Lengyelország neve lengyelülPolska.[11] Az ország hivatalos neveRzeczpospolita Polska, azaz Lengyel Köztársaság. Az ország neve és a népPolak, polski neve azonos eredetű. A legelterjedtebb vélemény szerint aPolska ésPolak elnevezések apolán nevűszláv törzs nevéből erednek. Egy másik nézet szerint a név agoplán törzs nevéből származik, amely aGopło-tó körül élt, és845 körül hozzávetőleg 400 erődöt birtokolt a mai Lengyelország területén.
Az elfogadottetimológia szerint a név végső gyökere apole („mező”) szó, illetve az ebből származópolanie, amely annyit tesz, hogy „a mezők lakói”. Erre a következtetésre könnyen eljuthatunk, ha összehasonlítjuk a többiszláv nyelv hasonló jelentésű szavaival.[12][13]
Amagyar nyelvben használatos „lengyel” és „Lengyelország” szó eredete azoroszlendo („irtásföld”, „szűzföld”) szólendzsan származéka lehetett (azaz „irtásföldön élő ember”), amely azómagyar nyelvben méglengyen alakban szerepelt.[14]
Lengyelország nagy része síkság, az átlagos tengerszint feletti magasság 173 méter, ami csak helyenként emelkedik 300 méter fölé és aminek egy részét a korábbi eljegesedések formálták. Északról délre haladva első aBalti-tenger partvidékét jégkori, tengeri és folyami üledékek borítják, a partvonalatturzások,lagúnák tarkítják.[15] Ettől délre húzódik aLengyel-alföld ősfolyamvölgyekkel tagolt változatos tája, amelynek központi részén már idősebb, termékeny talajú morénavidékek találhatóak, amelyeket az utolsó, negyedidőszaki eljegesedés alakított ki – ez a két táj a Pomerániai- ésMazuri-tóhátság. Délebbre a korai eljegesedések üledékeiből álló, termékenyebb talajú síkságok terülnek el. Az óidőből származóLengyel-középhegységhez, amely az ország belső részén található, termékeny, lösszel borított hátságok csatlakoznak. A hegyvidékek közé tartozik a déli határon aSzudéták(Sudety) (legmagasabb pontja aŚnieżka 1603 m – magyarul: „Havas-csúcs”) és aKárpátok(Karpaty), melynek része aTátra(Tatry), ahol Lengyelország legmagasabb pontja, aTengerszem-csúcs (Rysy, 2499 m) emelkedik. Legmélyebb pontja Raczki Elblągskie falutól nyugatra található (1,8 m a tenger szintje alatt). Lengyelország területének közel egyötöde szántó és rét, több mint 28%-át pedig erdő borítja.
A legnagyobb folyók aVisztula (Wisła), azOdera(Odra) (a nyugati határfolyó), továbbá aWarta és aBug. Lengyelországban összesen 9300 tó található, főként az ország északi részén. Európában egyedül csakFinnországban található több tó. A jég formáltaMazuri-tóhátság(Pojezierzie Mazurskie) a leglátogatottabb tóvidék az országban, vonzó turistacélpont. Őshonos erdők maradványai ma is láthatók. Krakkótól délre ered azÁrva folyó, a történelmi Magyar Királyság és Lengyelország határfolyója, miáltal Lengyelország egy kis része aDuna vízgyűjtőjéhez is tartozik.
ABalti-tenger partján egy átlagos nyári napon a hőmérséklet 22 °C
Lengyelország éghajlata mérsékelt kontinentális, hideg, felhős, csapadékos. Az ország északi és nyugati részeinóceáni éghajlat a jellemző, mely továbbhaladva délen és keleten kontinentálisra változik. A nyarak általában melegek 18 és 30 °C közötti hőmérséklet a jellemző, ami régiónként eltérő. A telek hidegek, 3 °C körüli az átlaghőmérséklet.
A legmelegebb régió Lengyelországban a délnyugatiAlsó-Szilézia, ahol nyaranta 24 és 32 °C között váltakozik a hőmérséklet, de előfordult már, hogy ez a két érték kitolódott 34-ről 39 °C-ra a legmelegebb hónapokban, júliusban és augusztusban. A legmelegebb lengyel városokTarnów ésWrocław. Az átlaghőmérséklet Wrocławban nyáron 20, télen pedig 0 °C. Tarnówban van a leghosszabb ideig nyár egész Lengyelországban, ami körülbelül 115 napig, május közepétől szeptember közepéig tart. Az ország leghidegebb régiója a fehérorosz határnál, északkeleten aPodlasiei vajdaság. A leghidegebb város általábanSuwałki. Ebben a régióban az átlaghőmérséklet télen −6 és −4 °C között váltakozik, melyhez a hideg légtömegekSkandinávia ésSzibéria felől érkeznek.
