LiberecPrágától 91 km-re északkeletre, a Libereci-völgyben fekszik, a Žitavsky fennsíkon, a Ještěd-Kozák-i gerinc és a Jizera hegyek között. A városháza 374méterestengerszint feletti magasságban épült, a város területének legmagasabb pontja a Ještěd (1012m), ez alatt terül el a Machnín (361m). A városon folyik át a Luzsicai Nisza (Lužická Nisa) és a mellékfolyói a Fekete Nisza (Černá Nisa) és a Harcovi-patak (Harcovský potok). Ezen épült fel a Harcovivízerőmű. A város környékének természetes vízfelületei a halastavak, melyek közül jelentősebbek a Vesecký (ném. Teich), a Kačák és Krásna Studánkán a Seba halastó.
A város1939-ig 6,2 km²-en terült el, amely ma a történelmi városmagot alkotja. Akkor 11 falut csatoltak hozzá, majd1954-ben,1963-ban,1976-ban,1980-ban és1986-ban újabb 23-at.1989-ben azonban négy község kivált a városból. Teljes területe ma így 106,1 km², aminek 37,5%-át mezőgazdasági földek alkotják, ezeknek csaknem fele rét és legelő. Az egyéb földek kétharmada erdő.
A hőmérséklet és a csapadék alakulása1961 és1990 között Liberecen
A város időjárási viszonyait meghatározza, hogy a mérsékelt égövben helyezkedik el, azonban az éghajlatot befolyásolja az is, hogy Liberecet két hegy veszi körül, aminek következtében akadályozott a légáramlás. Viszonylag sok itt a csapadék, mivel a hegyek megállítják az ide érkező nedves levegőt. Éves átlaga 803,4 mm, miközben a legcsapadékosabb hónap azaugusztus 88,4 mm-rel, legszárazabb afebruár 46,2 mm-rel. A levegő átlagos évi középhőmérséklete 7,2 °C, a legmelegebb hónap ajúlius 16,2 °C átlaggal, a leghidegebb ajanuár -2,5 °C átlaggal.
1945-ig német többségű város volt, így addig aReichenberg nevet használták. Ennek változatai a különböző okiratokban a történelem folyamán:
1352Reychinberch
1369Reychmberg,Raichmberg
1385–99Reichenberg
1410Rychmberg
1790Reichenberg,Liber
1834Reichenberg (csehülLiberk)
1945Reichenberg,Liberk,Liberec
A város legrégibb elnevezése aReychinberch. E szerint nyilvánvalónak látszik, hogy a város nevegazdag hegyet jelent (németül reich = gazdag, Berg = hegy). Ezt az elméletet elsősorban a cseh történészek cáfolják, arra hivatkozva, hogy az akkori város semmiféle gazdagsággal nem rendelkezett. Ezért úgy gondolják, hogy a név valamiféle vágyát fejezhette ki a lakosságnak, illetve az is lehet, hogy az első telepesekNémetországból hozták magukkal ezt a nevet. A város cseh neve acsehben gyakori r-r > l-r átalakulással jött létre. Ilyen átalakulás például a legrace (kb. tréfa, kikapcsolódás) a recreatio szóból, míg a lejstro (lista, mint irat) a rejstro, illetve registrumból alakult ki.
A város cseh neveinek időbeli változása:Rychberk (1545),Lychberk (1592),Libercum (1634),Liberk (1790) és végülLiberec (1845). Ehhez hasonlóan alakult átRehberg község neve isLiberkké. A város neve esetében az -ec végződés a melléknéviliberkský (liberki) –liberecký (libereci) átalakulással jelent meg.
Látkép a városházárólA Waldstein házakReichenberg 1900 körül
A13. század végén elkezdődött aCsehország ésLuzsica közötti kereskedelmi úton, a Harcovi patak partjain épülni egy település, amelyben a kereskedőknek a Ještědi hegyháton történő igényes átkelés után lehetőségük volt megpihenni. A település első említése1352-ből származik. Ebben az időben Liberec a szomszédosHrádek nad Nisou (Grottau) ésFrýdlant (Friedland) városokhoz képest jelentéktelen község volt.
