London kikötőváros aTemze partján, s a folyó nagy hatással volt fejlődésére. Az északi partján alapították és több száz éven át egyetlen híd, aLondon Bridge vezetett át rajta. Emiatt a város központja sokáig az északi parton volt. Amikor a18. században több hidat is építettek, a város nagyobb iramban kezdett terjeszkedni a környező sík és enyhén dombos vidékeken. Emiatt London nagyjából kör alakú lett. A Temze régebben sokkal szélesebb és sekélyebb folyó volt, mint ma, de aztán partját beépítették, és több mellékfolyója ma a föld alatt folyik. Mivel a város közel fekszik ahhoz a helyhez, ahol a Temze a tengerbe ömlik, az apály-dagály váltakozása áradással fenyegeti. Ezt fokozza a tengerszint lassú, de folyamatos emelkedése, amit gátakkal próbálnak szabályozni.
London éghajlatamérsékelt övi, meleg (de néha forró)nyárral, enyhe (de néha hideg)téllel és állandó, nem kevés, napi rendszerességgel hulló csapadékkal. A nyári hőmérséklet ritkán magasabb, mint 30°C, bár az utóbbi években némi emelkedés volt megfigyelhető. A valaha mért legmagasabb hőmérséklet 37,9 °C volt aHeathrow repülőtéren2003-ban.Hóesés ritkán van. Az átlagos csapadék évente kb. 600 mm. Londonra sajátos mikroklíma jellemző, a sűrűn beépített terület raktározza a hőt, így a városban gyakran 5 °C-kal is melegebb van, mint a környező területeken. A napsütéses órák számanovember,december,január ésfebruár hónapokban minimális, 1-2 óra a napi átlag.
Azókori rómaiak előtti korból kevés lelet maradt fenn. Londont a rómaiak alapították, mintBritannia provincia fővárosát, miutáni. sz. 43-banClaudius császár a maiAnglia legnagyobb részét meghódította.Londinium-nak nevezték el. A név nemlatin, hanemkelta eredetű, feltehetően akeltaLondinos személynévből ered.[23] Egy másik elmélet szerint a név egy a kelta kor előtti (őseurópai)Plowonida szóból származik, ami körülbelül annyit jelent, hogy„település a széles folyó partján”.[24] ARómai Birodalom bukása után Londont elhagyták a rómaiak.
Westminster egykor önálló város volt, aközépkor óta azangol királyi udvar székhelye. Végül a két város egybeépült, így jött létre a mai London alapja, bár ekkor még nem volt főváros (ahampshire-i Winchester volt az a12. századig.) London növekedésnek indult, és a következő pár évszázadban magába olvasztotta a környező kisvárosokat és falvakat.
1666.szeptember 2-án kezdődött anagy londoni tűzvész, amely a belváros nagy részét elpusztította. Egypék faházából indult el, és a következő három nap folyamán több mint 13 000 épület égett le, köztük aSzent Pál-katedrális is. A város tíz év alatt épült újjá.
A18. században fejlődése felgyorsult és a19. század elejére a világ legnagyobb városa lett. Az önkormányzat igyekezett teljesíteni a gyors növekedés támasztotta követelményeket.1855-ben alapították aMetropolitan Board of Works-t arra a célra, hogy biztosítsa a megfelelőinfrastruktúrát a gyorsan növekvő városnak.1889-ben ehelyett jött létre London megye tanácsa, amely egész London közigazgatását irányította, és amely az első, közvetlen választással létrejött ilyen szervezet volt.
A20. század elején a londoniak szénnel fűtöttek, ami miatt hatalmas füstmennyiség került a levegőbe. Az éghajlati körülményekkel együtt ez gyakranszmogot (azaz füstködöt) okozott.1956-ban törvényt hoztak a tiszta levegőért, miután1952.december 5. és9. között több mint 4000 ember halálát okozta az öt napig a városra nehezedő szmog. A törvény értelmében füstmentes zónákat alakítottak ki, ahol füstöt nem okozó fűtőanyagot kellett használni.