Egyfehér gólya család. Lengyelországban él a világ legnagyobb fehérgólya-populációja
A termesztett növények hasonlóak, mint Németországban, de a lengyel mezőgazdaság termelési színvonala alacsonyabb, és területenként is jelentős eltéréseket mutat.
Az erdőkben megtalálhatóak még további vadon élő állatok, ígyvaddisznó,őz,gímszarvas is. Kelet-Lengyelországban számtalan erdő van, melyek érintetlenül maradtak az évszázadok folyamán. A hegyekben szintén sok erdő található, főleg Mazúriában,Pomerániában, Lubusz földön ésAlsó-Sziléziában.
Lengyelország az európaivándormadarak egyik legfontosabb élőhelye. Ennek oka a rengeteg tó, a természeti, illetve nemzeti parkok és a vizes élő és költőhelyek, mint például aWarta.
A történészek feltételezik, hogy a késeiókorban számos különbözőetnikum élt a mai Lengyelország területén. Ezen népek pontos etnikumát és nyelvét hevesen vitatják; különösen heves vitákat vált ki a szláv népek eredete, itteni lakhelyük, vándorlásuk útvonala és időrendje.
Lengyelország első, írásos dokumentumokban említett uralkodójaI. Mieszko volt, aki 966-ban megkeresztelkedett, arómai katolicizmustállamvallássá tette. A népesség is megkeresztelkedett a következő évszázadokban. A12. században Lengyelország kisebb államokra esett szét. 1320-ban az újra egyesített Lengyelország királyaI. Ulászló lett. Fiát,Nagy Kázmért szokás a legnagyobb lengyel királynak tekinteni.
Ebben az időben Lengyelország virágzott, a népek vándorlásának központja volt, és megkezdődött a zsidó közösség letelepedése. A fekete halál, amely Európa legnagyobb részére kihatott 1347 és 1351 között, nem érte el Lengyelországot.
De a Piast ház Nagy Kázmérral 1370-ben utód nélkül kihalt. A trónt a mi I. (Nagy) Lajos királyunk örökölte, aki ugyan csupán 12 évig uralkodott - a távolból régensekkel, de az akkori Lengyel királyság területét galíciai és lodomériai hódításaival kb.a duplájára növelte.
Az ő lánya volt (Boldog) Hedvig királynő, akit a lengyelek már életében szentként tiszteltek, s aki végül feleségül ment Jagello Ulászló litván nagyfejedelemhez, akit ugyancsak lengyel királlyá koronáztak, ami által perszonálúnióban egyesült a két - területileg addig sem jelentéktelen ország.
Alengyel nemesség, amely számbelileg messze nagyobb volt, mint bármely nyugat-európai ország nemessége, büszke volt ősi szabadságjogaira és parlamenti rendszerére. Aliberum veto intézménye valóban egyedülálló dolog. Azt jelentette, hogy bármely nemes egyetlen ellenszavazata megakadályozta az országgyűlést (aszejmet) a határozathozatalban. Ez döntésképtelenségre vezetett, amelynek a későbbiekben súlyos következményei lettek: anarchikus viszonyok, majd a függetlenség elvesztése. 1586 után már érezhetően meggyengült a királyi hatalom.
A17. század közepén aBohdan Hmelnickij vezette kozák felkelés zűrzavaros idejét azTűzzel-vassal című regény örökítette meg. Ekkor azaporizzsjai kozákok kiváltak Lengyelországból ésOroszországhoz csatlakoztak. Az ismétlődő svéd háborúk megterhelték a lengyel gazdaságot. Az ország meggyengülése az Oroszországtól való függőség növekedésével járt. A 18. század első felében Lengyelország már gyenge állam, anarchikus belső viszonyokkal. Afelvilágosodás Lengyelországban a teljesen független politika és a néhairegionális hatalom visszaállításának igényét hozta, s az önálló államiság megszűnésének küszöbén képesek voltak jelentős intézményi reformokra. Anagy szejm (1788–1792) több más alapvető alkotmányos jogszabály mellett megalkotta Európa első modern, kartálisalkotmányát, aMájus 3-i Alkotmányt.
Lengyelországot szomszédai három alkalommal osztották fel. 1772-ben a szomszédai elvették az ország területének nagyobb részét, a megmaradt csonka ország reformokkal kísérletezett. 1793-ban megszűnt a független Lengyelország, felosztotta egymás közöttOroszország,Poroszország ésAusztria. 1795-ben újraosztották egymás között a lengyel területeket.
