Beszélőinek száma mintegy 2000 fő. Legnagyobb részükSvédországban lakik, a többiekNorvégiában. SvédországbanJokkmokkban található aSzámi oktatási központ, ahol a kézművesség mellett luleszámiul is lehet tanulni, ugyanittSzámi múzeum is van. A norvég területen a Bodői Főiskolán van lehetőség luleszámi nyelv tanulására, itt tanárokat is képeznek.
A személyes névmások a lulei és az északi számi nyelvben
Az alábbiakban nem a teljes ragozás látható, csakis a páros szótagszámú-at,-et,-ot és-åt végű igék jelen idejű ragozása. A lulei számi nyelvben van ugyanis páros és páratlan szótagszám szerinti igeragozás. Ezenkívül, és ezt a névszóragozásnál is meg kell említeni, aszámi nyelvek egyik sajátossága afokváltakozás. Ez látható az igeragozásban is, amikor a tővégi mássalhangzó-kapcsolat megváltozik. Erős foknak hívják azt, amikor a ragozott alakban a mássalhangzó-kapcsolat ugyanolyan marad, mint a főnévi igenévben volt.
A lulei számi nyelv, azészaki számival szemben, úgy tűnik, néha közelebbi rokonságban áll. Vannak olyan rokonszavak, amelyek a lulei számiban megmaradtak (vannak jelen), míg azészaki számiban nem találni őket. Ilyen szó például azöv, ami luleiülavve, mígészakiulboagán.
Ez a szócikk részben vagy egészben aLuulajansaame című finn Wikipédia-szócikkezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a sablon azeurópaikontinensen (szigorúan véve aBalti-tenger és aFehér-tenger összekötő csatorna fehér-tengeri bejáratának és aDonazovi-tengeri torkolatának vonalától nyugatra) használt jelenleg is élő, beszélt nyelveket foglalja össze függetlenül attól, hogy melyiknyelvcsaládba tartoznak.
Van néhány vitatott állapotú nyelv, ezek ugyankihaltak, de újjáélesztették őket, és néhányan használják másodlagos, ritkán elsődleges nyelvként:korni,lív,manx.