London arculatában a legnagyobb változást az elmúlt 100 évben a német bombázások okozták amásodik világháború idején. A bombázás több mint 30 000 embert ölt meg, és rengeteg épületet elpusztított. Az elpusztult részek az1950-es,60-as és70-es években többféle stílusban épültek újjá, ezért Londonra jellemző, hogy arculata építészetileg nem egységes.
Az1997-es tűzszünetig London gyakran azIRA egyik célpontja volt az észak-írországi területek feletti egyet nem értés miatt.2005.július 7-énLondont terrortámadás érte, alig 24 órával azután, hogy London megkapta a2012-es olimpia rendezésének jogát.2011.augusztus 6-án zavargások törtek ki London Tottenham kerületében, miután Mark Duggant, egy töltött maroklőfegyverrel felfegyverkezettjamaicai származásúdrogkereskedőt rendőrök megöltek egy intézkedés során. Mark Duggan tagja volt egy korábban rendőrgyilkosságot elkövető bandának. A tottenhami zavargások átterjedtek a város egyéb kerületeire és azEgyesült Királyság más városaira is, ahol főleg fiatalok által elkövetett tömeges gyújtogatásokra, fosztogatásokra és egyéb erőszakos bűncselekményekre került sor.[25][26][27]
MaNagy-London a belvárosból és 32 kerületből (borough; köztük Westminster városa) áll. A legjelentősebb központ Westminster, itt található a West End, London legfontosabbkulturális, szórakoztatóipari és bevásárlónegyede, itt található a pénzügyi intézmények kivételével a legtöbb, a városban található cég székhelye és azEgyesült Királyság kormányzati épületei. A londoniCity a világ bankjainak központja ésEurópa főüzleti központja. Itt található Európa 500 legnagyobb cége közül több mint száznak a székhelye. A londonitőzsde nagyobb forgalmat bonyolít, mintNew Yorké ésTokióé együttvéve. A City hétköznapokon rendkívül forgalmas, de hétvégeken meglehetősen csendes, mert lakónegyedek nemigen találhatóak itt.
London a nemzetközi gazdaság és kereskedelem, legnagyobb központja, valamint egyike a világgazdaság három nagy központjának (London,New York,Tokió).[28] MintEurópa legnagyobb teljesítményű városi gazdasága, London évről évre az országGDP-jének a 19%-át adja.[29] Ez összegszerűen2005-ben 219 milliárdfont volt. A londoni nagyvárosi körzet termeli meg az ország GDP-jének 30%-át, azaz 2005-ben 345 milliárd fontot.[30] A városnak öt nagyobb gazdasági körzete van. Ezek: aCity of London, Westminster,Canary Wharf,Camden & Islington és Lambeth & Southwark.
London legjelentősebb iparága apénzügyi szektor, ezen belül pedig a pénzügyi export, mely az országfizetési mérlegének jelentős hányadáért felelős.[31] ACityEurópa legforgalmasabb pénzügyi és gazdasági központja.Bankoknak,biztosítóknak, brókercégeknek,ügyvédi és könyvelőirodáknak nyújt helyet. Egy második, kisebbpénzügyi központ fejlődik ki aCanary Wharfon, a Citytől keletre. Itt van a HSBC, aReuters, a Barclays és sok más, elsősorban jogi iroda világméretű központja. Londonban bonyolították le a világpénzben (euróban ésdollárban) lebonyolított üzletek 31%-át. Ez naponta átlagosan 753 milliárd dolláros forgalmat jelent. Több dollárban denominált üzletet kötöttek itt, mintNew Yorkban, és több euróban denominált üzletet kötöttek, mint bármelyikeurózónához tartozó ország városaiban.[32][33]
Az FTSE 100-ban szereplő cégeknek több mint a fele, ésEurópa 500 legnagyobb cégéből 100-nak Londonban van a központja. Az FTSE 100 tagjainak 75%-ának a város vonzáskörzetében van a székhelye, valamint aFortune 500 75%-ának van a városban irodája. Amédiaszektor szintén nagy számban képviselteti magát, a médiaipar a város második legnagyobb gazdasági szolgáltató szektora.[34] ABBC az iparág legnagyobb foglalkoztatója. Több társaságnak is a város környékén van a székhelye. Sok országos újságot Londonban szerkesztenek, amiket leginkább a Fleet Streettel hoznak összefüggésbe az emberek. Mostanában azonban többségük aCanary Wharf körül készül. A hang- és filmfelvételeket leggyakrabban aSohóban készítik.
Régen a Port of London volt a világ legnagyobb kikötője, most pedig a 3. legnagyobb az országban. Akereskedelem nagy része elhagyta a várost, s a közeli Tilbury lett a rakodás helyszíne. Aturizmus szintén London kulcsfontosságú területeihez tartozik.2003-ban 350 000 teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozó dolgozott ebben a szektorban,[35] míg a turisták által itt hagyott pénz elérte a 15 milliárd fontot.[36] London a turisták egyik kedvelt célpontja, évente 27 millió vendégéjszakát regisztrálnak, ezzelPárizs után a második leglátogatottabb város.[37]2010-ben a leglátogatottabb látnivalók Londonban:
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 71,15%-a fehérnek (brit 59,79%, ír 3,07%, egyéb fehér 8,29%), 12,09%-ukindiainak,pakisztáninak,bangladesinek vagy egyéb ázsiainak (többségébensrí lankainak, arabnak vagy más dél-ázsiai népcsoporthoz tartozónak), 10,91% feketének, 3,15%-a kevert nemzetiségűnek, 1,12%-a kínainak, 1,58%-a egyéb kisebbséghez tartozónak vallotta magát. A lakosság 21,8%-a született az EU-n kívül. Az írek alkotják a legnagyobb külföldön született csoportot.
ACity, teljes nevénCity of London, ( más névenThe Square Mile, azazA Négyzetmérföld, mivel megközelítőleg ennyi a területe - kb. 2,6 km²) a világ egyik legfontosabb pénzügyi központja. Területét tekintve a legkisebblondoni kerület, de egyfajta város a városon belül. Számos előjoggal rendelkezik, ami évezredes történelmi hagyományokon alapul (886-tól kezdődően): így például az uralkodó csak a City polgármestere, a Lord Mayor társaságában léphet a City területére; a Guildhallban székelő, 900 éves hagyományra visszatekintőCorporation of London nevű tanács kormányozza; saját rendőrsége is van: a Londoni Metropolitan Police (közkeletű nevén aScotland Yard) illetékessége nem terjed ki a Cityre. A régmúltban fontos szerepük volt még a kerület életében a különböző szakmák céhjeinek, a Livery Companyknek, ma szerepük már inkább csak ceremoniális és karitatív, összesen 107 működik belőlük. Érdekesség, hogy két híd, aLondon Bridge és a Blackfriars Bridge teljes hosszában a Cityhez tartozik, míg az alattuk elfolyóTemze csak a közepéig, onnan a túlparti Southwark kerülethez. További érdekesség, hogy a City határain jóval túl, más kerületekben fekvő néhány zöldterület is a City része, így északkeleten az Eppingi erdő, északnyugaton a Hampstead Heath és a Queen's Park, és keleten a West Ham Park.
A városképet egykorEurópa ötödik legnagyobb temploma, aSzent Pál-katedrális uralta, ma rengeteg magas épület található itt. A legmagasabb a42-es torony, ami megépítésekor az ország legmagasabb épülete volt, nevét 42 emeletéről kapta és ismertNatWest-toronyként is. Másik, újabb keletű látványossága aThe Gherkin(Az Uborka) néven ismert irodaépület, ennek hivatalos neve30 St. Mary Axe (ami a címe is egyben), de gyakran hivatkoznak ráSwiss Re Tower-ként is, ez a név az építtető svájci biztosítótársaságra utal. Bár az utóbbi időben több nagy beruházás is kezdetét vette, például a London Bridge Station és a Guy’s Hospital közötti területen2012-es átadással épült meg aShard London Bridge(The Shard) nevű épület, amely 309 méteres magasságával azEgyesült Királyság ésEurópa egyik legmagasabb épületének számít. Fordítottjégcsap formája egyedülállóvá teszi a világon.[40] A Bishopsgaten épülő The Pinnacle és a Heron Tower is megváltoztatni készülnek a jól ismert városképet.[41] A City népessége viszonylag alacsony, kb. 7000 fő, de munkanapokon ez 300 000-re emelkedik. Legfontosabb pénzügyi kerületként az utóbbi időben versenytársa lett a kelet-londoniCanary Wharf.