A környék első jelentősebb urai aBibersteinek voltak. A város fejlődésében több család is fontos szerepet játszott, köztük aRedernek, akik megépítették alibereci várat a várkápolnával, a városi ispotályt (kórház) és további épületeket. A Redernek idejébenII. Rudolf császár1577-ben Reichenberget városi rangra emelte. Ettől fogva a város címerében benne van a Redernek címere is, ami egy ezüst kerék.Redern Katalin volt a városháza építésének megfogalmazója, amelyet1599 és1603 között építettek. Ebben az időben keletkeztek az első kőépületek.
Afehérhegyi csata után a Redernek elhagyták Friedland és Reichenberg környékét. UradalmukatAlbrecht von Wallenstein szerezte meg. Ő a városban posztó gyárat alapított, amellyel hadserege igényeit elégítette ki. Megalapította az Újvárost(Nové Město) is a mai Sokolovské náměstí (Falkenaui tér) közelében, melyetfavázas házakkal (Fachwerk) épített be. A három megmaradt Waldstein-ház a Větrná ulice-ben maradtak meg. Waldstein Albert halála után a város Gallas Mátyás kezébe került.
Liberec aranykorát a18. században élte, amikor fejlődésnek indult a textilipar. Először az eredeticéhrendszer alakult átmanufaktúrás termelésre. Ekkor 800 posztómester, 480 inas és több mint 1000 segéd dolgozott itt. Így Reichenberg lett a legnagyobb gyárváros aCseh Királyságban.1850-bentörvényhatósági jogú város lett és jelentőség szempontjából rögtönPrága után következett. Fontossága tovább nőtt, amikor a manufaktúrákból textilgyárat alakítottak ki. A19. század elején sok eklektikus épületet emeltek a városban, ami összhangban volt a város jelentőségével, hiszen ReichenbergCsehország második legnagyobb városa volt ekkor. Ez a század volt az aranykora, sok új villa, iskola épült.1859-ben létesült avasút, amelyPardubicét ésZittaut kötötte össze a várossal. Ebben az időben alapították a Johann Liebieg & Comp. gyárat, mely a későbbi Textilana textilgyár alapját képezte. A városban 3 konzultus, 50 textilgyár és 60 fémipari vállalat működött, beleértve a RAF (Reichenberger Automobil-Fabrik) autógyárat is. A19. század végén megépült az új libereci városháza és a városi színház. Liberecben a századfordulón csak 7%-oscseh kisebbség élt. A gazdagságnak azelső világháború vetett véget. A mai Ostašov városrész területén fogolytábor létesült több mint 40 000orosz ésolasz hadifogoly számára.1918-ban aszudétanémetek visszautasították aCsehszlovák Köztársasághoz való csatlakozást, megalapítottákDeutschböhmen országot, saját kormánnyal, melynek székhelye Liberec lett. Eredeti elképzelésük szerintNémetországhoz vagyAusztriához szerettek volna csatlakozni. A csehszlovák hadsereg azonban a neki ígért területet elfoglalta.1935-ben a választásokat aSzudétanémet Párt (Sudetendeutsche Partei, SDP) nyerte meg, melynek vezetője amaffersdorfi születésű Konrad Henlein volt. Amüncheni egyezménnyel aSzudéta-vidék aHarmadik Birodalom része lett.1938-ban a teljes cseh lakosságot elűzték. Reichenberg lett a Szudéta megye és a helytartó székhelye.1939-ben 11 elővárost Reichenberghez csatoltak és így kialakult a Nagy-Reichenberg. A világháború a várost nem érintette jelentékeny mértékben, azonban a város ipara alkalmazkodott a háborús szükségletekhez. A világháború után két év alatt mintegy hárommilliócsehszlovákiai németet kitelepítettek. ASzudéta-vidék teljesen elnéptelenedett és még évek múltán is komoly gondot okozott, hogyan töltsék fel az üres városokat és falvakat.1949-ben megszüntették Liberec törvényhatósági jogkörét és degradálták egyszerű kerületi központra.1960-ban végül aLibereci kerületet is megszüntették, Liberecjárási székhely lett csak és azÉszakcseh kerület része lett, melynek központja a szintén szudétavidéki város,Ústí nad Labem(Aussig an der Elbe) lett.1968 augusztusában Liberecet elfoglalták aVarsói Szerződés megszálló csapatai. Ennek során kilenc ember meghalt, azEdvard Beneš tér egyik házának homlokzata megsemmisült. A megszállás idején itt tartózkodottVáclav Havel is. Abársonyos forradalom után,1990-ben Liberec isméttörvényhatósági jogú város lett. Jelenleg széles körű átalakuláson megy át. Az elhanyagolt városközpont felújítása az utóbbi időben történt meg. A textilipar összeomlása után új ipari létesítmények keletkeznek a városban.
A város jellemző ipara a textilipar volt. Kezdetben ez a posztó- és vászonkészítésből állt főleg. Az első posztómester Hoffmann Orbán volt Závidovból és Krause KristófFriedlandból, akik1579-ben érkeztek Liberecbe. A rederni uradalom birkagyapját dolgozták fel.1579-1580-ban posztó feldolgozó és—festő üzemet, valamint -mosodát alapítottak. Ennek köszönhetően megjavult a posztó minősége, amellyel elkezdtek kereskedni a helyi vásárokon. A posztó népszerűségének növekedésével1599.február 21-én hivatalosan is megalakult a libereci posztó céh. Alapításának idejében 10 mester dolgozott itt, azonban igen gyorsan nőtt. 20 év múltán újabb 23 mester csatlakozott a céhhez, akik fokozatosan a város leggazdagabb polgárai lettek.
Waldstein Albert katonai rangjának köszönhetően elősegítette a város posztóiparának jelentős fejlődését. A gróf nagy megrendelései a katonaság számára hozzájárultak az itteni ipar fejlesztéséhez, bár a gróf viszonylag keveset fizetett és szűk határidőket szabott. Így a posztómesterek számára előnyösebb ajánlatok érkeztek a tisztektől és a hivatalnokoktól. A növekvő termelés miatt a céh újabb 75 mestert vett fel és így 103-ra növekedett a céhmesterek száma.1632-ben új mosoda épült, majd1633-ban új festőüzem.
A 30 éves háború alatt erőteljesen csökkent a megrendelések száma, főként az ellenreformáció hatásaként jelentkező emigráció miatt. Ennek ellenére a város a18. századbanCsehország legnagyobb posztókészítője maradt.1728-ban a posztócéhnek 419 alkalmazottja volt, ami által jelentősebb volt, mint a vászonipar. A posztócéh tagjai az elővárosokban dolgoztak, a belvárosban 60 mester élt – közel 10 százaléka a környék lenfonóinak. MígLinzben az1672-ben lágyposztó manufaktúra alakult, a libereci céhek az újdonságoknak igyekeztek ellenállni, sőt1710-ben a Klatov melletti Plánicén alakult manufaktúra megsemmisítését is kérvényezték. Az idő azonban bebizonyította, hogy a céhek sem a manufaktúrák posztóminőségével, sem a termelt mennyiséggel nem veszik fel a versenyt. A kormányzat próbálta kezében tartani a posztógyártást a gyártási engedélyek megvonásával. A céhmesterek közül kerültek ki az első posztókereskedők. Egyik első kereskedő Gottfries Möller volt1780-ban. Ő és munkatársai építették meg az első manufaktúrát is. A18. és19. század fordulóján Johann Georg Berger is elkezdte a termelést és rövid időn belülCsehország legnagyobb textilgyárosa lett. Berger volt az első, aki1808-ban a gépi szövéssel is elkezdett kísérletezni Stráž nad Nisou településen.
