Lesotho, hivatalos nevén aLesothói Királyság (szotó nyelven: 'Muso oa Lesotho)Dél-Afrikában, aDél-afrikai Köztársaság területébe ágyazva találhatóenklávé. Egyike annak a három államnak a világon (San Marino és aVatikán mellett), amelynek teljes területe egy másik ország határain belül fekszik.
Területe nagyjából Magyarországénak harmada, népessége 2 millió fő. Fővárosa és egyben legnépesebb városa a kb. 350 ezer fősMaseru (2020). Az ország 1822 és 1966 közöttbrit koronagyarmat voltBaszutóföld néven.Függetlenségét 1966-ban nyerte el.
Jelentős társadalmi-gazdasági kihívásokkal néz szembe: lakosságának csaknem fele aszegénységi küszöb alatt él, és aHIV/AIDS betegek aránya a második legnagyobb a világon.[4] Jelentős a politikai instabilitás és akorrupció.[5] Aszokásgyakorlat és ajog a nők több jogát — tulajdonlás, öröklés, házasság, válás — erősen korlátozza.[5]
Lesotho neve az ott élő lakosság, aszotók nevéből ered, akik önmagukat basothónak nevezik, durva fordításban annyit tesz: „A sesotó nyelven beszélő emberek földje”.
Lesotho a világ 141.legnagyobb és 144.legnépesebb országa.Népsűrűsége szerint a 138. helyet foglalja el a világ országai között. Területe Magyarország területének mintegy harmada, népessége közel egyötöde.
Egy fennsíkon fekszik. Területének 80 %-a 1800 m felett van. Keleten a 2000–3000 m magasságúSárkány-hegység határolja, míg nyugaton kb. 1400 m-re csökken a magasság, ami Lesothót a világ legmagasabban fekvő országává teszi. A legmagasabb hegy a 3482 m magasThabana Ntlenyana.
Az országnak 909 km hosszú határa van. Az országenklávé, vagyis a Dél-Afrikai Köztársaság teljesen körbeveszi. Egyúttal ez a világ legdélibb,tengerparttal nem rendelkező országa.
Koordinátái: déli szélesség 28,5-30,5°; keleti hosszúság 27,0-29,5°.
A nagy magasság miatt hőmérséklete alacsonyabb szomszédaiénál. A napi és az évszakos hőingás is nagy (-15 °C – +35 °C). Az átlagos évi középhőmérséklet a fővárosban 15 °C. A nyár novembertől márciusig tart. Nyaranta a fővárosban,Maseruban és környékén a hőmérséklet napi csúcsai gyakran elérik a 30 °C-ot. A hegyekben gyakran fagy. Telente az alacsonyabb vidékeken a -7 °C gyakori, a magasabb részeken a -18 °C is előfordul. A felföldön májustól szeptemberig gyakran havazik, a legmagasabb hegyeken ez az év bármely hónapjában előfordulhat. A legtöbb csapadék — tájanként változóan 650–2000 mm — a nyári zivatarokból esik.
A „Dél-Afrika Svájcaként” emlegetett ország területét a19. század elejéig főlegbusmanok lakták.
Azulu uralkodó hadjáratai után,1818-tól a lakosság egy kis csoportja és a kis bantu törzsek I. Moshoeshoe vezetésével a bászutó néppé egyesültek, akik1824-ben foglalták el az alacsonyabban fekvő síkságot, majd fokozatosan kiterjesztették uralmukat a hegyvidékre is. A bászutók elkeseredett harcot vívtak az előrenyomulóbúrok ellen, majd Moshoeshoe abban a reményben, hogy segítséget kapNagy-Britanniától ellenük, brit védnökséget kért.1868-ban az ország Basutoföld néven[7] brit protektorátus lett. A brit kormány1958-ban adottalkotmányt az országnak, az első parlamenti választásokat 1960-ban tartották. 1965-ben belsőönkormányzatot és új alkotmányt kapott, majd1966.október 4-én Lesotho Királyság néven a brit Nemzetközösség függetlenalkotmányos monarchiájává vált. A neve az ott élő lakosságra utal („szotók országa”). Az országban 1968 januárjában vértelen puccsot hajtottak végre, 1990-ben a Katonai Tanács a királyt megfosztotta hatalmától, és a fiát ültette a trónra.