A West End London legnagyobb bevásárlónegyede és szórakoztatóipari központja. Az elnevezés „hatóköre” nincs pontosan körülhatárolva, nagyjából a Citytől nyugatra, aTemzétől északra eső területet szokás így hívni, nyugati határának kb. aHyde Parkot szokás tekinteni. Legismertebb helye a Trafalgar Square. Az Oxford Street a világ egyik legismertebb bevásárlóutcája. Keleti végétől délre található aSoho, egy kis utcák hálózatából álló, éttermekkel, pubokkal, kisebb boltokkal, színházakkal és mozikkal teli városrész, ahol több film- és reklámcég központja található. APiccadilly egy jelentős útvonal, ami aPiccadilly Circustól a Hyde Park Cornerig vezet.
A West End neve egyet jelent a professzionálisszínházakkal is, mintegy negyven jelentősebb és több kisebb található belőlük itt, nagy részük az Oxford Street, Regent Street, Strand, Kingsway által határolt területen, amit szokásTheatreland (Színháznegyednek) is nevezni, és ide sorolható még a Temze túlpartján található South Bank is. A színházak nagy része magántulajdonban van és hasonlatosan aNew York-iBroadwayhez, főleg populáris darabok,musicalek,vígjátékok és klasszikus művek mennek. Gyakori vendégek a színpadokon a filmvilág sztárjai,2005-2006-ban itt játszott többek közöttKevin Spacey,Jeremy Irons,Val Kilmer,Ewan McGregor,Brooke Shields,Woody Harrelson, Kathleen Turner,David Schwimmer ésKeira Knightley is. Néhány darab olyan sikeres, hogy hosszú évek óta megszakítás nélkül játsszák: azAgatha Christie művéből készültEgérfogó(Mousetrap) például1953 óta folyamatosan műsoron van ugyanabban a színházban, aMacskák pedig több mint 9000 előadást ért meg 21 év alatt, amikor2002-ben lekerült a műsorról, és vannak más, szintén évtizedek óta futó darabok is.
London korai ipari fejlődése nagyrészt Kelet-Londonban zajlott le. Évtizedekig elmaradott, szegény területnek számított. Manapság ez a városrész fejlődik a legdinamikusabban, mozgatórugója a 2012-es olimpia mellett a gazdasági átalakulás, az ipari termelés és a tömegáruk, valamint nyersanyagok kereskedelmének csökkenése, illetve átalakulása.
Az East End van a legközelebb az eredeti kikötőkhöz, emiatt a legtöbb bevándorló itt telepedett le. Az East End a Citytől keletre terül el, és itt található Whitechapel, Mile End, Bethnal Green, Hackney, Bow és Poplar. Itt helyezkedik el London legtöbb piaca és számos múzeum. Az„igazi londoni”-nak tartott Cockney akcentus is innen származik. Stratford városrész volt a2012-es nyári olimpiai játékok központja, ide épült az Olimpiai Stadion, az olimpiai falu, több sportcsarnok és kisebb stadion, valamint két új vasúti pályaudvar, és számos más beruházás is.