A19. század elején Liberec környékén már négy manufaktúra működött és 8 posztónagykereskedő. A gyártást gépesítették. Az első szövőgépeket Anton Thum cége szállította, Kateřinkyből. A leggyakrabban vízienergiával hajtották őket. Így a város közelében 100 vízimalom-kereket építettek.
Möller, Berger és Franz Ulbrich, bár elsőként építettek manufaktúrákat itt, később nem tudták gyárakká alakítani őket, így idővel tönkrementek. Az igazán nagy sikereket csak Johann Liebieg érte el, aki Liberecben több textilgyárat is működtetett. Cége a Johann Liebieg & Comp. 8000 embert foglalkoztatott és teljes éves forgalma 2 490 000 arany volt. A céhek fokozatosan megszűntek. A fonalgyártás tetőpontját 1867-1872 között érte el, de hamarosan válságba került a textilipar. Előbb az angol piac megnyitásával, majd a bécsi tőzsde1873.május 5-i összeomlásával. A válság1879-ben ért véget. Ez alatt az idő alatt a kis cégek nagy része megszűnt, a nagyobb cégek pedig megerősödtek.
Csehszlovákia megalakulása után a német cégek ismét meggyengültek, mivel természetes németországi és ausztriai piacaiktól határ választotta el őket. A nyersanyagok problémás beszerzése is okozta, hogy a libereci textilipar lassan elmaradt a világ mögött. Anagy gazdasági világválság megsemmisítő erejű volt a libereci cégekre. 26 cég, 2021 alkalmazottal megszűnt.1935-ben némi javulás volt megfigyelhető, azonban a háború előrehaladtával ez megszűnt.
1945-ben az összes német vállalatot elkobozták, majd egy év múlva államosították. Ez Liberecben a város német kötődése miatt minden céget érintett: Johann Liebig, Herminghaus és társa, Hoffman és Hettwer, C. Neumann és fiai, Egyesült Textilfestő a Textilana Rt. Hogy a szakmaiságot biztosítsák, némelyik céget más csehországi vállalathoz csatolták.1946.március 7-én Liberec lett a Cseh Gyapjú Gyár központja. Az államosítások után a vállalatnál 9000 személy dolgozott.1948.szeptember 18-án a Textilana nevet vette fel.
Ma ismét hanyatlóban van a város textilipara, az ágazatban az alábbi cégek tevékenykednek:
Interlana
Elmarco – nanoszálak gyártása
A Textilana alkalmazottai fokozatosan más cégekhez mentek át, illetve elbocsátották őket.2003 és2004-ben a Textilana épületét lebontották,2005.március 5-én a megmaradt utolsó kéményt is felrobbantották.
A libereci közlekedési vállalat autóbuszai 2005-ben
Az első Liberecbe vezető vasútvonal1859-ben épült, amikor megnyílt aPardubice–Zittau vasútvonal. Ma a városból öt egyvágányú, nem villamosított vonal indul ki, kapcsolódva az országos vasúthálózathoz, kivéve atanvaldi vonalat, amely helyi jellegű.
ACseh Vasút működtet itt egy kabinos felvonót a Ještěd hegyre. Ennek teljes hossza 1188 m, 402 m szintkülönbséggel. Alsó végállomása Liberec Horní Hanychov városrészében van. További három felvonó működik a városban, amelyeket magáncégek üzemeltetnek. A Skalka-hegyre vezető felvonó a nyári időszakban is üzemel, a többiek csak a síelőket szolgálják.
A városi közösségi közlekedést autóbusz és villamosvonalak alkotják, amit a város tömegközlekedési vállalata üzemeltet. Központja a Fügner utcában van.
Liberecben az első villamosvonal1897-ben épült, a vasútállomástól a mai állatkertig vezet. Ezen kívül van két másik villamosvonal is a városban Horní Hanychov és Lidové sady között, mely eredetileg 1000 mm-es nyomtávú volt, azonban 2005-ben átépítették a szabványos 1435 mm-esre, illetve a Liberec és Jablonec nad Nisou között működő villamosvonal. Egykor létezett egy vonal Rochlicébe és Růžodolba, amelyet azonban 1960-ban felszámoltak.