1998-ban a vitatott választási eredmények közzététele után belső zavargások törtek ki, a hadsereg is fellázadt. Ekkor adél-afrikai ésbotswanai csapatok – azSADC (South African Development Community) szerződésre hivatkozva – bevonultak, és stabilizálták a helyzetet. Később az alkotmányt megreformálták.2014-ben a koalíciós kormány vezetői megállapodtak abban, hogy előre hozzák az eredetileg 2017-ben esedékes választásokat annak érdekében, hogy mielőbb véget vessenek a politikai krízisnek az apró dél-afrikai országban. Pontos dátum még nincsen, de a kormány jelezte, hogy az egyeztetések már folynak az előre hozott választás menetrendjéről és pontos részleteiről. Közben a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség tagállamainak vezetői felszólították a lesothói vezetést, hogy mielőbb hívják össze a júniusban feloszlatott parlamentet és állítsák helyre az alkotmányos rendet az országban. Az amúgy is zavart helyzetet ismét válságba fordította, hogy a2017 óta hatalmon levő Thomas Thabanét felesége meggyilkolásával vádolták meg, aki emiatt lemondani kényszerült.[8]
Az alkotmány elfogadása óta Lesothoban 3 választás volt. 1993-ban a Basotho Congress Party (BCP) nyerte a választásokat. 1998. május 23-án a Lesotho Congress for Democracy (LCD). 2002. május 26-án ismét a Basotho Congress Party (BCP).
AFreedom House Lesothót 2012 óta arészben szabad országok között tartja számon.[9] A leggyakrabban felhozott kifogások Lesotho ellen a rossz börtönkörülmények, a kínzás, a nők és gyerekek ellen elkövetett erőszak.[10] A homoszexualitás tabu, az LMBTQ tagjait üldözik.[10] Széles körben elterjedt a gyerekek dolgoztatása.[10]
Az országbanszólásszabadság van, amédia kritizálhatja a kormányt és a királyságot, azonban a legnagyobb rádió- és tévéállomás ellenőrzés alatt áll. A magánrádiók adásait a 2011-es megmozdulások idején igyekeztek zavarni.[10]
Vannak jelentések önkényes letartóztatásokról és politikai ellenfelek furcsa eltűnéséről.[10]
Az emberkereskedelem tekintetében tranzitország volt 2010-ben. A nemi erőszak és annak büntetlensége is gyakori jelenség az országban.
Lesotho aDél-afrikai Köztársasággal körülvett ország, amellyel emiatt szoros gazdasági kapcsolatok fűzik össze. Gazdasága főleg a mezőgazdaságra épül, főleg az állattartás, a növénytermesztés jellemző, valamint a bányászat és a gyáripar képviselteti még magát. Jelentős mértékben függ az ország gazdasága a külföldön dolgozók hazautalt pénzösszegeitől, illetve aDél-afrikai Fejlesztési Közösség által biztosított gazdaságfejlesztési pénzektől.[11][12] A háztartások túlnyomó többsége a háztáji mezőgazdaságon alapszik. A dolgozókat elsődlegesen a főleg női alkalmazottakat foglalkoztató ruhagyártás, a 6-9 hónap időtartamokat ledolgozó férfi külföldi munkások, a bányászat, valamint az állami szektor foglalkoztatja. Az ország nyugati részének alacsonyabban fekvő vidékein alapul az ország mezőgazdasági termelésének jelentős hányada. A népesség több, mint felének bevételeit afeketegazdaság biztosítja, mely mezőgazdasági termények betakarítását, illetve az állattenyésztést jelenti, jellemzően be nem jelentett módon. A lakosság kétharmadának jövedelmét a mezőgazdaság biztosítja. Avásárlóerő-paritáson mért kevesebb, mint 1,25 dollár/nap jövedelmet az 1995-ben mért 48 %-ról 2003-ra 44 %-ra sikerült csökkenteni.Emberi fejlettségi index alapján az ország azalacsony fejlettségű országok közé tartozik és mindössze a 160. helyen áll a vizsgált 180 ország közül. A születéskor várható élettartam mindössze 48,2 év.[13] A felnőttek körében az olvasni tudók aránya 82 %. Az öt évesnél fiatalabb korosztály körében az alacsony testsúllyal rendelkezők aránya 20 %.[14]
