Los Angeles (IPA:[/lɒs.ˈæn.dʒə.lɪs/],spanyolul:Los Ángeles,/los.ˈaŋ.xe.les/) (eredetileg:El Pueblo de Nuestra Señora la Reina de los Ángeles del Río de Porciúncula, magyarul: „A mi úrnőnknek, az Angyalok királynőjének faluja a Porciúncula folyón”), rövidenL. A., népesség szerint azAmerikai Egyesült Államok második legnagyobbagglomerációja.Kalifornia gazdasági, üzleti és kulturális központja, számos egyetemmel, főiskolával, kutatóintézettel. A repülőgép- és űripara tekintetében, továbbá a filmiparáról (Hollywood) is ismert.
A várost hivatalosan1850-ben alapították, de már jóval korábban létezett itt település. 1850-ben a lakossága mindössze 1610 fő volt, ez lett egybenLos Angeles megye székhelye is.
Lakosainak száma 3 898 747 fő(2020. április 1.).[1][2] A teljes agglomeráció (Metropolitan Area) lakossága 17 545 623. A város földrajzi értelemben is nagy, hiszen több mint 1200 km²-t foglal el, ezzel nagyobbNew Yorknál ésChicagónál is. Los Angeles eddig kétszer,1932-ben és1984-ben adott otthontNyári Olimpiai Játékoknak, utóbbi „csonka olimpia” volt, a politikai feszültségek miatt aSzovjetunió kezdeményezésére a legtöbb kelet-európai ország, ígyMagyarország sem vett részt rajta.
Lévén az Egyesült Államok egyik legnagyobb bevándorlási központja, etnikailag és kulturálisan rendkívül sokszínű. A gazdagok és szegények közötti különbség itt is nagyon nagy, 2023-ban Los Angelesben körülbelül 75 ezerhajléktalan él.[3]
A terület tengerparti részeit évezredek óta lakták az amerikai őslakosok ("indiánok"), elsősorban a Tongva és a Chumas törzsek. A spanyolok először1542-ben érkeztek a területre Juan Cabrillo vezetésével, de csak1769-től állomásoztak itt tartósan. Juan Crespi atya egy "csodálatos folyó"-ról ír, amelyet a felfedezők "Nuestra Señora de Los Angeles de la Porciúncula"-nak neveztek el.1771-ben alapították Szent Gábriel Arkangyal misszióját, ezzel biztosítva a terület feletti tartós spanyol befolyást.
1781.szeptember 4-én amisszionáriusok települést alapítottak, a folyó neve után, azt kissé lerövidítveEl Pueblo de la Reina de los Angeles-nek nevezték azt el, utalvaferences rendi kötődésükre. Mindazonáltal évtizedekig jelentéktelen kis misszió és ranch-szerű település maradt.
Mexikó függetlensége (1820) után a város sorsát meghatározó legnagyobb változást az1847-ben, a mai Montebello helyén lezajlott csata jelentette, ezután a jenkik szerezték meg a hatalmat a környék felett, akik ezrével tódultak Kaliforniába azaranyláz idején. Ez egyúttal ki is kövezte az utat az államnak az Egyesült Államokhoz történő későbbi csatlakozásához.
Los Angeles városát hivatalosan1850-ben alapították, ekkor a lakossága 1610 fő volt.[4] A vasút1876-ra ért a városhoz.1892-benkőolajat találtak a környéken,1923-ra a világ kőolajtermelésének negyedét Los Angeles adta. A város fejlődése szempontjából azonban fontosabb volt a víz. William Mulholland irányításával1913-ra készült el a Los Angeles Aqueduct, egy 223 mérföld hosszúvízvezeték, ami az Owens folyó vizét szállította a városba. Elsősorban ennek számlájára írható a város1915 utáni robbanásszerű növekedése. Habár később sok kritika érte az építőket és az egész elgondolást, az bizonyos hogy Los Angeles mérete és jelentősége a töredéke sem lenne a mainak a vízvezeték nélkül.
Az1920-as évektől amozi- és arepülőgépipar is felfutott és hozzájárult a további növekedéshez. A város adott otthont az1932-es Nyári Olimpiai Játékoknak. Amásodik világháború új prosperitást hozott, habár a város sok japán származású lakóját szállították internáló táborokba a háború éveiben. Ebben az időben jelentős számú német emigráns is érkezett a városba, többek közöttThomas Mann,Bertolt Brecht ésLion Feuchtwanger.
A háború utáni évek soha nem látott fellendülést hoztak, ekkor népesült be a San Fernando Valley környéke. Ez a folyamat volt a világon az első jelentősszub-urbanizáció, vagyis nagyon gyors, jelentős terület növekedés és egyidejű csökkenő népsűrűség.Az1965-ös Watts-féle zavargások hozták felszínre a mélyen gyökerező faji megosztottságot, hiába az ország egyik legfiatalabb városáról is van szó. A kommunista országok távolmaradása ellenére az1984-es Nyári Olimpia sikeres volt a város számára.1992-ben ismétvéres faji zavargások törtek ki, majd szó szerint is megrázta a várost az1994-es northridge-iföldrengés.
2002-ben népszavazást tartottak a San Fernando Valley ésHollywood közigazgatásilag történő leválasztásáról, de a kezdeményezést a többség elutasította.
Az Egyesült Államok Népességnyilvántartó Hivatala szerint a város teljes területe 1290,6 km². Ebből 1214,9 km² szárazföld és 75,7 km² víz, ez a teljes terület 5,86%-a.Legnagyobb kiterjedése Észak-Déli irányban 71 km (44 Mf), Kelet-Nyugati irányban 47 km (29 Mf), a város határának kerülete 550 km. Legmagasabb pontja a Sister Elsie Peak 5080 láb (kb. 1700 m), a San Fernando-völgy ÉK-i részén fekszik, a Mount Lukens hegy része. Az időszakosan folyó Los Angeles River szintén a San Fernando-völgyben ered, de szinte teljes hosszában betonozott csatornában folyik aCsendes-óceánig.A terület számos növény egyedüli termőhelye és sok biológiai közösség élőhelye, sajnos sok közülük a veszélyeztetett vagy kihalófélben lévő faj. Klímája mediterrán, ami dús vegetációnak kedvez.
A város számos önálló kerületre oszlik. Legtöbbjének neve azokból a falvakból származik, amelyet bekebelezett a növekvő város. Számos terület neve jelöl domborzati elemeket, főbb utcákat, néhány területet pedig a fejlesztők, építők neveztek el. Bár az elnevezések nem hivatalosak, mégis fontosak az ott lakóknak mind tájékozódási, mind kulturális és gazdasági szempontokból. A fontos útvonalakon sok tábla hivatkozik ezekre az elnevezésekre, a gyakorlat évtizedekre nyúlik vissza. 1999-ben hoztak létre helyi önkormányzatokat, ezek területe viszont sok helyen eltér a hagyományoktól.
Los Angeles amediterrán övben helyezkedik el, enyhe nedves telek, meleg vagy forró, száraz nyarak jellemzik. Los Angeles ésSan Diego part menti területein az óceáni szelek kiegyenlítettebb időjárást, enyhébb teleket és hűvösebb nyarakat okoznak, mint a parttól távolabb eső területeken. Nyáron a hőmérséklet jóval 30 °C fölé emelkedhet, ilyenkor különös gondot okozhat aszmog.
A nyári átlagos nappali csúcshőmérséklet 29 °C, a legalacsonyabb éjszakai 18 °C. Télen a nappali csúcs 19 °C és éjszaka sincs hidegebb 8-10 °C-nál. Télen a legvalószínűbb az eső, de minden évszak meleg és száraz, évente 325 napon át süt a nap. A januári középhőmérséklet 14,6 °C, a júliusi 23,5 °C. A városban a legmelegebbet 1985-ben mérték Canoga Park-ban, 46,7 °C-ot, érdekes módon a leghidegebb is itt fordult elő 1989-ben −7,8 °C. Számottevő (megmaradó) hóesés amolyan „egyszer az életben” jelenség, eddig mindössze háromszor fordult elő a város történetében, 5 cm-nyi hó1932-ben esett, utoljára pedig1949-ben havazott. Február a legcsapadékosabb hónap, de ez sem jelentős, évente mindössze 330–410 mm eső esik Los Angelesre.
A város földrajzi elhelyezkedésének és a legfőbb közlekedési eszközként használt autók hatalmas száma miatt a város jelentős légszennyezettségtől szenved, ez gyakran okoz szmogot. A Los Angeles-i medence és a San Fernando-völgy felfogja a számtalan autó, kamion, hajó és vonat kipufogó gázait és füstjét, ehhez hozzájárul az ipari és egyéb szennyezés is. A talajvíz egyre fenyegetettebb az olajszármazékoktól. Nyilvánvaló az összefüggés a nagy fokú szuburbanizáció és a motorizáció között.
Kalifornia más részeihez hasonlóan Los Angeles is gyakran van kitéveföldrengéseknek, elsősorban aSzent András-törésvonal és két kisebb dél-kaliforniai törés, a San Jacinto és a Banning közelsége miatt. A rengések többsége jelentéktelen, de a történelem során számos komoly földrengés is megrázta a térséget. Legutóbb az1994-es northridge-i, ennek központja a San Fernando völgy északi részén volt. A jelentős érzelmi megpróbáltatások mellett dollármilliárdokban mérhető károkat okozott a dél-kaliforniaiaknak. Korábban 1987-ben és 1971-ben jegyeztek fel jelentősebb rengéseket.
A 2000-es szövetséginépszámlálás adatai szerint 798 407család, ezen belül 3 694 820 fő élt a város 1 275 412 háztartásában. Anépsűrűség 3041,3 fő/km² volt. 1 337 706 lakóépületet tartottak számon, átlagosan 1101,1 darabot egy négyzetkilométeren.
A lakosság megoszlásarasszok szerint: 46,93% fehér, 11,24% afroamerikai, 0,8% őslakos (indián), 9,99% ázsiai, 0,16% csendes-óceáni, 25,7% egyéb és 5,18% két- vagy több etnikumúnak vallotta magát. 46,53% vallotta magátspanyol anyanyelvűnek (az összes rassz közül).
A népesség átlagéletkora 32 év volt.
Az egy háztartásra jutó átlagjövedelem $36 687, ugyanez egy családra számítva $39 942 volt.
Az 1 512 720 külföldi születésű lakos közül 100 252európai, 376 767ázsiai, 20 730afrikai, 4104óceániai, 996 996latin-amerikai és 13 859észak-amerikai. A külföldön születettek közül 569 771 fő 1990 és 2000 márciusa között érkezett az országba (főlegmexikóiak). A külföldi születésűek közül 509 841-en amerikai állampolgárok, a másik 1 millió fő nem.
A város lakosait "Angelenos"-nak hívják, L.A. egy igazi világváros, az egyik legnagyobb és legsokszínűbb közösség a Földön. Különösen gyorsan növekszik a latin-amerikai (mexikói) és az ázsiai közösség, utóbbiból itt található a legnagyobb az országban. Szülőhelyétől távol egy városon belül itt él a világon a legtöbbörmény,kambodzsai,filippínó,iráni,guatemalai,izraeli,japán,koreai,salvadori,thai,mexikói és nem utolsósorbanmagyar.
Hozzávetőlegesen 140 nemzet lakosai élnek Los Angelesben, összesen legalább 224 különböző nyelvet beszélnek. Jelentős etnikaienklávéi vannak akínaiaknak (Chinatown) ezenkívül a koreaiaknak,indiaiaknak, van Kis-Örményország, hasonlóan a filippínó ésetióp csoportokhoz.
Los Angelest tartják a világ szórakoztatóipari fővárosának, a belvárostól északnyugatra esőHollywood városrész neve világszerte egyet jelent ahollywoodi filmgyártással. Az országon belüli kulturális fővárosi címen New Yorkkal osztozik. A szórakoztatóipar legfontosabb ága a filmgyártás, de fontos zenei, képzőművészeti és építészeti centrum is.
A legfontosabb napilap aLos Angeles Times.La Opinión címmel jelenik meg a legfontosabbspanyol nyelvű napilap. Emellett számtalan regionális és specializálódott lap és magazin jelenik meg, egy részük, mint például aVariety című szórakoztatóipari szaklap, világszerte ismert. Természetesen emellett szinte minden jelentősebb nyelvi-etnikai csoport jelentet meg lapot az anyanyelvén.
A területen hatalmas a választék helyi tv- és rádiócsatornákból is, tekintve hogyNew York City után ez az ország második legnagyobb média-piaca, közel 5 és fél millió háztartással. A nagy országos tv-hálózatoknak (CBS,NBC, ABC,Fox, Warner, UPN, PBS) és rádióknak mind van helyi csatornája, a stúdiók is Los Angelesben vannak, hatalmas területeken, viszont a pénzügyi központja ezeknek is New Yorkban található. Itt is található több spanyol és különféle ázsiai nyelvű médium.
A fenti lista érdekessége, hogy annak ellenére, hogy az ország második legnagyobb televíziós piaca, a legnépszerűbb amerikai sport, azamerikai futball csúcsligájában, azNFL-ben1995 óta nincs csapata a városnak. ARamsSt. Louisba, aRaidersOaklandbe tette át a székhelyét az 1994-es szezon végén. Ezen felül a később az NFL-be olvadt rivális liga, az AFL egyik csapata, aChargers megalakulásakor egy évig Los Angeles-i székhellyel működött, majd1961-benSan Diegóba költözött a csapat. '95 óta folyamatosan hallani pletykákat, hogy egyik-másik franchise LA-be költözik. Arnold Schwarzenegger kaliforniai kormányzó erőteljesen lobbizik az LA Coliseum kibővítéséért, illetve Anaheimbe is szeretne egy stadiont. Különböző források szerint az NFL ezt csak abban az esetben támogatná, ha két csapat beleegyezne a közös stadionhasználatba (hasonlóan aNew York-i csapatokhoz) az óriási – kb. 1 milliárd dolláros – építési költségek miatt.