Anovemberi (1830-31) és ajanuári felkelés (1863-64) során a lengyelek sikertelenül próbálták meg visszaszerezni államuk függetlenségét, ahogy az 1848-49-es magyar szabadságharcban, vagy az 1854-es krími háborúban sem sikerült előre vinni az ügyüket. Az ismétlődő felkeléseket leverték, megtorlásul a Lengyel Királyságot orosz tartománnyá süllyesztették. Az egyetlen szabad lengyel föld ekkoriban a szabadsághős tiszteletére emelt krakkóiKościuszko-halom volt egész Lengyelországban.
A19. század vége felé már az oroszosítást kellett elszenvedniük a lengyeleknek. Ekkor az osztrák uralom alatt álló terület, a Galíciai Királyság és Krakkó vált a lengyel kultúra menhelyévé. A porosz, majd német kézen lévő területek részesedtek a Német Birodalom gazdasági fellendülésében, de ez együtt járt a lengyel nyelv használatának visszaszorulásával.
A második Lengyel Köztársaság (1919–1939)Józef Piłsudski tábornokA második világháború kezdetét Németország Lengyelország elleni támadása jelentette 1939. szeptember elsejénA II. világháború után a szürke terület aSzovjetunió része lett, a rózsaszín terület pedigNémetországtól Lengyelországhoz került
Azelső világháború alatt az antant hatalmai megállapodtak abban, hogy Lengyelországot helyre kell állítani, de lényegében ezért semmit sem tettek, azt a lengyel hadsereg vívta ki,Tuhacsevszkij hadseregének legyőzésével.
Nem sokkal anémet fegyverletétel után,1918 novemberében, Lengyelország visszanyerte függetlenségét(második Lengyel Köztársaság), majd következett az1919. évilengyel–szovjet háború. Ezután az egymást követő lengyel kormányok általában nem töltötték ki idejüket, jellemzően egy éven belül megbuktak. Ezt elégelte meg a hadsereg és1926-banJózef Piłsudski, a függetlenségi harcok hőse, a vidéki kúriájához vonuló tisztek kérésére átvette a hatalmat és puccsot hajtott végre. Így alakult ki a szanációs rendszer. Ettől kezdve katonai diktátorok váltották egymást, egészen a második világháborúig.
Amásodik világháború a Lengyelország ellen1939.szeptember 1-jén indított német támadással kezdődött. Szeptember 17-én csatlakozott a németekhezSzovjetunió. A lengyel kormány sohasem ismerte el a két totalitárius diktatúra által elért győzelmet, és külföldről irányította tovább a harcot. Az elkövetkező hat év Lengyelországra rettenetes szenvedést hozott. A világháborúban részt vett valamennyi ország közül Lengyelország vesztette el polgárait a legnagyobb arányban: a hatmilliós veszteség felétzsidók tették ki. Varsó elestével nem szűnt meg a lengyelek németellenes harca. A különböző hazaipartizánmozgalmak mellett a szövetségesek oldalán a negyedik legnagyobb katonai kontingenst állították ki: lengyel katonák harcoltak aVörös Hadsereg, a brit és az amerikai hadsereg kötelékében. A magyar területre rendezetten visszavonuló lengyel csapatok ellátását (illetmény és egyéb járandóságok tekintetében) és a Balkánon keresztül külföldre távozását a magyar kormány a német nyomás miatt titokban, de hatékonyan segítette aMagyar–Lengyel Menekültügyi Bizottság közreműködésével. Ebben az időben egyedül Magyarországon működött lengyel gimnázium, abalatonboglári iskola által kiállított érettségit a lengyel állam elismerte.
A háború után Lengyelország területét nyugat felé tolták, a keleti határ aCurzon-vonal, míg nyugaton azOdera–Neisse határt alakították ki. Ezáltal Lengyelország területe mintegy 76 ezer négyzetkilométerrel, a háború előtti méretének 20%-ával csökkent. A határmódosítások emberek millióinak a vándorlását kényszerítették ki. Lengyelország ily módon, történetében először, egynemzetiségű országgá vált.
ASzovjetunió győzelme után,Közép-Európa más államaihoz hasonlóan, Lengyelországban is kommunista kormány alakult.1948-ban asztálinista fordulat atotalitárius korszak kezdetét hozta.1956-ban a totalitárius rendszer kevésbé szigorú formát öltött. Sok ember kiszabadulhatott a börtönökből és az elnyomás mértéke látszólag enyhült, de továbbra is voltak feszültségek.
