Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Pontosság | ellenőrzött |
| Ludza | |||
 | |||
| ALivóniai Kardtestvérek várának romjai | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Lettország | ||
| Tájegység | Latgale | ||
| Alapítás éve | 1177 | ||
| Irányítószám | LV-4701-2 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 7524 fő(2024. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7 km² | ||
| Időzóna | UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 56° 32′ 38″,k. h. 27° 43′ 16″56.543888888889,27.72111111111156.543889°N 27.721111°EKoordináták:é. sz. 56° 32′ 38″,k. h. 27° 43′ 16″56.543888888889,27.72111111111156.543889°N 27.721111°E | |||
| Ludza weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazLudza témájú médiaállományokat. | |||
Ludza (németül:Ludsen,oroszul:Люцин) városLettországban, az ország egyik legrégebbi települése. A 2009-es közigazgatási reformig Lettország Ludza járásához tartozott.
Ludza a latgalei fennsíkon helyezkedik el,Rēzekne közelében. A terület rendkívül gazdag tavakban. A város két azonos nevű tó között, a Nagy Ludza-tó (Lielais Ludzas ezers) (846,4 ha), és a Kis Ludza-tó (Mazais Ludzas ezers) (36,5 ha) között fekszik. A környéken még további tavak is találhatók, például a Dunakļu-tó (82,7 ha), a Zvirgzdenes-tó (134,2 ha) és a Runtortas-tó.
Ludzát először egy 1173-ban vagy 1177-ben íródott orosz krónika említi. A livóniaiKardtestvérek rendje 1399-ben a meglévő latgal erődítményt felhasználva várat épített Ludzában. Ez azorosz területekre vezető kereskedelmi utak védelmére épült vár volt a Kardtestvérek rendjének leghatalmasabb erődítménye. 1481-ben az orosz seregek elfoglalták és részlegesen lerombolták, de 1525-re ismét megerősítette a lovagrend. Véglegesen 1656-ban, azorosz-svéd háborúban foglalták el az oroszok, ésAlekszej orosz cár parancsára ismét lerombolták.
1777-benNagy Katalin cárnő emelte a települést városi rangra.
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap