Alengyel nyelv (lengyelül:polski, język polski, polszczyzna)Lengyelország hivatalos nyelve, államnyelve, valamint azEurópai Unió egyik hivatalos nyelve.
A legrégibb ismert lengyel szavak – kb. 400 személy- és helynév – a latin ábécével megírtGnieznói Bullában szerepelnek, az 1136. évből. Az első egész lengyel mondatot pedig a henrykówi kolostor (Wrocław közelében) könyvében írták meg. Ez így szólt: „Daj, ać ja pobruszę, a ty poczywaj“, azaz „Engedd, hogy most én daráljam, és pihenj” (a mai lengyel nyelvben ez így szólt volna, hogy „Pozwól mnie teraz mielić i odpocznij”).
A két legrégibb lengyel irodalmi alkotás a 13. és 14 század fordulójáról származik. ABogurodzica című dal („Isten anyja”) az első lengyel himnusz, amelyet aGrünwaldi csata előtt énekeltek a lovasok. AKazania świętokrzyskie („Szentkereszti prédikációk”) pedig prédikációk gyűjteménye a Świętokrzyskie-hegységben álló kolostorból,Kielce közelében.[2] Később főként latin szövegeket fordítottak le lengyelre (pl.Psałterz Floriański 14. század végétől – zsoltárok gyűjteménye lengyelül, németül és latinul).
Az ólengyel időszakban főleg egyházi személyek gondolkodnak a lengyel irodalom fejlődéséről. Addig acseh és anémet nyelvek befolyásolták legerősebben a lengyel nyelvet (13. és 14. század – aPřemysl-ház hatalmának az ideje, 15. század – acseh nyelv fejlődésének időszaka, ahuszitizmus uralkodásával összekapcsolva). A cseh nyelven keresztül sok latin szó honosodott meg a lengyel nyelvben. A a legrégebbi lengyel nyelvűÓszövetség-fordítás,Zsófia királyné Bibliája (lengyelülBiblia królowej Zofii,Biblia Szaroszpatacka) 1453–1455 között készült aVulgata alapján, korábbicseh fordítások felhasználásával.
A középlengyel kor az első lengyelül nyomtatott könyvvel (1508[3]) kezdődik. A lengyel nyelv a nagy-lengyelországi dialektus hatása alatt alakult. A lengyel reneszánsz legnagyobb írói –Mikołaj Rej ésJan Kochanowski. Rejt a „lengyel irodalom apjának” tartják – ő a következő mondat szerzője:A niechaj narodowie wżdy postronni znają, iż Polacy nie gęsi, iż swój język mają („Hadd tudja meg minden idegen nép, hogy a lengyelek nem liba, hanem saját nyelvük vagyon” – „liba nyelvnek” a latint nevezték, mert az egyszerű embereknek hasonlóan szólt a libák gágogásához).[4]
A16. században – a lengyel állam legnagyobb kiterjedésének és a lengyel nyelv felvirágzásának az ideje is – a lengyel nyelv vált a legfontosabbá Közép-Európában. A nyelv fejlődéséről most már nem egyháziak, hanem a nemesség és polgárság gondoskodik, azért egyre nagyobb a szerepe a világi irodalomnak. Ebben az időben a lengyel nyelv szavakat vesz át az olaszból (főlegBona királyné révén), azógörögből, a magyarból (Báthory István uralkodása idején) éstörököktől (magyar közvetítéssel). Egyidejűleg, a lengyel nyelv erős befolyása alatt, afehérorosz ésukrán nyelvek alakulnak. A lengyel nyelv pedig udvari nyelvvé lett Oroszországban – ez egészen a 18. század elejéig így volt.
A17. század a lengyel állam bukásának kezdete, és egyidejűleg a nemesség hatalmának ideje, mely – a folyamatos védelmi háborúk miatt – megerősíti a „nemzet és vallás védő” szerepét (annak ellenére, hogy ezeket a háborúkat gyakran elvesztették). A nemesség révén a használt lengyel nyelv egyre előkelőbbé válik, egyre népszerűbbek az idegen szavak, vagy akár egész idegen nyelvű mondatok beiktatása: kezdetben latinul, azután (a század közepétől) franciául. Miközben az orosz cári udvar lengyelül beszél, a lengyel udvar franciául, 1699-ben pedig a lengyel nyelv aLitván Nagyfejedelemség hivatalos nyelvévé vált (az oroszt felváltva).