A munkások megmozdulásainak és tiltakozásainak hatására1980-ban alakult meg aSzolidaritás Független Szakszervezet, amely néhány év alatt jelentős politikai erő lett. Nem roppant meg az 1981-ben ellene bevezetetthadiállapot idején sem. Komoly mértékben járult hozzá aLengyel Egyesült Munkáspárt hatalmának aláásásához.1989-ben megnyerte az első demokratikus választásokat, az elnöki székbe is a Szolidaritás jelöltje,Lech Wałęsa került.
A gazdasági életben alkalmazott sokkterápia az 1990-es évek elején lehetővé tette a lengyel gazdaság gyors átállását a piacgazdaságra. Lengyelország az egyik legdinamikusabban fejlődő rendszerváltó állammá vált.1999-ben csatlakozott aNATO-hoz. A kormány hatásos kampánya is közrejátszott abban, hogy az EU-csatlakozásról2003 júniusában tartott népszavazáson azigen volt többségben. Lengyelország2004.május 1-jén csatlakozott azEurópai Unióhoz.
Az 1952-ben született alkotmányt 1989-ben módosították. 1997-ben végülnépszavazás hagyta jóvá a jelenlegi alkotmányt. Ez tartalmazza arómai katolikus egyház követeléseit, az élethez való jogot.
A lengyel állampolgárok választják négy évre a kétkamarásparlamentet (Zgromadzenie Narodowe, azaz nemzetgyűlés), amely a 460 tagú alsóházból (Sejm ejtsd:Szejm) és a 100 tagú Szenátusból (Senat, ejtsd:Szenat) áll. A jelenlegi,1997. évialkotmány szerint az 5%-ot meghaladó pártok képviselői kaphatnak mandátumot, kivéve a kisebbségi pártok részére garantált két helyet.
Az államfőt, azaz aköztársasági elnököt, általános választás keretében, öt évre választják.
A legfőbb közigazgatási szerv aMinisztertanács, amelyet aminiszterelnök irányít. A köztársasági elnök nevezi ki a minisztereket a miniszterelnök javaslatára. A miniszterelnököt tipikusan a parlament alsóházában(Szejm) többségi koalíció adja.
Azigazságszolgáltatás főbb intézményei: a Legfelsőbb Bíróság(Sąd Najwyższy), (bíráit aköztársasági elnök nevezi ki aNemzeti Igazságszolgáltatási Tanács javaslatára, határozatlan tartamra) és azAlkotmánybíróság(Trybunał Konstytucyjny) (bíráit a Szejm választja 9 év időtartamra).
ASzejm (a Szenátus jóváhagyásával) nevezi ki azOmbudsmant, vagy más szóval azÁllampolgári jogok biztosát(Rzecznik Praw Obywatelskich) ötéves időtartamra.
Lengyelország közigazgatási beosztása az 1999-ben életbe lépett reform óta háromszintű. A legfelső szinten 16vajdaság(województwo) áll, ezek összesen 379járásra(powiat) oszlanak, az alsó szinten pedig 2478község található(gmina) (2008 elején). A vajdaság területi (regionális), a járás és a község pedig helyi önkormányzat, az önkormányzati jogokat közvetlenül választott tanácsok és egyéb tisztségviselők gyakorolják.
A379 járás közül 66járási jogú város (vagy városi járás;miasto na prawach powiatów vagypowiat grodzki) (NUTS 3 szint). Ezek egy-egy városból állnak és egyidejűleg járásnak és községnek is számítanak. A 314vidéki járáshoz(powiat ziemski) tartozik 2413 község, a 66 járási jogú városon kívül valamennyi.
A2478 község(gmina) több típusba sorolható.
A 65járási jogú város, melyek egyetlen városból állnak és egyszerre járásnak és községnek is számítanak.
A vidéki járásokhoz tartozó községek (összesen 2413) három típusba sorolhatók:
242városi község (gmina miejska), melyek egyetlen városból állnak,
585városi-falusi község (gmina miejsko-wiejska), melyek egy városból és egy vagy több faluból állnak és székhelyük ritka kivételektől eltekintve a hozzájuk tartozó városban van,
1586falusi község (gmina wiejska), melyek egy vagy több faluból állnak, és székhelyük lehet valamely faluban vagy egy szomszédos, de a területükhöz nem tartozó városban.
