Athénban tanultplatonizmust, beutazta Itáliát, Kis-Ázsiát és Egyiptomot[1] és számos kultusz vagymisztériumbeavatottja lett. Életének leghíresebb esete az volt, amikor azzal vádolták, hogymágiával szerezte meg egy gazdag özvegy szerelmét (és vagyonát).[1] Bíróság előtt kellett megvédenie magát. Védőbeszédében kigúnyolja ellenfeleit, ez az ókor egyik legviccesebb alkotása.[1]
LetelepedveRómában ésAthénban élt ügyvédként, defilozófiával is foglalkozott. Egy voltathéni iskolatársa anyját,Aemilia Pudentillát vette feleségül. A gazdag özvegy rokonai varázslással vádolták; ez ellen védekezettApologia („Védőbeszéd”) című művében.
Leghíresebb műve azAz aranyszamár(Asinus aureus), más névenMetamorphoses (Átváltozások) című, az egyetlen teljes egészében ránk maradt antikregény, mely Lucius, egy szamárrá változott, majd ismét emberi alakot öltött ifjú kalandjait meséli el. Ennek a műnek részlete azAmorról ésPsychéről szóló mese. Egyébként egy másik és hasonló nevűókori szerző,Lukianosz is írt egy teljesen hasonló történetet(Lukiosz, avagy a szamár). Utóbbi mű meglehetősen sok pikáns részt is tartalmaz, már ami a tartalmat, és nem a megfogalmazást illeti.
Jelentős szerepe volt az először azArisztotelészHermeneutikájában találhatókategorikus kijelentésviszonyokról szólólogikai négyszög elterjedésében, amit róla neveztek elApuleius-négyszögnek.
Falus Róbert:A római irodalom története (Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1970)
Leffler Sámuel:Római irodalomtörténet – A középiskolák felsőbb osztályai számára és a művelt közönség használatára, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. könyvkereskedése, Budapest, 1903, 194–195. o.
