Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Pontosság | ellenőrzött |
| Lux Kálmán | |
| Született | 1880.február 14.[1][2][3] Breznóbánya |
| Elhunyt | 1961.december 21.(81 évesen)[1][3] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Lux Géza |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem(–1901) |
| Kitüntetései | Alpár Ignác-díj(1962) |
| Sírhelye | Új köztemető(89-2-57) |
| Építészi pályafutása | |
| Jelentős épületei | Lillafüredi Palotaszálló |
| Díjai | Alpár Ignác-díj |
 AWikimédia Commons tartalmazLux Kálmán témájú médiaállományokat. | |
Lux Kálmán (Bikás,1880.február 14. –Budapest,1961.december 21.) építész, restaurátor, aFerenc József-rend lovagja.
Ősrégidobsinai kispolgáriágostai hitvallású család sarja. Apja, Lux János (1843–1908), a Prihradny-féle vasgyári társulat volt könyvelője,[4] anyja, Wallentinyi Kornélia (1848–1909) volt.[5]1901-ben szerzett oklevelet aKirályi József Műegyetemen (ma: BME). KésőbbMöller István egyetemi tanár mellett működött adjunktusként. Részt vett avajdahunyadi vár restaurálási munkáiban.1901-től1914-ig önállóan végezte akecskemétirómai katolikus nagytemplom, akolozsváriFerenc-rendi kolostor helyreállítási munkáját, és aselmecbányai óvár munkálatait.1913-ban az uralkodó Lux Kálmán műépítészt érdemeinek elismeréséül aFerenc József-rend lovagjává nevezte ki.[6]1914-ben doktori címet nyert,1917-ben magántanár lett.1919-ben a Műemlékek Országos Bizottságának vezető építésze lett.1919-től magánépítészként működött. Ebben az időben több bérház ill. középület tervezésén kívül agellérthegyiSziklatemplom munkálatait vezette.
Az ő tervei szerint épült alillafüredi Palotaszálló (1925–1928).1927-ben a "600 éves Dobsina Jubileumi Emlékkönyve" nevezetű munkát adtaLux Gyula német nyelvész ki a szintén dobsinai származású dr.Szlávik Mátyás segítségével, valamintGömöry Árpád szerkezői munkásságával.[7]Gömöry Árpád, nem csak szellemi munkatársa voltLux Gyula német nyelvésznek, de bensőséges barátságot is ápolt vele; a katonatiszt pedig másodfokú unokatestvére volt Lux Gyula feleségének, a dobsinai származású Gömöry Irénnek. A kötetben Lux Kálmán neves építész "Dobsina legrégibb épitőművészeti emléke" című tanulmánya is jelent meg; Lux Kálmán pedig távoli rokona volt Lux Gyula nyelvésznek.
1935-től ismét a Műemlékek Országos Bizottságának műszaki főtanácsosa. Ekkor folytatta amargitszigeti domonkos apácakolostor ásatásait, 1935-ben azesztergomi vár ásatásait irányította,1938-ban helyreállította amargitszigeti premontrei templomot, közben folytatta avisegrádi palota feltárási munkálatait. Nevéhez fűződik akassai Miklós-börtön, Orbán-torony és azErzsébet-székesegyház restaurálása, valamint abudapesti Belvárosi plébániatemplom helyreállítása is. Dolgozott afeldebrői templom feltárásán is.1950-ben a BME tanárává nevezték ki.
Lux Kálmán szenvedélyes ásványgyűjtő és ásványfotós is volt. Az egyik legnagyobb ásványgyűjteménnyel rendelkezett, ásványfotóit pedig a kor legnagyobb mineralógusai is fölhasználták tanulmányaik illusztrálására.[8]