A Lengyel Köztársaság Fegyveres Erői(Siły Zbrojne Rzeczypospolitej Polskiej) négy haderőnemből állnak: a szárazföldi erőkből(Wojska Lądowe), a légierőből(Siły Powietrzne), a haditengerészetből(Marynarka Wojenna) és a speciális erőkből(Wojska Specjalne). Feladatuk Lengyelország védelme külső támadással szemben, valamint aNATO-val való együttműködés. Jelenleg 65 000 fő körül van az aktív állomány.
A lengyel haditengerészet rendelkezik az egyik legnagyobb haderővel aBalti-tengeren, ahol vízrajzi méréseket és kutatásokat végeznek.
Lengyelország 38 496 000 lakosával a nyolcadik legnépesebb állam Európában és ötödik azEurópai Unión belül. A népsűrűség: 122 fő/km². A születéskor várható élettartam: férfiak esetében 71,65 év a nőkében pedig 79,85 év. A 0–14 éves korig terjedő lakosság: 15,2%, a 15-64 éves korig terjedő lakosság: 71,4%, a 65-X éves korig terjedő lakosság: 13,4%, ennek következtében a népességnövekedés: -0,045%.
A történelem során rengeteg nyelv, kultúra és vallás találkozott és ezek nyomai mai napig is megtalálhatóak az országban. Sok zsidó élt Lengyelországban a második világháború előtt, amikor aholokauszt következtében nagy részüket kivégezték. A számuk 3 millió körül volt, azonban a háború után ez lecsökkent mindössze 300 ezerre. A Curzon vonal illetve az Odera-Neisse határ megállapítása előtti időszakban több millió német, ukrán és fehérorosz került lengyel földre.
Az elmúlt években Lengyelország lakossága jelentősen csökkent az elvándorlások következtében. Leginkább Németország, továbbá az Egyesült Királyság és Írország volt a célállomás. Egyes felmérések szerint 2004 óta több mint kétmillió lengyel hagyta el az országot a jobb megélhetés reményében.[16]
Az1921-ben megtartott népszámlálás adatai szerint a lakosságának megoszlása a következő képen alakult: lengyel 68%, ukrán 17,3%, belorusz 3,9%, német 3,6%, zsidó 7,2%.[17]
A 2002-es népszámlálás alapján 36 983 700 ember – a lakosság 96,74%-a – vallotta magát lengyelnek, miközben 471 500-an (1,23%) más nemzetiségűnek is tartják magukat és 774 900 fő (2,03%) nem nyilatkozott ezzel kapcsolatban.
Törpe kisebbségek az országon belül a keleti szláv ukránok és ruszinok mindössze egy százalékot tesznek ki. Egy százalék alatti kisebbségek a fehéroroszok, a sziléziai németek, a csehek, a litvánok, a cigányok, az örmények, a tatárok, akasubok.[18]
Alengyel nyelv a nyugatiszláv nyelvek családjához tartozik, mely Lengyelország és az Európai Unió egyik hivatalos nyelve. Sokáig az orosz nyelvet tanulták második első számú idegen nyelvként, amit mára már felváltott az angol és a német. AWilamowicei nyelv kihalóban van.
A lengyelegészségügyi rendszer alapja egy úgynevezett általános biztosítási rendszer. Lengyelország 1999-ben hozott létre egy új finanszírozási és szervezeti rendszert egy általános betegbiztosítás alapján, amiben ma a lengyelek közel 100 százaléka biztosított.[19]
Lengyelországban a szocialista rendszerben is magánkézben maradt a földek nagy része. Többnyire néhány hektáros, alig gépesített, elmaradott kisparaszti gazdaságokban termelnek, ahol ilyen körülmények között nagyon alacsony termésátlagokat érnek el.
A hűvösebb, északi területeken rozst, takarmánynövényeket és burgonyát termesztenek. A lentermesztés hagyományai a történelmi múltba nyúlnak vissza. A tejtermelő szarvasmarha tartása a rét- és legelőgazdálkodáson alapul.
Az ország megművelt területeinek háromnegyed része szántóföld. A talajfajtáknak közepes a minősége. A kisparaszti gazdaságok általában korszerűtlenek. Az utóbbi a nyugati területeken bérleti alapon nyugvó farmergazdaságok létesültek. A hajdan fontos élelmiszer-exportáló ország mezőgazdasági termékekből évtizedek óta behozatalra szorul. A mezőgazdaság fejlődését a feldolgozóipar elmaradottsága is nehezíti. A műtrágyagyártás nem fedezi a szükségleteket, és a gépgyártás sem támogatja eléggé a termelést. A legnagyobb gond azonban a tőkehiány. A lengyel mezőgazdaság jövője attól függ, hogyan tud megfelelni az uniós elvárásoknak.