ADocklands(Dokknegyed) ami főleg az Isle of Dogs félszigeten és attól keletre, aTemze északi partján található, nagy fokú fejlődésen ment keresztül az1980-as évek kezdete óta. Wappingban rengeteg volt raktárat foglaltak el művészek, hogy műteremként és olcsó, tágas lakásként használják. Ez magára vonta az ingatlanfejlesztők figyelmét is. A nagyarányú fejlesztések következtében kialakult aCanary Wharf, melynek legismertebb épülete aOne Canada Square irodaépület, amiEgyesült Királyság második legmagasabb felhőkarcolója.
Az elmúlt 3-4 évben több újabbfelhőkarcoló épült és épül jelenleg is, több cég (befektetési bank, jogi cég) is megjelent a környéken. Egyre gyarapodik a lakóépületek, elsősorban a magas apartmanházak száma, éttermek és night clubok nyíltak, bevásárlóközpontok és mozikomplexum is épült. A folyamatosan bővülő, korszerű magasvasút, aDocklands Light Railway köti össze alondoni metróval. Kelet felé,Newham kerületben található a London városi repülőtér(London City Airport) és az ExCeL kiállítóközpont.
Nyugat-Londonban található több is a régi, divatos és drága lakónegyedek közül, mint például Notting Hill, amelyet egy mozifilm(Sztárom a párom) is híressé tett és amely minden évben otthont ad a híresNotting Hill-i karneválnak is. Tőle nem messze található a híres régiségpiac aPortobello Roadon. Kensington és Chelsea az ország legdrágább lakóhelyei. Híres még a Kings Road, ami egy elegáns bevásárlóutca. Nyugat felé, White Citynél található aBBC fő központja, még nyugatabbra,Hillingdon kerületben pedig aLondon-Heathrow-i repülőtér, amely az ország elsődleges és egyben a legfontosabb reptere is, utasforgalmát tekintve pedig a világ legforgalmasabbja.
ARichmond upon Thames kerületben található két gyönyörű folyóparti városrész, Richmond upon Thames és Twickenham. Magát a kerületet gyakran egyébként nem Nyugat-London, hanem Délnyugat-London részének tartják, mivel ez az egyetlen londoni kerület, amely átnyúlik aTemzén. Itt található London legnagyobb parkja, aRichmond Park, valamint a Twickenham stadion, az angolrögbiszövetség központja. Igen nevezetes aKew Gardens a pálmaházával, könyvtárával és nevezetes pagodájával. A Pagoda a18. században épült, a kor legmagasabb kínai stílusú épületeként. A pagoda egy 10 emeletes, kör alaprajzú, emeletenként 30 centiméterrel csökkenő átmérőjű épület.
ABaitul Futuh mecset egyszerre tízezer ember befogadására is alkalmas.
Dél-London Morden körzetében található aBaitul Futuh mecset, Nyugat-Európa egyik legnagyobb iszlám imaháza. Akár több mint tízezer muszlim imádkozhat benne egyszerre.[42]
London közlekedését a közvetlenül a Nagy-Londoni Polgármesteri Hivatalnak (Mayor of London) alárendelt Transport for London (TfL) vállalat irányítja. Londonban található a világ első földalattija, mely ma is fontos szerepet tölt be a nagyváros közlekedésében. A londoni piros emeletes buszok a városkép elengedhetetlen részei, azokról a világ minden táján Londonra asszociálnak. Az agglomerációval vasút, míg a város három repülőterével repülőtéri expresszvonatok kötik össze a belvárost. Fontos szerepet játszik a tömegközlekedésben a korszerű városi vasút, aDocklands Light Railway is.
A metró 268állomást szolgál ki és több mint 400 kilométeres pályán futnak a szerelvények,[44] ám számos vonalat ésállomást már megszüntettek.2005-2006-ban 971millió utas,2006-2007-ben pedig ametró történetében először több mint egymilliárd ember utazott a londoni földalattin.[45]2007 márciusában naponta 3millióan használták a hálózatot, ám ez a szám hétköznap elérte a 3,4millió főt.
