Három nyelvjárás alakult ki: a keleti vagy felső-lett, a nyugati vagy alsó-lett (ezek összefoglaló neve „tamsi”), illetve a központi vagy közép-lett. Alett irodalom hordozója a gazdag folklór volt, amelynek kiemelkedő műfaja a daina (dal).
Az ország mai területén finnugor vadászok éltek a Kr. e. 3000 és 2000 közötti időszak óta. A balti törzsek az i. e. 1700-as években vándoroltak be a térségbe. A régészek találtak azonban olyan tárgyi leleteket, melyek bizonyítják, hogy a régióban már a Kr. e. 9000-es években is éltek emberek.
A Krisztus utáni első századokban a terület lakosai agermán törzsekkel és aRómai Birodalommal kereskedtek, majd avikingekkel és az oroszokkal is gazdasági kapcsolatokat létesítettek.
Az itt élő finnugor és balti népcsoportok a 12. században mégtermészeti vallásúak voltak. Apápa küzdelmet hirdetett az északipogányok megtérítésére: előbb dán, svéd, majd a 13. század elején német hittérítők, lovagok, kereskedők és szerencsevadászok érkeztek a térségbe. A lívek földjén létrejött aKardtestvérek rendje, amely évtizedekig harcolt a lettek ellen, csakhogy földjeiket megszerezze. A kardtestvér lovagok a lettektől, litvánoktól és oroszoktól elszenvedett vereségeik hatására beolvadtak a déliTeuton Lovagrendbe.1290-re a lakosokra kényszerítették akeresztény hitet. A Teuton Lovagrend elűzésével a kardtestvérek újból szuverénné nyilvánították magukat, de nem sokáig tartottak ki az oroszok fokozódó nyomása miatt. Eleinte úgy tűnt, hogy a letteket teljesen az oroszok igázzák le, de velük szemben aprotestánsSvédország és akatolikusLengyelország–Litvánia seregei is1592-ben az ország területére érkeztek, hogy megvívjanak a balti országért.
Kelet-Lettország nagyobb része (beleértve Rigát is)svéd uralom alá került. Ez az időszak mégis kedvezően hatott az ország fejlődésére. A17. század svéd királyai felszabadították a lett parasztokat ajobbágyság alól. Átfogó oktatási reformokat vezettek be. A jobbágyfelszabadítás egyben nemzeti felemelkedést jelentett.
Lettország politikai egysége lassan helyreállt, az ország kezdte visszanyerni jogait. A 19. század végén az oroszok próbálták hatalmukat az egyre dinamikusabban fejlődő ország területére kiterjeszteni.
Azelső világháború alatt Lettország (miként Litvánia is) német megszállás alá került.1918.november 18-án, a német vereséget követően egy parasztokból, középosztálybeliekből ésszocialistákból álló csoport kinyilvánította az ország függetlenségét,Kārlis Ulmanis, a Parasztpárt vezetője pedig kormányt alakított.
A két világháború közötti rövid időszakban Lettország független állam volt. Az 1930-as évek végére Lettországban felülkerekedett az önkényuralom, és 1939. augusztus 23-ánHarmadik Birodalom és aSzovjetunió megnemtámadási egyezménye szerint Lettország a szovjet érdekszférába került.1940.augusztus 21-én a Szovjetunió foglalta el.
Függetlensége1991-ben, a Szovjetunió szétesése után újra helyreállt.1994-ben az utolsó orosz csapatok is kivonultak Lettországból. Az orosz kisebbség aránya a csapatkivonás évében kb. 30% volt. Lettország2004 tavaszán aNATO-hoz és azEurópai Unióhoz is csatlakozott.
Jānis Čakste (1859–1927) – politikus.1918-ban aLett Népi Tanács (Tautas Padome) elnökévé választották, az akkori kormány Lettország függetlenségét hangoztatta.1922-ben és1925-ben is az ország elnökévé választották (még lett elnökként halt meg1927-ben)
Juris Rubenis (1961– ) – híres evangélikus lelkész, író. Több mint húsz eredeti irodalmi ésteológiai szakmunkát írt, ezekből tízet „bestsellerként” tartanak számon Lettországban
Krišjānis Barons (1835–1923) – „a lett népdal atyja”, aki elsőként gyűjtötte össze és adta ki kötetben a lettnépdalok szövegét „Latvju Dainas” címen (1894–1915)
Mihails Tāls (1936–1992) – a 8. sakk világbajnok. Rigában született. Vakjátszmáiról is híres volt
Pēteris Vasks (1946– ) – kortárs zeneszerző. A lett népzene elemeiből meríti forrásait. Fő művei:Cantabile (1979) és aMusica dolorosa (1984). Négy vonósnégyest írt, a 2003-ban komponáltat a Kronos Quartet számára
Rainis (eredeti nevén: Jānis Pliekšāns,1865–1929) – a legismertebb lett író, több verseskötet szerzője. Rainist „a legnagyobb 20. századi lettnek” nevezték.
Ez a szócikk részben vagy egészben aLatvian people című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