Lengyelország gazdasága átmeneti helyet foglal el Európa fejlettebb, és elmaradottabb régiói között. Ipara jelentős, de termékei a nyugati piacokon csak részben versenyképesek. Földrajzi helyzete miatt jelentős tranzitország lehetne, de közlekedési hálózata nem elég korszerű.
Iparát ma is nagy területi eltérések jellemzik.
A nagyvárosok, és környékük a legjelentősebb térségek. A jó megközelíthetőség, a szakképzett munkaerő, az átalakuló iparszerkezet, a fejlődő szolgáltatások vonzzák a külföldi tőkét.
A nyugati területek előnyösen használják ki Németországhoz közeli fekvésüket. Főleg ide áramlik a német befektetők pénze.
A hagyományos ipari térségek gazdaságtalan nehézipari ágazataikkal, súlyosan károsodott környezetükkel komoly, megoldásra váró feladatokat rónak az országra.
Az elmaradott térségek az ország északkeleti területei. Itt főleg a kisbirtokon alapuló mezőgazdaság jellemző, fejletlen infrastruktúrával (kivételt képeznek a nagy kikötővárosok).
Lengyelország egy főre esőGDP-jének változása (nominális),USD-ban, 2019 és 2024 között,[31] összehasonlítva Magyarországéval.[32]
A gdański öböl partján elterülőGdynia Lengyelország egyik legfontosabb kikötővárosa
Az ország ásványkincs-vagyona jelentős. Legfontosabb a Felső-Sziléziában található feketekőszén. Kitermelésben a világ élvonalában van és kivitelre is jut belőle. Barnakőszén a délnyugati területeken található. A villamos áramot a lelőhelyeken épült hőerőművekben állítják elő. Szénhidrogéneket, vasércet külföldről vásárol az ország. Színesfémércekből, kénből és kősóból exportál is.
Kohászata, bár hanyatlik, így is meghatározó súlyú, és Felső-Sziléziában tömörül. Központjai: Krakkó és Katowice.
Az ipar legfontosabb ágazata a gépgyártás. Sokoldalú, de elszórtan található az országban. A nehézgépgyártás – nyersanyagigénye miatt – a kohászati központokba, a műszer-, elektronikai és járműipar Varsóban, a hajógyártás a nagy kikötővárosokba jelentős.
A vegyipar hazai nyersanyagai a kőszén, a kősó és a kén. A legtöbb üzem az Oroszországból érkező kőolajvezetékek és folyók mellé települt.
A textilipar nagy hagyományokkal rendelkező könnyűipari ágazat. Szinte az ország minden részén megtalálható.
Lengyelország 2022-ben a világ 24. legnagyobb exportőre, és 18. legnagyobb importőre volt. 2022-ben Lengyelország 346 milliárd $ értékben exportált és 382 milliárd $ értékben importált, 36 milliárd $ hiánnyal. Az ország külkereskedelme Európa központú.[33]
A lengyel exporttermékek legjelentősebb területei a gépipar, közlekedésipar és a fémipar. A legjelentősebb kiviteli termékek a gépjármű alkatrészek és tartozékok, akkumulátorok, valamint a számítógépek. Lengyelország legjelentősebb exportországaNémetország, ahova a teljes exportállomány több mint az egynegyede (26,9%) érkezik. 2017 és 2022 között, az export termékek közül az akkumulátorok, valamint a gépjármű alkatrészek és tartozékok kivitele nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb visszaesést a gépjárművek, valamint a személy- és teherhajók szenvedték el. Az exportországok közül 2017 és 2022 között Németország ésCsehország aránya nőtt a legnagyobbat, míg a legnagyobb visszaeséstOroszország ésSzaúd-Arábia szenvedte el.
A lengyel importtermékek legjelentősebb területei a gépipar, fémipar és az ásványi termékek. A legjelentősebb behozatali termékek a nyers kőolaj, gépjárművek, valamint a gépjármű alkatrészek és tartozékok. Lengyelország legjelentősebb importországa Németország, ahonnan a teljes importállomány közel egynegyede (23,3%) érkezik. 2017 és 2022 között, az import termékek közül a finomított- és a nyers kőolaj behozatala nőtt a legnagyobb mértékben, míg a legnagyobb visszaesést a műsorszóró berendezések és a légi járművek szenvedték el. Az importországok közül 2017 és 2022 között Németország ésKína aránya nőtt a legnagyobbat, míg a legnagyobb visszaesést a kisebb ázsiai államok szenvedték el.