A modernEnviro 400 kétszintes busz közlekedik a 139-es vonalon
London buszhálózata 700 vonallal, naponta 6800 járattal és 6 millió utassal rendkívül kiterjedtnek mondható. Nagyobb a napi utasforgalma, mint a metróhálózatnak. Ehhez a hatalmas rendszerhez tartozik még a fentieken felül 100 éjszakai vonal, ami a földfelszin feletti tömegközlekedést egy 24 órás szolgáltatássá teszi a városban.
A TfL irányítja a tömegközlekedés rendszerét a városban. A szolgáltatóknak vele kell szerződést kötnie. Ebben részletezve van: milyen vonalon, milyen sűrűn, milyen típusú busszal, milyen áron kell elvégezni a szállítást. Ha a szolgáltató valamelyik szerződésben vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, büntetésre számíthat.
Sok járatot a jelképnek számító piros kétszintes busszal látnak el. Manapság azonban egyre inkább terjed az alacsony padlós változat, ami mozgássérültek számára is könnyebben használható. A régi, jól ismertRoutemaster típus most már csak a belváros két, nagyon forgalmas vonalán (9-es, 15-ös) közlekedik.
A TfL 2000-es átalakítása óta a buszhálózat sok támogatást, fejlesztési pénzt kap. Ebből egyaránt bővítik a járatszámot, valamint sűrítik a meglévő járatok menetrendjét, javítják elérhetőségüket, valamint a kerekesszékkel való használatot megkönnyítik.
Alondoni villamoshálózat (Tramlink) a város déli, metróvonalakkal kevésbé rendelkező területeit szolgálja ki. FőkéntCroydon városrészt hálózza be, ezért Croydon Tramlinknek is nevezik. A First London üzemelteti a TfL-lel szerződésben. A villamoshálózat 2000 májusában kezdte meg újra működését - az 1952-ben felszámolt hálózat helyett - 39 állomást szolgál ki, három útvonalon, amelyeken a Bombardier cég által gyártott CR-4000 típusú szerelvények futnak. Az úthálózat 28 km hosszú, számos helyen csatlakozási ponttal aNational Rail vonalaira, illetveWimbledon állomásnál a metróhálózatra (District line) is.
ADocklands Light Railway vagy röviden DLR Kelet-Londonban közlekedő korszerű városi vasút, többnyire magasvasútként, több méterrel a felszín felett halad, csak egyik nyugati végállomásánál, a Bank állomásnál és aTemze alatti alagútban vezet a pálya a föld alá. ADLR független a metrótól, bár szerepel annak általánosan elterjedt térképén és a megfelelő zónákra érvényes jegyek érvényesek rajta is.
Az1980-as években megindult kelet-londoni fejlesztések során kezdték építeni, a forgalom1987-ben indult meg. Jelenleg is bővítik, legújabb szakaszát2005 végén adták át, négy új megállója révén többek között immár a London City Airporthoz is vezet gyorsvasúti összeköttetés. Jelenleg összesen 31 km pályán, öt vonalon járnak vonatok. A különböző vonalakat nem jelölik külön színnel, számmal vagy névvel, mindössze a cél végállomás nevét írják ki.
ADLR különlegessége, hogy a kocsikban nincs vezető, azokat egy központi irányító rendszer vezérli. Azonban minden vonaton utazik egy kalauz (asszisztens), aki az ajtók záródását kontrollálja, szükség esetén tájékoztatja az utasokat, felügyeli a vonat rendjét és ellenőrizheti a jegyeket. A vezérlőrendszer esetleges meghibásodása esetén ők át tudják venni a kocsik irányítását is.
