Lipcse, németülLeipzig (IPA:[ˈlaɪ̯pt͡sɪç]),Németország keleti részén fekvő város, aszász szövetségi tartomány legnagyobb városa, aDrezda-Meißeni egyházmegye püspöki székvárosa. Nevét aLipsk szláv szóból kapta, jelentése:„Ahol a hársfák állnak”. A magyar elnevezés anyelvújítás korszakában honosodott meg a nyelvben.[2] A város aPleisse, aFehér Elster és aParthe folyók találkozásánál fekszik.
Az első írásos emlék a városról1015-ből származik, városi és kereskedelmi jogokat1165-ben kapott. Az1409-ben alapított egyeteme elindította a várost a jogi és könyvkiadó központtá fejlődés útján, ma már a legfelsőbb bíróság és a Német Nemzeti Könyvtár is a városban van.
1839-ben adták át a Lipcse-Drezda vasútvonalat, ami az első volt Németországban. Ez nagyban hozzájárult Lipcse közlekedési csomóponttá fejlődéséhez. Az iparosodás és a peremvárosok beolvasztása következtében a19. század végére a lakosság száma rohamosan nőtt,1871-ben már 100 000 volt.
1945.április 18-án a 3. amerikai hadsereg foglalta el, majdjúlius 2-án a szovjetVörös Hadsereg szállta meg a várost, mert ajaltai konferencia megállapodása értelmében az aszovjet zónába került. Az1949-ben megalakultKelet-Németország második legnagyobb városa lett, de gazdasága, kultúrája, vallási élete a szocializmusban erősen visszaesett. Aközépkortól kezdve megrendezett lipcsei vásár ekkor is megőrizte rangját, aKGST-országok legnagyobb vására volt.
Az első lutheránus templom1522–39 között épült. Jelenleg az összes evangélikus közösség a városon kívül, aKirchenbezirk der sächsischen Landeskirche egyházmegyében működik.
1697 óta Lipcsében újra vannak római katolikusszentmisék.1921-ben a Meißeni egyházmegye (mai nevénDrezda-Meißeni egyházmegye) újra helyreállt, a „Vásárvárosban” van az esperesség székhelye. Lipcse katolikus főszékesegyháza aSzentháromság-bazilika.2016-ban a főegyházmegye felkérte a várost a100. Német Katolikusnap megrendezésére.
1700 óta Lipcsében működik egy, az Evangélikus-Református Egyházmegye alá tartozó közösség is.
A lipcsei zsidóság első említéseIII. Henrik meisseni őrgróf1248-as oklevelében esik meg.1800 után alakul meg az első zsidó hitközség. Anemzetiszocializmus korszakáig a városnak a zsidók csak másodrendű polgárai lehettek, a tudósokat, művészeket és írókat is beleértve.1912-benEphraim Carlebach rabbi megalapította az izraelita felső-középiskolát, Szászország első zsidó iskolájaként, amely1942-ig működött.1929-ben hitközség 14 000 tagjával Szászország legnagyobb és Németország egyik legnagyobb közösségét mondhatta magáénak.1933-tól kezdődött a város zsidó lakosságának szisztematikus kiirtása, ami adeportálással és aholokauszttal teljesedett be. A háború után a hitközség mindössze 24 tagot számlált. A taglétszám egészen az1990-es évek elejéig stagnált,2004-ben viszont – az orosz zsidók bevándorlása folytán – már 1300 tagja volt.2009-ben új Kultúr- és Kongresszusi Centrumot alapítottak az Ariowitsch-házban.
Lipcse muszlim közössége nagyon fiatal és aziszlámhitűek száma messze elmarad a főbb német tartományok nagyvárosaiétól. Ennek ellenére, akereszténység után2009-ben a maga tízezres létszámával a második helyre jutott, jóllehet az összlakosságnak csupán a 2%-át tették ki. A legnagyobbmecset azAr-Rahman-mecset, amely a DİTİB török-iszlám közösségé.
A népesség vallás szerinti megoszlása 2012-ben
Vallás
Létszám (Lipcse a 2013-as statisztikai évkönyvben – 211-es táblázat)
1989.szeptember 4-én a legnagyobb, aMiklós-templomból kiindulva tartották az első Hétfői Tüntetést, ahol a békés felvonulók demokratikus változásokat követeltek. A tüntetéssorozat később más városokra is átterjedt, ami nagyban hozzájárult a kelet-német szocialista rendszer bukásához.
A város a Középnémet Rádióállomás (MDR – Mitteldeutscher Rundfunk) központjaA magán rádióadók: Radio PSR, Energy Sachsen, R.SA und Leipzig 91.3, Mephisto 97.6 és a Radio Blau.
.jpg)
.svg)