Astrandröplabdát és awindszörföt is a Los Angeles környéki partokon találták fel, habár utóbbinak a gyökereiHawaii-ra vezethetők vissza. A város Venice nevű negyede agördeszka szülőhazája és itt vált először népszerűvé agörkorcsolya. A partokon népszerű sport a hullámlovaglás (szörfözés) is, amelynek külön szubkultúrája alakult ki.
Los Angeles kétszer adott otthont nyári Olimpiai Játékoknak, 1932-ben és 1984-ben.
A környék gazdaságának húzóágazatai a mezőgazdaság, olaj- és repülőgépipar, a kereskedelem, a szórakoztató ipar és a média valamint a turizmus. Talán meglepő módon ez az ország legnagyobb kézműipari központja is. Los Angeles ésLong Beach összefüggő kikötői a legjelentősebbek az ország nyugati felén és az egész Csendes-óceánon.Ez a világ legnagyobb szórakoztatóipari központja, beleértve a "korhatáros" műfajokat is. Fontos média-, pénzügyi-, telekommunikációs-, jogi- és turista központ, jelentős az egészségügy és a közlekedés gazdasági szerepe is.
Három nagy Los Angeles-i székhelyű cég szerepel a Fortune 500 listáján, a repülőgépiparból aNorthrop Grumman, azOccidental Petroleum az energiaszektorból és aKB Home építőipari óriás.
Az agglomerációban még több világcég központja található, akik elsősorban a város magas adói és a kedvezőbb ingatlanárak miatt "menekültek" a környező területekre. Néhány ismert világcég és szervezet, amelynek Los Angeles külvárosaiban van a központja:AMPAS (Filmakadémia), City National Bank, Hilton Hotels, TheWalt Disney Company,Warner Brothers, Belkin, Sony Pictures Entertainment (Columbia Pictures),DreamWorks, Mattel, Cunard Lines, Princess Cruises.
A várostpolgármester és a városi tanács kormányozza. A jelenlegi polgármester Eric Garcietti, 15 tanácsi kerület van.
A Los Angeles-i Rendőrség (LAPD) felel a város rendjéért. ALos Angeles Megyei Seriff Hivatala illetékes a terület közigazgatásilag nem Los Angeleshez tartozó részein és néhány külvárosban is. A California Highway Patrol felel állami szintenKalifornia rendjéért.
A legnagyobb helyi finanszírozású szervezetek az LAPD mellett a közkönyvtárak hálózata, az Egyesített Los Angeles-i Iskolakerület és a közműveket felügyelő és részben szolgáltató Víz és Energia Hivatal.
Sok külvárosi lakos tartja a városi tanácsot tehetetlennek és alkalmatlannak egy ekkora terület kormányzására. 2002-ben a San Fernando-völgy ésHollywood lakosai népszavazást írattak ki a két terület L.A.-ből történő kiválásáról, a kezdeményezést azonban a város lakói végül leszavazták. Az elégedetlenséget főként az okozza, hogy a sűrűbben lakott belső kerületek és a Belváros aránytalanul több költségvetési pénzt kap, mint az említett külső övezetek.
A problémák orvoslására korlátozott jogokkal rendelkező kerületi tanácsokat hoztak létre 1996-tól kezdődően. Ezek területei nem feltétlenül egyeznek meg a hagyományos és külön neveket viselő városrészekkel. Jelenleg 90 ilyen tanács működik, néhány kisebb sikertől eltekintve azonban munkájukat nagyon megnehezíti az állami jog és a bürokrácia.
Los Angeles éjszaka, előtérben a Hollywood Freeway
A város a hatalmasDél-Kaliforniai Autópálya hálózat központjában fekszik. Habár a város az óriási forgalmi dugókról és a túlmotorizáltságról hírhedt, az év legtöbb napján az utak nagyjából sikeresen vezetik le az összesen napi 160 millió km-t közlekedő autóáradatot.
A városban aMegyei Közlekedési Hatóság üzemelteti a tömegközlekedést, amibuszokból,metróból és magasvasutakból áll, ezek is több mint egymillió utast szállítanak naponta.
A várost 5 fő és több kisebb közforgalmúrepülőtér szolgálja ki, ez rekordnak számít az amerikai nagyvárosok között. Fő reptere aLos Angeles-i nemzetközi repülőtér (LAX), a világ 5., az ország harmadik legforgalmasabb repülőtere, 2003-ban 55 millió utas és kétmillió tonna áru haladt át rajta.
Az egybefüggő Los Angeles – Long Beach-i kikötő a világ legforgalmasabb és területét tekintve harmadik legnagyobb konténer terminálja. A kereskedelmi kikötők mellett számos kisebb-nagyobb sport- és yachtkikötő ad otthont a közel százezernyi kishajónak.