Az autóutak / autópályák teljes hossza 364 656 km.2000-ben 9 283 000 személygépkocsi, valamint 1 762 000 tehergépkocsi és autóbusz szerepelt a nyilvántartásokban.
A lengyel társadalom oktatása már a XII. században kezdetét vette, és hamarosan Lengyelország az egyik legképzettebb ország lett Európában. A Jagelló egyetemetIII. Kázmér alapította 1364-benKrakkóban. Ez volt Lengyelország legelső egyeteme és az egyik legrégebbi felsőoktatási intézménynek számít Európában. 1773-banII. Szaniszló Ágost létrehozta a Nemzeti oktatási bizottságot, ami a világ első állami oktatási minisztériuma volt.
A 2009-es lengyel oktatásügyi törvények értelmében a gyerekek a 0. osztályt (óvoda) 5 vagy 6 évesen, azalapfokú oktatás 1. osztályát pedig 6 vagy 7 évesen kezdhetik el. A 6. osztály végén, amikor a diákok 13 évesek kötelező vizsgát tesznek, ezáltal eldől, hogy melyik alsó középfokú oktatási intézménybe kerülnek. Ebben az iskolában három évig tanulnak és elvégzik a 7., 8. és 9. osztályt. Ezután újabb kötelező vizsgát tesznek, amely meghatározza a felső középfokú iskolába fognak kerülni. Van több alternatíva, a leggyakoribb, hogy három év liceum vagy négy év technikum következik. Mindkét képzés végénérettségi vizsgát tesznek. A sikeres érettségi vizsgát követően bekerülhetnek a felsőoktatásba, ahol három ciklusban is részt vehetnek. Az első az úgynevezettlicencjat vagyinżynier (a lengyelbolognai folyamat első ciklusa), ez követi amagister, azaz mesterképzés és végül a doktori.
Jelenleg 18 akkreditált hagyományos egyetem, 20 műszaki, 9 független orvosi és 5 közgazdasági egyetem van Lengyelországban. Továbbá ezen intézmények mellett 9 mezőgazdasági akadémia, 3 pedagógiai egyetem, teológiai akadémia és 3 tengeri szolgálatú egyetem is megtalálható.
APISA (Programme for International Student Assessment, azaz „a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja”) – melyet azOECD irányít – mérései szerint a lengyel oktatási rendszer a 23. legjobb a világon.
A lengyel építészet rendkívül sokszínű és változatos. Az adott kornak megfelelő európai építészstílusjegyek mind a mai napig megtalálhatóak. AzSzent András templomKrakkóbanromán stílusban épült. A gdańskiSzűz Mária-templom a legnagyobb téglából épült templom a világon, egyben az egyik legnagyobbgótikus téglaépítmény. Gazdagon díszítettattikák ésárkádok jellemzik a lengyel reneszánszt, melyre jó példa apoznańi városháza. Egy ideig a kései reneszánszt úgynevezett modorosság jellemezte és ezzel párhuzamosan megjelentek a korai barokk jegyek.
A történelem azonban nem volt kegyes a lengyelországi építészeti emlékekkel. Ettől függetlenül számos ősi épület megmaradt; várak, gyakran egyedi, regionális vagy európai kontextusban. A megrongálódott építmények közül néhányat már gondosan felújítottak, mint például aWawel palotát. A második világháborúban megsemmisült varsói óvárost, akirályi palotát és Gdańsk óvárost szintén helyreállították.
Gdańsk épületei többnyire aBalti-tenger partján ésKözép-Európa északi részén megtalálhatóhanza kereskedői városok gótikus stílusban épült jegyeit viselik magukon.Wrocław épületei a német építészetről árulkodnak, mivel volt idő, hogy a városNémetország része volt. Lengyelország ősi fővárosa Krakkó a legismertebb a legjobb állapotban fennmaradt gótikus ésreneszánsz épületeiről.
A17. század második felében megjelent abarokk építészet. Oldalsó tornyok jellemzik a tipikus lengyel barokkot. A klasszikus sziléziai barokk képviselője a Wrocławi Egyetem. Bőséges díszítéseivel a Branicki palota a18. század elejirokokó stílusjegyeit hordozza magán. A lengyel klasszicizmus központja Varsó volt az utolsó lengyel királyII. Szaniszló Ágost uralkodása alatt. A Łazienki palota a leginkább figyelemre méltó példája a lengyel klasszicista építészetnek. ALublini kastély az egyik jeles képviselője aneogótikus építészeti stílusnak, azeklektikára pedig legjobb példa ałódźi Izrael Poznański-palota.
