és több országos televízió,[56] pl. aTVM, vagy aSuper1 van. Ezek száma a digitális sugárzásra való átállással (2010. december 31.) változni fog.
Az országban a legnépszerűbb sportág, de afutsalt is sokan űzik.
Amáltai labdarúgó-válogatott az európai zónához tartozik. A máltai bajnokság jelenlegi címvédője (2017) a Hibernians FC. Legtöbbször a Sliema Wanderers nyert bajnoki címet (26 alkalommal) (Floriana FC: 25, Valletta FC: 23 bajnoki cím).
Népszerű sportág. A 2017-es idény férfi első osztály csapatai: San Giljan TUM Invest, Neptunes Leo Vegas, Sirens ASC, Sliema Frank Salt Real Estate, Exiles Jetfreight, Valletta United.
↑Castillo, Dennis (2006). „The maltese cross” (angol nyelven).Contributions in military studies (no. 229),7-8. o. ISSN 0883-6884.
↑Blouet, Brian.The story of Malta, 3. kiadás (angol nyelven), Progress Press Co., 11-16. o. (1981)
↑The Islands' geology (angol nyelven). MEPA. [2010. április 28-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 17.)
↑„Snow (hail) in parts of Malta”,Maltatown.com, 2013. január 15.. [2014. szeptember 13-i dátummal azeredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2014. szeptember 13.) (angol nyelvű)
↑Blouet, Brian.The story of Malta, 3. kiadás (angol nyelven), Progress Press Co., 16-18. o. (1981)
↑Background Note: Malta (angol nyelven). U.S. Bureau of European and Eurasian Affairs. [2011. augusztus 14-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 2.)
↑Constitution of Malta. Ministry for Justice, Culture and Local Government. [2018. október 1-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 10.)
1 AzEurópai Unió tagja 2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik 3 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja 4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik 5 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része. 6 FöldrajzilagÉszak-Amerikához tartozik, de politikailag a Dán Királyság része
.jpg)
.jpg)