A városközi villamosvonal standard nyomtávra történő átépítése csak Liberectől Vratislavice nad Nisouig várható, ezután a vasútvonallal párhuzamosan lesz vezetve. Tervezik egykönnyű vasút megépítését is, mely a Nisa Eurorégiójának más városait is összekötné, köztükZittaut,Jelenia Górát,Tanvaldot,Harrachovot ésŽelezný Brodot.
Ještěd bevásárlóközpont – jelenlegTesco bevásárlóközpont, de mivel a mai igényeknek már nem felel meg, lebontják és korszerűbbet építenek helyette
Városi fürdő(Městské lázně) – neoreneszánsz épület, 1901–1902-ből
Waldstein házak – a legrégibb megmaradt épületek a város területén,1678 és1681 között épültek
Hammerstein várromja(Hamrštejn) – várrom a Kastélydombon (Zámecký kopec, 375 m tengerszint feletti magasságban)
Libereci magaslat(Liberecká výšina) – étterem és kilátó, amely 1900–1901-ben épült
Scholtz-ház(Šolcův dům) – a Luzsicai Neisze (Lužická Nisa) partján található házacska, mely1771-ben épült, ma itt székel a Jizeri-hegyek(CHKO Jizerské hory) természetvédelmi területének gondnoksága
Liebieg villa(Liebiegův zámeček) – A család egykori székhelye 1897-ből, a Harcovi patak völgyében
Általános iskolák (1 alacsonyabb fokozatú, 24 magasabb fokozatú)
Középfokú szakmunkásképzők (6)
Gimnáziumok (4): Eurorégió Gimnázium és Középfokú Pedagógiai Szakiskola, Gimnázium és Középfokú Pedagógiai Szakiskola Liberecben, Šalda Ferenc Xavér Gimnázium, Ještěd-aljai Gimnázium(Podještědské gymnázium)
Középfokú szakiskola (beleértve az egészségügyit is) (15)
Középfokú Ipari Iskola (3): Építészeti Ipari Iskola Liberec, Gépészeti és Elektrotechnikai Magasabb Szakiskola és Középfokú Ipari Iskola, Középfokú Textilipari Szakiskola
Magasabb szakiskolák (4)
Főiskolák (1+1): Libereci Műszaki Egyetem (a Brünni Engliš Karel Főiskola kihelyezett tagozata),
A város és környéke mind amatőr, mind professzionális szinten sok sportolási lehetőséget kínál. A környező hegyek kedvező lehetőséget biztosítanak a turisztika művelőinek, illetve a bicikli-sportoknak valamint a sífutóknak is.
Liberec város címerét egy ezüst pajzs alkotja, amelyben egy rubin színű várfal látható, két toronnyal. A várkapu nyitott, ezüst pántokkal van ellátva. Felső részét arany színű csapókapu zárja le. A tornyokon nyitott kapu van, amely felett lőrés, a felett kereszt osztású ablak látható. A kapuk tetőzete szintén rubin színű, melyek arany színű gömbben végződnek, kék színű lengő zászlóval. A főkapu felett kék színű pajzsban ezüst kerék van, a Redern család címere. A két torony közti sáncon egy piros nyelvű arany oroszlán áll, koronával a fején.
A város zászlóját két vízszintes sáv alkotja, felül piros, alul fehér. Szélesség-magasság aránya 2:3, közepén spanyol pajzsban van a város címere.
A város logóját a két legjelentősebb épületének, a városházának és a Ještěd Szállónak, a sziluettje alkotja, ahol a városháza bal fele és a szálló jobb fele össze van kapcsolva. A logón a Liberec felirat látható.
Ez a szócikk részben vagy egészben aLiberec című cseh Wikipédia-szócikkezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
