Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Lucius Apuleius

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2024. november 23.

Pontosságellenőrzött

Lucius Apuleius
Apuleius újkori ábrázolása
Apuleius újkori ábrázolása
Élete
Született125 körül
Madaura
Elhunyt180 körül (kb. 55 évesen)
Karthágó,Római Birodalom
Nemzetiségnumida
HázastársaAemilia Pudentilla
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)regény
Fontosabb műveiAz aranyszamár
Védőbeszéd
Platón és tanításai
A világról
AWikimédia Commons tartalmazLucius Apuleius témájú médiaállományokat.
Elképzelt portré egy medálon Apuleiusról a negyedik század végéről

LatinosanLucius Apuleius, görögösenmadaurai Apuleiosz (Madaura (ma:Madara),Karthágó,125 körül –180 körül)ókori rómaiíró,platónifilozófus.

Athénban tanultplatonizmust, beutazta Itáliát, Kis-Ázsiát és Egyiptomot[1] és számos kultusz vagymisztériumbeavatottja lett. Életének leghíresebb esete az volt, amikor azzal vádolták, hogymágiával szerezte meg egy gazdag özvegy szerelmét (és vagyonát).[1] Bíróság előtt kellett megvédenie magát. Védőbeszédében kigúnyolja ellenfeleit, ez az ókor egyik legviccesebb alkotása.[1]

Élete

[szerkesztés]

Karthágóban született,Madaura városában (ma: M'daourouch, Algéria), egyNumidia ésGetulia határán fekvőrómaikolónia területén (ugyanott, aholHippói Szent Ágoston később gyermekévei egy részét töltötte), magát félig numidának, féliggetulnak mondta. Apja területi tisztviselő volt, aki jelentősebb vagyont tudott ráhagyni.Karthágóban és későbbAthénban tanult, többek köztplatonista filozófiát.Beavatást nyert azÍzisz-misztériumokba, ezutánRómába ment, éslatinszónoklattant tanult. Később nagyívű utazásokat tettKis-Ázsiában ésEgyiptomban is.

LetelepedveRómában ésAthénban élt ügyvédként, defilozófiával is foglalkozott. Egy voltathéni iskolatársa anyját,Aemilia Pudentillát vette feleségül. A gazdag özvegy rokonai varázslással vádolták; ez ellen védekezettApologia („Védőbeszéd”) című művében.

Munkássága

[szerkesztés]

Leghíresebb műve azAz aranyszamár(Asinus aureus), más névenMetamorphoses (Átváltozások) című, az egyetlen teljes egészében ránk maradt antikregény, mely Lucius, egy szamárrá változott, majd ismét emberi alakot öltött ifjú kalandjait meséli el. Ennek a műnek részlete azAmorról ésPsychéről szóló mese. Egyébként egy másik és hasonló nevűókori szerző,Lukianosz is írt egy teljesen hasonló történetet(Lukiosz, avagy a szamár). Utóbbi mű meglehetősen sok pikáns részt is tartalmaz, már ami a tartalmat, és nem a megfogalmazást illeti.

Jelentős szerepe volt az először azArisztotelészHermeneutikájában találhatókategorikus kijelentésviszonyokról szólólogikai négyszög elterjedésében, amit róla neveztek elApuleius-négyszögnek.

Amatőrplatonista filozófus volt. A koraközépkori ésskolasztikus filozófia egyik fontosPlatón-forrása az őDe Platone et eius dogmate (Platón és tanításai) ésDe mundo (A világról) című írásai, mindBathi Adelhard, mind achartres-i iskolafilozófusai az ő, valamint a 4. században éltCalcidius közvetítésével éskommentárjai révén ismerték megPlatón Timaioszát (bárMacrobius,Martianus Capellaplatonizáló alkotásaira ésBoethius De consolatione philosophiae című elméleti művére is támaszkodtak).

Művei magyarul

[szerkesztés]
  • Amor és Psyche. Apuleius meséje; ford., bev. Csengeri János; Franklin, Bp., 1911(Olcsó könyvtár)
  • Az aranyszamár. 1. köt.; ford. Braun Soma; Herczka, Bp., 1919(Kék könyvek)
  • Amor és Psyche. Miletosi mese; ford. Révay József; Kner, Gyoma, 1921(Monumenta literarum)
  • Az aranyszamár; ford. Révay József; Genius, Bp., 1925(Nagy írók – nagy írások)
  • Az aranyszamár. Regény; ford., utószó Révay József; Magyar Helikon–Európa, Bp., 1971(Bibliotheca classica)
  • A mágiáról /Virágoskert; ford. Détshy Mihály, versford. Kárpáty Csilla, Szepessy Tibor, utószó Szepessy Tibor, jegyz. Détshy Mihály; Magyar Helikon–Európa, Bp., 1974(Az ókori irodalom kiskönyvtára)ISBN 963207257X
  • Aranyszamár (Európa Könyvkiadó Kft, 2002, Budapest)ISBN 9789630768955
  • Védőbeszéd. A mágiáról /Apologia. De magia; ford. Détshy Mihály, versford. Kárpáty Csilla, előszó, jegyz. szöveggond. Dörömbözi János; General Press, Bp., 2002(Ókori klasszikusok sorozat)
  • A világról. Szónoki és filozófiai művek; ford. Böröczki Tamás, Détshy Mihály, Kendeffy Gábor, utószó Kendeffy Gábor, szerk., jegyz. Teravagimov Péter; Magyar Könyvklub, Bp., 2003(Írók, költők, gondolkodók)ISBN 963 547 847 X

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. abcApuleius - Livius. www.livius.org. (Hozzáférés: 2024. augusztus 31.)

Szakirodalom

[szerkesztés]
  • Falus Róbert:Apollón lantja. A görög-római irodalom kistükre (Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1982)
  • Falus Róbert:A római irodalom története (Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1970)
  • Leffler Sámuel:Római irodalomtörténet – A középiskolák felsőbb osztályai számára és a művelt közönség használatára, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. könyvkereskedése, Budapest, 1903, 194–195. o.

További információk

[szerkesztés]
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyarWikidézetben további idézetek találhatóakApuleius témában.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lucius_Apuleius&oldid=27619071
Kategória:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp