Lettország (hivatalos nevénLett Köztársaság,lettülLatvijas Republika,lívül:Leţmō Vabāmō)állam Északkelet-Európában. ABalti-tenger mellett fekvő Lettország abalti államok egyikeÉsztország ésLitvánia mellett, amelyek északon és délen határolják. KeletenOroszországgal ésFehéroroszországgal határos. Az Európai Unió közepes méretű és kisebb népességű tagállamai közé tartozik. Hivatalos nyelve alett, ami az indoeurópai nyelvcsaládba tartozó nyelv. Fővárosa és legnépesebb városaRiga.
Az ország területe évszázadokon keresztül részét képezte többek között aNémet Lovagrendnek, aSvéd Livóniának,Lengyel–Litván Uniónak és aOrosz Birodalomnak. A független Lett Köztársaságot azI. világháborút követően 1918. november 18-án hozták létre. Az ország egyre autokratikusabbá vált, miután az 1934-es puccs lehetővé tetteKārlis Ulmanisnak, hogy diktatórikus rendszert hozzon létre. Lettország de facto függetlensége aII. világháborúval véget ért, kezdve aSzovjetunió 1940-es erőszakos bekebelezésével és aHarmadik Birodalom 1941-es inváziójával, amit 1944-ben újabb szovjet megszállás követett és létrehozták aLett SZSZK-t, ami 45 éven keresztül fennmaradt. A szovjet megszállás évtizedeiben nagy számú orosz érkezett az ország területére, ennek eredményeként a mai napig jelentős az orosz kisebbség részaránya. A békés hangulatúéneklő forradalom 1987-ben kezdődött a balti szovjet köztársaságok között és 1991. augusztus 21-én a függetlenség hivatalos visszaállításával ért véget. Lettország azóta demokratikus,parlamentáris köztársaság.
Lettország nagy részét erdő borítja, az országnak több mint 12 000 kisebb folyója és 3000-nél is több tava van. Az ország nagy része termékeny síkság, a legmagasabb pont aGaizinkalns (312 m).
A sekélyRigai-öböl, aBalti-tenger egyik nyúlványa az ország északnyugati részén található. A főváros, Riga az öböl partján található, aDaugava folyó torkolatánál. A fővároson kívül további fontos városok mégDaugavpils, amely szintén e folyó mellett található, és a Balti-tenger partján fekvőLiepaja.
Slītere Nemzeti Park: a nemzeti parkot 2000-ben szervezték, de a terület a balti államok legrégibb természetvédelmi területe. Tengerparti erdőségek. A területbe tartozik néhány falu, melyeknek kulturális-történelmi jelentősége van a lettek számára.
Lettország hosszú ideig szovjet uralom alatt állt, leszámítva amásodik világháború néhány évét, amikor a németek foglalták el. Az1980-as évek szovjet reformmozgalmai, mint például aglasznoszty felerősítették a lettfüggetlenségi törekvéseket, amelyek1991.augusztus 21-én afüggetlenség kikiáltásához vezettek.1991 óta az ország folyamatosan javítja kapcsolatait a nyugati államokkal,2004-ben mind aNATO-nak, mind azEurópai Uniónak tagja lett.2007.március 28-án aláírták a szerződést az orosz-lett határról, ezzel véget ért az1991 óta tartó határvita.[9]
Az elnök: Az elnökválasztást a parlamenti választásoktól függetlenül, szintén négyévente tartják. Az elnököt aSaeima választja. Az elnök jelöli ki aminiszterelnököt.Lettország elnöke elvileg feloszlathatja a Saeimát és előrehozott választásokat írhat ki. (Ez még nem fordult elő).
ASaeima a Lett Köztársaság egykamarásparlamentjének a neve. A Saeima 100 tagját arányos képviseleti választások útján választják: az 5%-ot elért pártok között osztják szét a parlamenti helyeket. A parlamenti választásokat négyévente, október elsőszombatján tartják.
2009. július 1-jétől azEurópai Unió jogharmonizációjának keretében Lettország adminisztratív felosztását az addigi kétszintű közigazgatási felosztásról egyszintűre változtatták megszüntetve ezzel az első szintet a járásokat.
Az addigi második szintű közigazgatási egységeket: a városokat(pilsētas), városkörnyéki településeket(pilsētu lauku teritorijas), és falvakat(pagasti) 109 községbe (municipaliy vagynovadi) összevonták. Ezen kívül 9 város köztársasági jelentőségű város(republikas pilsētas) címet kapott. Az ország azon városai, amelyek korábban városi jogokat szereztek, megtartották város elnevezésüket az adott községen belül.
Par cilvēka tiesībām vienotā Latvijā (Emberi Jogokért az Egységes Lettországban)
Latvijas Pirmā Partija (Lett Első Párt)
Tēvzemei un Brīvībai (Hazáért és Szabadságért)
Latvijas Sociāldemokrātiskā Strādnieku Partija (Lett Szociáldemokrata Munkáspárt)
Latvijas Sociālistiskā Partija (Lett Szocialista Párt)
Tautas Partija (Néppárt)
Zaļo un Zemnieku Savienība (Zöldek és Parasztok Szövetsége), amely a Lett Zöld Pártból (Latvijas Zaļā Partija) és a Lett Parasztszövetségből (Latvijas Zemnieku Savienība) áll.
A néppárti miniszterelnök, Laimdota Straujuma 2015 decemberében a kormánykoalíciójában támadt nézeteltérések miatt lemondott, a helyét a Zöldek és Farmerek Uniójában politizáló Māris Kučinskis vette át, akit 2016. február 11-én iktatott hivatalába a lett parlament, a Saeima.[10]
A 2018. október 6-án tartott parlamenti választáson az addig kormányzó jobbközép koalíció elveszítette többségét. Megjelentek, sőt előtérbe kerültek új pártok is. A legtöbb szavazatot a szociáldemokrata, oroszbarátHarmony kapta (19,8%), de nem elegendőt ahhoz, hogy kormányt tudjon alakítani. Második helyen (14%) a 2016-ban alakult, populistának tartott KPV LV(Kam pieder valsts?, magyar jelentése: 'Kié az ország?') végzett. Harmadik lett (13,6%) az Újkonzervatív Párt (vagy Új Konzervatív Párt?), melyet 2014-ben hoztak létre. További két párt teljesített 10%-on felül, visszaesett viszont a Zöldek és Parasztok Szövetsége (9,96%) és a Nemzeti Egységpárt (6,67%).[11][12][13]
2025 elején a lettek aránya a teljes népességen belül 63,7% volt.[14] Körülbelül 30% az oroszok aránya, akiknek jogait és jólétét a szomszédosOroszország figyelemmel kíséri. Más országokból (Fehéroroszország,Lengyelország,Ukrajna) származó kisebbségi népcsoportok teszik ki a maradék 10%-ot.
2025 elején a lakosság 88,6%-a Lettországban, 5,0% Oroszországban, 2,3% Ukrajnában, 1,8% Fehéroroszországban született. A lakosság 87,8%-a volt lett állampolgár.[14]
Az egyetlen hivatalos nyelv alett, amely abalti nyelvcsalád keleti ágának tagja, de azoroszt is sokan beszélik. A 2022-ben elfogadott bevándorlási törvény módosítása következtében az orosz állampolgárok csak úgy maradhatnak az országban, ha a megszabott határidőiglett nyelvből legalább A2 szintű vizsgát tesznek, egyéb esetben kiutasításra kerültek, amely 2023 évtől folyamatosan zajlott.[15][16][17][18]
Lettország fontos kereskedelmi útvonalak kereszteződésénél található, és régóta egyfajta hídként szolgál Nyugat-Európa és Oroszország között. Kedvező földrajzi fekvés következtében, Lettországban hamar kifejlődött a kézműipar, majd a 19. század második felében a vasútvonalak megépülésével megindult az iparosodás. Oroszországon belül az egyik legfejlettebb ipari körzetté alakult. A két világháború között a mezőgazdaságban az állattenyésztés termékei jelentős exportcikkek voltak. Lettország a szükséges nyersanyagokhoz és az energiához keletről jutott, és a szakképzett munkaerőt igénylő késztermékek zöme a szovjet piacra került. 1990-ben az egy főre számított nemzeti jövedelem alapján a szovjet átlag 135%-a volt. A SZU-ból való kiválása után, 1992-ben a bruttó hazai termék 35%-kal esett vissza. Az 1990-es évek végére az új pénznem 1993-as bevezetésével, a privatizációval, az infláció jelentős csökkentésével és a nyugati kapcsolatok erősítésével stabilizálódott gazdasága. 1998-ban a GDP megoszlása az alábbiak szerint alakul: mezőgazdaság 8%, ipar 30%, harmadik szektor 62%. Nemzeti valutáját – alett latot – 2013. december 31-én éjfélkor azeuró váltotta fel.