Az újlengyel kor kezdete a18. század derekátólStanisław Konarski atya oktatási reformjával veszi kezdetét, amely lehetővé tette, hogy az iskolákban a lengyel nyelvet tanítsák és a latin nyelvet és retorikát háttérbe szorítsák.Afelosztások ideje (1772–95), paradox módon, jól hatott a lengyel nyelv fejlődésére. A belföldi és a világpolitikai események (amerikai és francia forradalom,felvilágosodás) elősegítették a politikai (az első lengyel hírlapok), valamint a szép- és enciklopédikus irodalom fejlődését. Ezekben az években alkotott – a reneszánsz szerzőket leszámítva – a legnagyobb lengyel író,Ignacy Krasicki, akit „a lengyel költőfejedelem”-nek is neveztek. Már a felosztások után megalakult a lengyel nyelv első szótára (1804–15), amelynek a szerzője egy honosított svéd,Samuel Bogumił Linde volt.
Az elnemzetietlenítés politikája, amit a hódítók folytattak, megfékezte a nyelv fejlődését. Abban az időben sok szó a németből jött, főként a poroszok (Nagy Lengyelország, Pomeránia, Szilézia) és az osztrákok (Kis Lengyelország) által meghódított területeken. Mai napig megtapasztalható ez a tájszókincsben – sok szó a sziléziai és nagy-lengyelországi tájszólásokban nagy hasonlatosságot mutat a német irodalmi (standard) nyelvben. Tipikus példa a sziléziai és nagy-lengyelországibana = vasút, ném.Bahn, lengy.kolej; illetve nagy-lengyelországizrobić łóżko = ágyat vet, ném.Bett machen, lengy.pościelić łóżko. A német nyelv befolyása erősebb volt, mint az oroszé, mert a németek (főleg a Porosz Királyságból) próbálták meghódítani a lengyel területeket nemcsak kulturális, de gazdasági tekintetben is, mivel azipari forradalom vívmányait sokkal ügyesebben sajátították el, mint az oroszok, és korábban elkezdtek számos gyárat és üzemet építeni az általuk meghódított részeken. A műszaki szavak többségét a lengyelben máig a német jövevényszavak képezik – azokkal csak az angol származású szavak összehasonlítható számok tekintetében, de ezek csak20. század második felében kerültek bele, az elektronika és informatika fejlődésével. Az orosz megszállás alatt a gazdasági fejlődés lassabb volt, ezenkívül a gyárak német és lengyel kézen maradtak. A cári tisztviselők mindenekelőtt a russzifikációra (eloroszosítás) összpontosítottak, és mivel ez majdnem a kezdetektől (azaz az 1820-as évektől) elég brutális volt, nagy ellenállást váltott ki. Pedig a német megszállás alatt, a germanizáció legnagyobb erőfeszítése aNémet Császárság idejére esett (1870-től –Otto von Bismarck kancellár kormányzása,Kulturkampf). Az ellenállás leghíresebb eseménye az elnémetesítés ellen a gyerekek sztrájkja volt awrześniai iskolában (Poznańtól keletre): 1901-ben, amikor a német tanárok rákényszerítették őket, hogy hittan órán németül válaszoljanak. Annak ellenére, hogy a hatóságok letartóztatták a gyerekek szüleit, Września példáját több iskola is követte. Az osztrákok által meghódított területen viszont, a germanizáció (amely nem volt oly intenzív) befejeződött a19. század első felére, amikor a liberálisFerenc József császárrá lett.
A lengyel nyelv megsemmisítésére azelső világháború alatt tett kísérlet eredménytelen volt. A lengyelek állandó erős nemzeti öntudata a függetlenség visszaszerzéséhez vezetett, annak ellenére, hogy a lengyeleknek három megszálló hatalom ellen is harcolniuk kellett. Az ilyen erős öntudat hiánya volt az egyik ok, amely megakadályozta a tartós ukrán és fehérorosz állam megalakulását, bár azok a nemzetek csak egy megszálló ellen harcoltak.
A mai lengyelt viszont – ahogy sok más nyelvet is a világon – leginkább az angol befolyásolja.
A lengyel ábécé (a szürkével jelölt betűk csak idegen szavakban fordulnak elő)
A lengyel nyelvetlatin betűkkel írják, kiegészítve 9 speciális karakterrel és néhány betűpárral.
A lengyel ábécé 32 betűje:
a ą b c ć d e ę f g h i j k l ł m n ń o ó p r s ś t u w y z ź ż(idegen eredetű szavakbanq v x is)
Betűpárok:ch cz rz sz dz dź dż
Más szláv nyelvekben e betűpárok helyett más, ékezetes betűket használnak (cz ⇒č,sz ⇒š,dż ⇒đ).