Czesław Niemen,Józef Skrzek és mások abeat és adzsessz területén alkottak maradandót. Lengyelország egyike azon kevés európai országnak, ahol a rock és a hiphop dominál a popzene előtt, miközben mindenféle alternatív zenei műfaj is virágzik.
A lengyel irodalom hosszú és gazdag múltra tekint vissza. A középkor legismertebb lengyel írója és szerzőjeJan Długosz csak latin nyelven írt műveket, mert abban az időben ez volt Európában a tudományos nyelv.Jan Kochanowski felhagyott ezzel a szokással és ő lett az első szerző, aki a legtöbb művét már lengyel nyelven írta. Számos lengyel író lett elismert az elmúlt évszázadok folyamán. Ez nagy részben köszönhető voltAdam Mickiewicznek, aki megírta az első lengyel epikus művet aPan Tadeuszt 1834-ben. Híres írók, költők és szerzők a 19. század végén és a 20. század között:Henryk Sienkiewicz,Władysław Reymont,Witold Gombrowicz ésCzesław Miłosz. Eddig négy lengyel író kapta meg azirodalmi Nobel-díjat.
A lengyel költészet számos világhírű költőt tudhat a magáénak. A lengyel romantikus irodalom három nagy alakja: Adam Mickiewicz,Juliusz Słowacki ésZygmunt Krasiński. Őket csak úgy emlegetik: ahárom bárd(trzej wieszcze).Cyprian Norwid szintén a romantika nagy alakja volt.
A lengyel reggeli nem kiadós. Ebédkor népszerű acéklaleves(barszcz), asavanyú leves(żurek) vagy a különféle aludttejes, illetve gyümölcsből készült levesek. Kedvelt főfogás az édes-savanyú káposztából készítettbigos, a rántott sertésborda-szelet(kotlet schabowy), a sertéslábszár zöldségekkel(golonka), a húsgombócok(kołduny) és a lengyel marhatekercs(zrazy). Számos étel tartalmaztúrót(twaróg).
Az étkezést gyakran zárjaédesség, példáulfagylalt(lody) vagy adrożdżówka (ejtsd: drozsdzsuvka) nevű kelt tésztaféleség , karácsonykor,szenteste pedig abejgliszerű mákos kalács(makowiec).
Vacsoránál általában hidegelőétellel kezdenek, és ebéd vagy vacsora végén gyakran fogyasztanakteát.
Lengyelországban a legnépszerűbb sportág a labdarúgás, melynek aranykora az 1970-es években következett be. Alengyel labdarúgó-válogatott az1974-es és az1982-es világbajnokságon bronzérmet szerzett, az1972. évi nyári olimpiai játékokon pedig aranyérmet nyert. Ezenkívül az1976-os és az1992-es ötkarikás játékokon az ezüstéremig jutottak. Az egyik legismertebb lengyel labdarúgó;Grzegorz Lato lett a világbajnokság gólkirálya 1974-ben 7 góllal. LengyelországUkrajnával közösen adott otthont a2012-es labdarúgó-Európa-bajnokságnak. Napjaink egyik legeredményesebb játékosaRobert Lewandowski.
Az utóbbi években a kézilabda is egyre népszerűbbé vált, köszönhetően alengyel férfi kézilabda-válogatott jó eredményeinek. A2007-es világbajnokságon ezüst, a2009-es és az1982-es világbajnokságon pedig bronzérmet szereztek.
A lengyelek az olimpiákon jól szerepelnek. 2018-ig összesen 75 arany, 91 ezüst és 140 bronz a mérlege az olimpiai csapatnak. A legeredményesebb sportág az atlétika.
AFormula–1-benRobert Kubica az első lengyel versenyző. 2008-ban ő nyerte aKanadai Nagydíjat. A pilóta 2009-ig a svájci-németBMW Sauber csapatánál versenyzett, ám a BMW kivonulása után a 2010-es szezont már a francia Renault versenyzőjeként kezdte meg. AHungaroringen külön tribünt neveztek el róla az odalátogató hatalmas lengyel szurkolótábor számára. A2011-es és a2012-es Formula–1-es idényt nem kezdhette meg, mivel 2011 februárjában egy ralibalesetet szenvedett, melyben jobb keze súlyosan megsérült.
1 AzEurópai Unió tagja 2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik 3 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja 4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik 5 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része. 6 FöldrajzilagÉszak-Amerikához tartozik, de politikailag a Dán Királyság része
.jpg)
_(cropped).jpg)
.jpg)
.jpeg)
_(cropped).jpg)
.jpg)
.svg)