A mezőgazdaság vezető ágazata a belterjes, istállózó állattenyésztés, főként a tej- és hústermelő szarvasmarha tenyésztése, amelyhez a rétek és legelők magas aránya (12,4%), valamint a szántóföldi szálas- és szemestakarmányok biztosítanak jó feltételeket. Szarvasmarhát (509 000 db; 1997-es adatok) főként Lettország északi, északkeleti és nyugati területén tartanak. A sertéstenyésztés (460 000 db) fő körzete az ország középső és déli része. Mindenütt elterjedt a baromfitenyésztés (4 millió db). A tengerpart mellett halászat dominál.
A földművelés lehetőségei kedvezőtlenebbek. A gyenge minőségű podzol talajt, csak délen váltja föl jobb minőségű barna erdőtalaj. Az ország területének 27%-a szántó, amelyen főként szálas- és szemestakarmányt (árpa 360 000 t, zab 117 000 t), burgonyát (843 000 t) termesztenek. A kenyérgabonák közül északon rozs (134 000 t), délen búza (395 000 t) terem, de mennyiségük nem elégíti ki a lakosság szükségletét. A korábban híres lentermesztés (10 000 t rost) visszaszorult, a cukorrépa-termesztés (388 000 t) viszont nőtt, de cukorból behozatalra szorul.
Nyersanyagokban és energiahordozókban szegény. Csupán tőzeg és építőipari nyersanyagokat bányásznak, valamint vízenergia-készletei vannak. Vízerőművekben (főként Daugaván) termelik a villamos áram 75%-át (villamos energia termelése 1997-ben 4 milliárd kWh), de energiaszükségletének felét importálja. Oroszországból kőolajat, Ukrajnából pedig szenet vásárol.
A feldolgozóiparban a gépgyártás és az élelmiszeripar vezet. A gépipar termékei: villany- és dízelmotorok, személyvagonok, városi villamosok, mikrobuszok, mezőgazdasági hűtőgépek, izzólámpák, rádiók, telefonkészülékek stb. A balti államok egyetlen kohászati üzeme nem tudja kielégíteni az acélszükségletet (Liepája, 465 000 t acél, 1997). A könnyűipar textilárut, bőrt, cipőt, faárut, papírt állít elő. Újabban a vegyipar is fejlődik (gyógyszer, műszál, műtrágya). Az élelmiszeripar helyi nyersanyagot dolgoz fel (halkonzerv, tej- és húsipar, cukorgyártás). Az ipar főként a fővárosban összpontosul, jelentősebb iparvárosok még Daugavpils, Liepája, Jelgava és Ventalis.
Lettország 2022-ben a világ 75. legnagyobb exportőre, és 77. legnagyobb importőre volt. 2022-ben Lettország 22,9 milliárd $ értékben exportált és 28 milliárd $ értékben importált, 5,1 milliárd $ hiánnyal. Az ország külkereskedelme Európa központú.[29]
A lett exporttermékek legjelentősebb területei a faipar, ásványi termékek és a gépipar. A legjelentősebb kiviteli termékek a fűrészelt fa, búza, valamint a földgáz. Lettország legjelentősebb exportországaLitvánia ésÉsztország, ahova a teljes exportállomány több mint az egynegyede (27,8%) érkezik. 2017 és 2022 között, az export termékek közül a földgáz és a búza kivitele nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb visszaesést a tömény italok és a gázturbinák szenvedték el. Az exportországok közül 2017 és 2022 között Litvánia és Észtország aránya nőtt a legnagyobbat, míg a legnagyobb visszaeséstÜzbegisztán és azEgyesült Arab Emírségek szenvedte el.
