Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Luščani | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Petrinya |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44205 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 87 fő(2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 184 m |
| Terület | 11,0 km² |
| Időzóna | CET,UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 21′ 39″,k. h. 16° 13′ 09″45.36083592,16.2190519645.360836°N 16.219052°EKoordináták:é. sz. 45° 21′ 39″,k. h. 16° 13′ 09″45.36083592,16.2190519645.360836°N 16.219052°E | |
 | |
Luščani faluHorvátországban,Sziszek-Monoszló megyében. KözigazgatásilagPetrinyához tartozik.
Sziszek városától légvonalban 18, közúton 29 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 13 km-re délnyugatra aBáni végvidék középső részén, Pecki és Brnjeuška között fekszik.
A falutól északra emelkedő„Stražište” nevű magaslaton már a középkorban vár állt, melynek sorsa ismeretlen. A település neve a liget, berek jelentésű„lug” főnévből származik. Betelepülésének előzményeként1683 és1699 között a felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza.1697 körül a Turopolje, a Szávamente, a Kulpamente vidékéről és a Banovina más részeiről horvát katolikus, majd a18. században több hullámban Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok települtek le itt. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban.1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), melykatonai határőrvidék része lett.1745-ben megalakult aPetrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. A település1774-benaz első katonai felmérés térképén„Dorf Luschani” néven szerepel.
A katonai határőrvidék megszűnése utánZágráb vármegye Petrinyai járásának része volt. 1857-ben 700, 1910-ben 1175 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra.1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd későbbJugoszlávia része lett. Amásodik világháború idején aFüggetlen Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén lakosságának 97%-a szerb nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de néhány hónap múltán elfoglalták a szerb erők és aKrajinai Szerb Köztársasághoz csatolták, melynek itt húzódott a határa. A falut 1995. augusztus 6-án aVihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. 2011-ben 163 lakosa volt.
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 700 | 717 | 691 | 910 | 999 | 1.175 | 1.191 | 1.350 | 869 | 986 | 1.050 | 920 | 800 | 670 | 156 | 163 |
A falutól északra fekvő 213 méteres Stražište nevű magaslat középkori régészeti lelőhely.
A település ifjúsági egyesületét 2001. február 8-án alapították.
