Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Liptód | |||
 | |||
| római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Bólyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Englert Róbertné (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7757 | ||
| Körzethívószám | 69 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 175 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 12,47 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,99 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 03′ 00″,k. h. 18° 31′ 00″46.05,18.51666746.050000°N 18.516667°EKoordináták:é. sz. 46° 03′ 00″,k. h. 18° 31′ 00″46.05,18.51666746.050000°N 18.516667°E | |||
  Liptód Pozíció Baranya vármegye térképén | |||
| Liptód weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazLiptód témájú médiaállományokat. | |||
Liptód (németül:Litowr)községBaranya vármegyében, aBólyi járásban.
A település német neve Litowr,[3] míg horvátul két alak használatos: azerdősmárokiak egy része által használt Litoba és alánycsókiak némelyike által használt Liptov.[4][5]
Pécsváradtól délkeletre,Bólytól északra,Mohácstól északnyugati irányban fekszik.
A szomszédos települések: észak felőlMaráza, északkelet felőlErdősmecske, kelet felőlKisnyárád, délkelet felőlBabarc, dél felőlVersend, délnyugat felőlMáriakéménd, északnyugat felől pedigSzellő.
Zsáktelepülés, közúton csak Babarc érintésével érhető el, az57-es főútról észak felé letérve, a központjáig vezető 56 113-as számú mellékúton..
Egyike azon településeknek, amelyeketSzent István király adományozott1015-ben apécsváradi apátságnak. A falu nevét1220 körülLikytowt alakban írták.
Atörök hódoltságig szinte csak magyarok lakták, majd az1690-es években pásztorkodóhorvátok is letelepedtek itt. Később, a18. század derekától, a Duna mentisvábok betelepítésével megváltozott a falu etnikai összetétele. Ettől az időponttól a lakosság döntő részét anémetetnikum adta,2001-ben viszont a lakosságnak már csak 35,8%-a vallotta magát németnek.
A falun átvezet a sárga- és zöldtúra útvonala.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 211 | 217 | 203 | 183 | 195 | 175 | 186 | 177 | 175 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,3%-a magyarnak, 2,8% cigánynak, 1,4% horvátnak, 50,7% németnek, 0,5% szlováknak mondta magát (1,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,6%, református 3,3%, görögkatolikus 0,5%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 10,9% (14,2% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 75,4%-a vallotta magát magyarnak, 37,1% németnek, 0,6% cigánynak, 0,6% horvátnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44% volt római katolikus, 0,6% református, 0,6% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 1,7% egyéb keresztény, 8,6% felekezeten kívüli (44% nem válaszolt).[15]
ABólyi járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