A londoniOverground a Tfl-el szerződésben lévő London Overground Rail Operations Ltd. (LOROL) által üzemeltetett vasúthálózat, amely 86 km-es pályán, négy vonalon, 55 állomást szolgál ki. A jelenlegi hálózat átszállási kapcsolatot kínál aDLR-ra és a metróvonalakra (Bakerloo,Central,District,Hammersmith & City,Jubilee,Northern ésVictoria) egyaránt. Az Overground vonalait a metrótérképeken is feltüntetik és betagozódik az Oyster viteldíjfizető rendszerbe. A vonatok többsége hajnali 5 órától éjfélig közlekedik, az alábbi vonalakon:
North London line (Richmond és Stratford állomások között)
West London line (Clapham Junction és Willesden Junction állomások között)
Gospel Oak - Barking line (Gospel Oak és Barking állomások között)
Watford DC line (Watford Junction és Euston állomások között)
London életében kiemelten fontos a vasúti közlekedés, hiszen több millióan laknak a város külső agglomerációjában, ahonnan naponta járnak be London központjába dolgozni. ATemzétől délre sokkal ritkább a metróhálózat, mint az északi oldalon, így ott a belső területeken is sokan napi szinten használják a vonatokat. A legnagyobb pályaudvarok a Blackfriars, a Cannon Street, a Charing Cross, a Euston, a Fenchurch Street, aKings Cross, a Liverpool Street, a London Bridge, a Marylebone, a Paddington, aSt Pancras, a Victoria és aWaterloo. A Fenchurch Street kivételével valamennyi csatlakozik a földalatti hálózathoz is. A legforgalmasabb állomások a London Bridge évi 80 millió utassal, a Waterloo 68 millió, a King's Cross 49 millió és a Liverpool Street 39 millió utassal.
Londont hat nemzetközi repülőtér szolgálja ki. A világ egyik legforgalmasabb reptere aHeathrow London nyugati részében található, jelenleg öt terminálja üzemel, az 5-ös terminált 2008 márciusában adták át. Két kisebb reptér a kelet-londoni dokkok környékén levőLondon-City repülőtér és a délkeleten fekvő, korábban katonai célokra használtBiggin Hill, amely főleg kisebb magán- és charter gépeket, a City emellett rövid távokra repülő menetrend szerinti járatokat is fogad. Másik három nemzetközi reptere a város határán jóval túl van,Gatwick délre,Stansted északkeletre, aLuton északnyugatra.
Budapestről több légitársaság is üzemeltet járatokat Londonba, code-share járatokkal a British Airways Heathrow-ra átlagban napi három járatpárt, a „fapados” vagy diszkont légitársaságok közül a Wizz Air (Luton) átlagban napi négy, az Easyjet (Gatwick) napi egy járatpárt indít, míg a Ryanair (Stansted) napi három járatpárt üzemeltet.
A valódi, a történelmi és az elképzelt London egyaránt számos irodalmi mű színhelye. A két író, akinek a neve leginkább összekapcsolódik a városéval, a naplóíróSamuel Pepys, aki többek között arról híres, hogy szemtanúként számolt be anagy londoni tűzvészről, ésCharles Dickens, akinek leírásai a ködös, hólepte városról, melyben utcaseprők és zsebesek élnek, nagyban befolyásolta az emberekben a korai viktoriánus Londonról élő képet.
James BoswellSamuel Johnson élete című műve a leghíresebb angol nyelven írt életrajz. Nagy része Londonban játszódik, és megjelenik benneSamuel Johnson kritikus híres aforizmája:„Aki belefáradt Londonba, az belefáradt az életbe.” (A teljes idevágó idézet angolul:„Why, Sir, you find no man, at all intellectual, who is willing to leave London. No, Sir, when a man is tired of London, he is tired of life; for there is in London all that life can afford.”)
Nézőszám tekintetében a legnépszerűbb sport kétségkívül alabdarúgás, és London bőven el is van látva kiváló csapatokkal. A futballtörténelemben ezek a csapatok azonban nem annyira voltak sikeresek, mint az északnyugat-angliai csapatok, jelesül aLiverpool FC vagy aManchester United. A2003/04-es bajnokság volt az első, amikor két londoni csapat végzett az első két helyen, azArsenal FC nyerte a bajnokságot, nyomában aChelsea FC-vel. A rákövetkező évben ezt megismételték, de a két csapat helyet cserélt a táblázaton.