Az Amerikai Egyesült Államok kormánya által megszavazott African Growth and Opportunity Act lehetőségeit az egyik leginkább kihasználó ország. A ruházati termékek gyártói közül az Egyesült Államok legnagyobb exportőre a Szaharától délre eső országok közül.[15] A Foot Locker, Gap, Gloria Vanderbilt, JCPenney, Levi Strauss, Saks, Sears, Timberland és a Wal-Mart is az országban gyártja ruházati termékeinek egy részét.[16] 2004 közepén a nőket foglalkoztató ruhaipar létszáma átlépte az 50 000 főt, amely egyúttal meghaladta a kormányzati szektorban dolgozók létszámát is. 2008-ban az exportált termékek értéke 487 millió dollárt ért, amelyek döntő többsége az Egyesült Államokba került. A ruházati szektorban dolgozók létszáma 45 000 fővel csökkent 2011 közepére a nemzetközi gazdasági válság, valamint a ruházati iparon belül folyó piaci verseny hatására. 2011-ben a reuházati ágazat volt a legnagyobb foglalkoztató a versenyszférában.[17] 2007-ben a textilipari dolgozók átlagbére 103 dollár/hónap volt és a hivatalos legalacsonyabb havi fizetés minimum 93 dollár volt az ágazatban. 2008-ban a bruttó nemzeti jövedelem egy főre eső értéke 83 dollár volt havonta. A ruházati ágazat hívta életre aHIV/AIDS elleni küzdelem jegyében az Apparel Lesotho Alliance to Fight AIDS programot. Ez egy ágazati megelőzési program, amely a megelőzésre és a kezelésre fordít pénzt.[18]
Az ország két legfontosabb erőforrása a gyémántbányászat, valamint a vízenergia.
A hegyi legelőkön a félnomád pásztorkodás a jellemző.
Az ország nagyszámú juh-, kecske- és szarvasmarha-állománnyal rendelkezik.
A szántóföldeken, amelyek mindössze az ország 10-ed részét foglalják el,naturálgazdálkodást folytatnak. Csak élelmiszernövényeket – búzát, cirokkölest, kukoricát, hüvelyeseket és gumósokat – termesztenek.
Egyetlen jelentős ásványkincse agyémánt. A Letseng bányából származó gyémántoknak a legmagasabb a világon a karátonkénti átlagára, körülbelül 1500 dollár, ami az iparág 81 dolláros karátonkénti átlagának majdnem hússzorosa.A bánya 30%-ban a lesothói kormány, 70%-ban a Gem Diamonds vállalat tulajdona.
Az ipar rendkívül kezdetleges. Mindössze néhány bőr-, élelmiszer- és textilipari üzem működik.
A népesség növekedése abbamaradt, az átlagéletkor 33 év. A munkanélküliek aránya nagyon magas: 40%.
Az ország hivatalos nyelve a szotó (szeszotó) és az angol. Egy kis csoport még xhosza és zulu nyelven is beszél. A lakosság többségét nyolcvankét százalékát az ország névadói a déli bantukhoz tartozó szotók teszik ki. Ezen kívül él még itt tizennégy százaléknyi szintén bantu, nguni, fennmaradó négy százalék szintén bantu. Forrás: Afrika Országai II. 2011.
Az országban 2005-ben az analfabéták aránya 36 % volt, ennek 72 %-a férfi és 28 %-a nő.
2000-ben megszűnt a tandíj, azóta ingyen tanulhatnak az elemi iskolában(primary school). A lányok 89 %-a, a fiúk 83 %-a jár elemibe. Magasabb iskolába(secondary school) csak 18–27 % jut el, mivel ez már tandíjas.
Lesotho egyetlen egyeteme a National University of Lesotho — Romában, Maserutól 35 km-re.
A lesothói konyha az afrikai hagyományos ételeket ötvözi az angol kulináris befolyással. Dél-Afrika, mely körbe veszi a kis országot, szintén hatással van az itteni étkezési szokásokra.
A nemzeti étel alikhobe nevű ragu, melynek összetevői a bab, bogyók és cirok, továbbá hús és zöldségek.[19] Fontos alapanyag még a kukorica, abból készül két további jellemző fogás apapa[20] és amotoho nevű kása[21] (ez utóbbihoz még cirok is kerül).
Népszerű fogások továbbá a mártások, amelyek más afrikai országokkal ellentétben nem annyira fűszeresek. Gyakori köretek a cékla és a sárgarépa.[22] A desszertek többnyire angol eredetűek.[23]
Az angolok terjesztették el az országban a sörfőzést. A legnépszerűbb fajta a gyömbérsör.
Az ország legnagyobb állami televíziója a Lesotho Television. Emellett található még egy állami rádió is. 1998 óta 5 magánrádió alakult. A média angol nyelvű és még dél-afrikai rádió és televízió is fogható.