Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Lotus 100T | |
 | |
| Gyártási adatok | |
| Versenysorozat | Formula–1 |
| Gyártó | Team Lotus |
| Előző | Lotus 99T |
| Következő | Lotus 101 |
| Műszaki adatok | |
| Vázszerkezet | szénszálas kevlár monocoque |
| Első felfüggesztés | kettőskereszt-lengőkaros |
| Hátsó felfüggesztés | kettőskereszt-lengőkaros |
| Motor | Honda RA168E 1,5L V6 turbó |
| Váltó | Lotus-Hewland 6 sebességes manuális |
| Tömeg | 540 kg |
| Üzemanyag | Elf |
| Gumik | Goodyear |
| Versenyeredmények | |
| Csapat(ok) | Team Lotus |
| Pilóták |  1.Nelson Piquet 2.Nakadzsima Szatoru |
| Első verseny | 1988-as Formula–1 brazil nagydíj |
| Utolsó verseny |  1988-as Formula–1 ausztrál nagydíj |
| Futott versenyek | 16 |
| Győzelmek | 0 |
| Dobogós helyezések | 3 |
| Edzéselsőségek | 0 |
| Leggyorsabb körök | 0 |
ALotus 100T egyFormula–1-es versenyautó, amelyet aTeam Lotus tervezett az1988-as Formula–1 világbajnokságra. Pilótái a címvédő világbajnokNelson Piquet és a japánNakadzsima Szatoru voltak. Ez volt a csapat utolsó turbómotoros autója a technika betiltása előtt.
Az autó az elődmodell 99T továbbfejlesztése volt, gyakorlatilag az átdolgozott orr-részt és hátsó részt leszámítva ugyanaz volt. Ugyanaz a 640 lóerős, másfél literes Honda turbómotor hajtotta, mint az előző évben is, és ugyanaz, mint amit a McLaren-csapat is használt.[1]
Ami lényeges különbség volt, hogy nem használták ebben az évben az aktív felfüggesztést, amit az előző évbenAyrton Senna kérésére vetettek be - pedig ekkoriban a technika még forradalmi újdonság volt. A Lotus úgy gondolta, hogy a rendszer össztömege (kb. 25 kg), azFIA új szabályai miatt egyébként is közel 300 lóerővel visszafogott turbómotor-teljesítmény, és az aktív felfüggesztés által igényelt kb. 5 százalékos teljesítményveszteség együttesen nem érte volna meg, ezért visszaálltak egy hagyományosabb, a Bilstein által tervezett felfüggesztésre.
Hiába igazolta le a Lotus a regnáló világbajnokot a távozó Senna helyére, a Lotus ebben az évben a "futottak még" kategóriába került át. Piquet sok pontot szerzett, háromszor még a dobogóra is felállhatott, de az autók nem voltak elég gyorsak, így 1981 óta először nem szereztek se győzelmet, se pole pozíciót. Monacóban Nakadzsima nem tudott a nagydíjra sem kvalifikálni, ami az első alkalom volt, hogy egy Honda-turbómotoros autó ne legyen erre képes. Nakadzsima ezt a "bravúrt" Detroitban is megismételte.
Sokan úgy vélték, hogy Piquet, ha nem is nyer futamokat, de legalább az élcsapatok pilótái mögött a legjobb lesz, ehhez képest nyújtott csalódást keltő teljesítményt. Piquet egy 2012-es interjúban beismerte, hogy az1987-es san marinói balesete után már soha nem volt a régi, és 1991-es visszavonulásáig már csak a pénz miatt versenyzett. Nakadzsima kapcsán is sokan fogalmaztak meg kritikát, mondván hogy a Formula–1-be, és a Lotushoz is a Honda tette be őt. Nem könnyítette meg a csapat helyzetét, hogy aMcLaren MP4/4, amely ugyanazt a motort használta, totálisan dominált abban az évben.
Szezon közben a Lotus tesztpályáján a korábbi háromszoros bajnokJackie Stewart is tesztelte az autót. Miután kipróbálta, elmondta, hogy szerinte az autó alapvető problémája, hogy a kasztnija nem elég merev, túlságosan hajlik vezetés közben, és nem bírja el a nagy teljesítményű Honda-motor által kifejtett erőhatásokat. Ez a vélemény egybevágott Piquet, Nakadzsima, illetve a tesztpilótaMartin Donnelly véleményével is. Elmondta azt is, hogy nem túl kényelmes ülni az autóban, és hogy a kijelző a zsúfoltság miatt szinte olvashatatlan vezetés közben.[2] Ha ez nem lett volna elég, menet közben meg is kellett állnia, mert a kesztyúje beszorult a kormánykerék és a kasztni közé.
A címvédő Piquet mindössze a hatodik helyen zárt 22 gyűjtött ponttal. Nakadzsima egyedül az idénynyitó versenyen gyűjtött 1 pontot. A Lotus negyedik lett a bajnokságban, az év végén pedig a főtervező Gerard Ducarouge is elhagyta a csapatot, valamint a Honda, mert a félretervezett 100T miatt a csapat nem tudott megfelelő tesztautót építeni nekik az új V10-es motorjukhoz.[3]
| Év | Csapat | Motor | Gumik | Pilóták | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | Pontok | Helyezés |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1988 | Camel Team Lotus | Honda RA168E V6 turbó | G | |  |  |  |  |  |  | .svg) |  |  | .svg) |  |  |  | | | 23 | 4. | |
| Nelson Piquet | 3 | 3 | KI | KI | 4 | KI | 5 | 5 | KI | 8 | 4 | KI | KI | 8 | KI | 3 | ||||||
| Nakadzsima Szatoru | 6 | 8 | NK | KI | 11 | NK | 7 | 10 | 9 | 7 | KI | KI | KI | KI | 7 | KI |
Ez a szócikk részben vagy egészben aLotus 100T című angol Wikipédia-szócikkezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Alapító:Colin Chapman |
Formula–1-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap.svg)