A londoni klubok – főként a cégek által bérelhető VIP szektoroknak köszönhetően – egyre több bevételre tesznek szert, ezért pénzügyileg jobban erősödnek mint vidéki vetélytársaik. A Chelsea jelenlegi felfutása előtt – ami az orosz milliárdosRoman Abramovicsnak köszönhető, aki tengernyi pénzt áldozott a csapat megerősítésére – a két legjobb londoni klub hagyományosan aEmirates Stadionban székelő Arsenal és észak-londoni vetélytársa aTottenham Hotspur voltak. A2013/14-es idényben 8 londoni csapat játszik aPremier League-ben, az Arsenal, a Chelsea, a Tottenham aWest Ham United, aFulham FC és az újoncCrystal Palace FC. Az alsóbb osztályokban számos további félprofi vagy amatőr csapat játszik még a fővárosból.
London adott otthont az1966-os labdarúgó-világbajnokságnak és az1996-os labdarúgó-Európa-bajnokság-nak valamint ötször,1968-ban,1978-ban,1992-ben,2011-ben és2013-ban azAngol labdarúgó-szövetség megalapításának 150. évfordulójának tiszteletére rendezte meg a Bajnokcsapatok Európa Kupájának, illetve aBajnokok Ligájának döntőjét. Az angol csapatok1985 és1990 között a futball-huliganizmus miatt el voltak tiltva az európai kupákon való részvételtől. A labdarúgás legismertebb londoni szentélye a legendásWembley Stadion volt Északnyugat-Londonban. A régi stadiont – ami hagyományosan otthona volt az FA Kupa döntőjének és azangol válogatott otthoni meccseinek –2000-ben bezárták és lebontották, a helyére új stadion épült. Az eredeti tervek szerint itt rendezték volna a 2006-os FA Kupa döntőt, ez lett volna a stadion nyitómérkőzése, de az építők nem készültek el határidőre, így a megnyitás eltolódott,2006 őszére. A Wembley Stadion volt a helyszíne a legemlékezetesebb magyar futballtörténeti eseménynek, amikor is1953-ban barátságos mérkőzésen azAranycsapat 6:3-ra győzött az angol válogatott ellen, akik addig soha nem veszítettek még a Wembley-ben.
Szintén népszerű sportág arögbi, melynek fellegvára a délnyugat-londoni Twickenham stadion. A 12 csapatos első osztályban három londoni klub játszik, bár mindhárom csapat – a London Irish, a Sarcens és London Wasps – hazai pályája a városon kívül, azagglomerációban van. Az alsóbb osztályokban itt is több klub játszik.
Más csapatsportokban is vannak első osztályú londoni klubok, így a kosárlabdázóknál a London Towers, a hokisoknál a London Racers, de ezek közel sem vonzanak annyi nézőt, mint a foci vagy a rögbi.
Két fontoskrikett-pálya van a városban: a St. John's Woodban a Lord's Crickett Ground és Dél-Londonban az Oval. Mindkettőn hazai klubok és az angol válogatott is játssza mérkőzéseit. A krikett népszerűsége – főként a napokig tartó nemzetközi tesztmérkőzések idején – eléri vagy meg is haladja a foci nézettségét.
A világ egyik legismertebbtenisztornáját London délnyugati kertvárosában, Wimbledonban rendezik. Az All England Lawn Tennis and Croquet Club füves pályáján nyaranta rendezett bajnokság a négyGrand Slam-torna egyike, mind közül talán a legnagyobb presztízzsel bíró.
A tömegsportok közül kiemelendő – az indulók számát tekintve – a világ legnagyobb utcai futóversenye, a London Marathon.
London eddig háromszor,1908-ban,1948-ban és2012-ben rendezettNyári Olimpiai játékokat. Érdekesség, hogy2012-ben volt az első alkalom, amikor eredeti pályázaton nyerte el a város a rendezés jogát, ugyanis1908-ban „beugróként”, az eredetileg kiválasztottRóma helyett vállalta a rendezést,1948-ban pedig aNOB pályázat nélkül ítélte a városnak avilágháború utáni első játékokat.
Ez a szócikk részben vagy egészben aLondon című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
.svg)
.svg)