A lett importtermékek legjelentősebb területei az ásványi termékek, gépipar és a vegyipar. A legjelentősebb behozatali termékek a földgáz, finomított kőolaj, valamint a villamosenergia. Lettország legjelentősebb importországa Litvánia, ahonnan a teljes importállomány közel egynegyede (22%) érkezik. 2017 és 2022 között, az import termékek közül a földgáz és a villamosenergia behozatala nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb visszaesést a finomított kőolaj, szén brikett szenvedték el. Az importországok közül 2017 és 2022 között Litvánia és Észtország aránya nőtt a legnagyobbat, míg a legnagyobb visszaeséstOroszország és azEgyesült Királyság szenvedte el.
1997-ben a vasútvonalak hossza 2413 km, amelyből 271 kmvillamosított. A legnagyobb vasúttársaság aLatvijas Dzelzceļš (LDZ). Az utasszállításon kívül a kereskedelem a legfontosabb. AzOroszországból érkező vonatok keresztülhaladnak az országon, míg elérnek a lett kikötőkbe, azonbanLitvániával ellentétben Lettországban nincskorridorvasút.Riga fontos vasúti csomópont,Moszkvával két expresszvonat köti össze.
A legnagyobb légitársaság abalti államok által közösen üzemeltetettAirBaltic, amelynek Észak-, Közép- és Nyugat-Európa a célja. Az AirBaltic 2006-ban 2,5 millió utast szállított.Az országban 3 nemzetközi repülőtér találhatóLiepajában,Ventspilsben és a fővárostól 13 km-re délnyugatraOgre mellett aRigai nemzetközi repülőtér (IATA:RIX,ICAO:EVRA), az ország legnagyobb repülőtere.
Tengerparti kikötői közül Ventspils és Liepája egész évben használható (a többi is csak rövid időre fagy be), az ország külkereskedelmének nagy részét, emellett részben az orosz tranzitszállításokat is itt bonyolítják.
Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
2 év előiskola – óvodának felel meg -, de rövidebb időtartamú, és idősebben járnak oda a gyerekek. Ezután 9 év 'általános iskola', amit 3 év középiskola követ.
Lettországban a helyi szokások szerint a mikulás szentestétől kezdve 12 napon keresztül minden este meglepi ajándékkal a gyerekeket.Az ünnepi menü nagyon sok családnál gyakran :
barna borsó, rétes, káposzta és kolbász.
Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Lettországban az ételek elkészítésének leggyakoribb módja a füstölés, a füstölthering,orsóhal,lepényhal ésangolna mind-mind nemzeti ételnek számítanak. Nyári különlegességnek számítanak az erdei gyümölcsökből készített ízletes lepények. Az ún. Rigai Feketebalzsam Lettország nemzeti itala, mely nagyon magas alkoholtartalmú, sűrű, fekete. Bizonyos mértékig hasonlít a magyar Unikumhoz. A modern lett konyhára a német konyhától átvett húsos, halas ételek jellemzőek. A lett konyha különlegességeinek kétharmada hideg ételekből áll: céklasalátából, húsos és halas előételekből, tojásokból, sajtokból, túróból és aludttejből.
A lett nemzeti sport a jéghoki. Ezenkívül még a kosárlabda és a labdarúgás is kedvelt. A2004-es labdarúgó-Európa-bajnokságra kijutottak, de a csoportkörben két ponttal búcsúztak.Ernests Gulbis sikeres lett teniszező képviseli hazáját a különböző nemzetközi versenyeken.
Lett IntézetArchiválva2001. december 4-i dátummal aWayback Machine-ben – hivatalos weboldal Lettországról, több nyelven (angol, német, francia, finn, svéd, orosz – az anyagtól függően)
1 AzEurópai Unió tagja 2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik 3 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja 4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik 5 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része. 6 FöldrajzilagÉszak-Amerikához tartozik, de politikailag a Dán Királyság része
.jpg)
.jpg)
.JPG)
.svg)