Diakritikus jelek:
éles ékezet(akut, akcent ostry) – pl.ń, ó,
felső pont(kropka) –ż,
ogonek (˛) –ą, ę; szó szerint lengyelül azt jelenti, hogy „farkacska, farkinca”, a magyar nyelvbenjobb faroknak nevezzük, de a lengyel neve egyre népszerűbb a világ nyelvészei között (ennek a jelnek neve ugyanaz pl.angolul,németül,franciául,olaszul),
ferde áthúzás(przekreślenie) –ł
A szláv nyelvek közül csak a lengyelben és a szorbban használnakw betűt a [v] hang jelölésére.
A lengyel nyelvben 8 magánhangzó van, ebből 2 orrhang(ą, ę). A lengyel az egyetlen szláv nyelv, amely megőrizte az ószláv orrhangokat.[6]
a – magyará, röviden ejtve (mint az angolcut,mud szavakban)[a]
ą – nazáliso[ɔ̃]. A kiejtését gyakran összehasonlítják afrancia nazáliso-val (mint amon szóban), de az orron keresztül kiengedve a levegőt, még a szájat egy kicsit keskenyíteni kell (ami nincs a francia kiejtésben) – emiatt azą kiejtése aportugálsão szó kiejtéséhez hasonló. Ha azą egy zárhang vagy affrikáta előtt áll,o-nak ejtjük és a megfelelő nazális mássalhangzó (c, cz, d, dz, t előtt – mint [on],ć, dź előtt – mint [oɲ], azaz mint lágyn;b, p előtt – mint [om],k, g előtt – mint [oŋ], azaz mint ahang szóban).
e – magyare-nek ejtendő[ɛ]
ę – nazálise[ɛ̃]. A kiejtési szabálya ugyanaz, mint azą esetén (szintén a száj kis keskenyítésével). Ha azę egy zárhang vagy affrikáta előtt áll,e-nek ejtjük a megfelelő nazális mássalhangzó:c, cz, d, dz, dź, t előtt – mint [en], ać, dź előtt – mint [eɲ],b, p előtt – mint [em],k, g előtt – mint [eŋ]). A lengyelek többsége a szó végén állóę-te-nek ejti.
i – magyari-nek ejtendő, lágyítja a megelőző mássalhangzót[i]
o – magyaro-nak ejtendő[ɔ]
ó, u – rövidu-nak ejtendő[u]. A különbség csak történelmi: a régi lengyelben léteztek hosszú és rövid magánhangzók és azó a hosszúó-tól származik. Gyakranó éso változnak egymássá a ragozás közben vagy rokonszavakban (pl.wór ⇒worek /nagy zsák ⇒ zsák/,droga ⇒dróg /út ⇒ utak Gen./), gyakran a megfelelő szavakban más szláv nyelvekből a lengyeló helyetto vagye is áll (góra ⇒ oroszгора, csehhora /hegy/,który ⇒ oroszкоторый, csehkterý /melyik/)
y – zárti-nek ejtendő (mint azoroszы), nem lágyítja az előző mássalhangzót[ɨ]
Hasonlóan, mint a magyar nyelvben, a diftongusban álló magánhangzókat és megkettőzött magánhangzókat külön ejtjük ki(zoo, teatr, Haiti).
Ab, c, d, f, g, j, k, m, n, p, r, t, z betűk úgy ejtendők, mint a magyarban.
ć – lágycs-nek ejtendő, nagyon hasonlít a magyarty-hez[t͡ɕ] – de aty-t a nyelv csúcsa, a kemény szájpadlás és a fogak közreműködésével ejtjük ki, ać-t pedig a nyelv közepe és a lágy szájpadlás részvételével (emiatt ez az oroszч-hez hasonló), de a szerb-horvátć ejtéséhez is nagyon közel áll, majdnem azonos vele.
dz – a magyardz-hez azedző szóban hasonló, de egy kicsit „ködösebben” ejtendő (mint ajapánkamikaze vagyolaszzero)
dź – lágydzs-nek ejtendő[d͡ʑ]
dż – hasonlít a magyardzs-re, de a nyelv hátra van hajlítva[dʐ].
h, ch – keményebbh-nak ejtendő (mint atechnika h-ja)[x]. A különbség csak történelmi – a régi lengyelben ah zöngés volt ([ɣ] – mint az oroszбог szóban),ch pedig zöngétlen; ma néhány tájszólásban ez a különbség még hallható.
ł – rövidu-nak ejtendő (mint azangolw)[w]; némely tájszólásban és öreg emberek között az oroszл-nak ejtendő ([ɫ] – a lengyelek „színpadił”-nek nevezik): a nyelv csúcsa a fogakat érinti, nem pedig a kemény szájpadlást, mint azl kiejtése közben
ń – magyarnyhez, de inkább lágyítottn[nʲ]
s – magyarsz[s]
ś – lágys-nek ejtendő[ɕ] (hasonló anémetch-hoz, mint azich szóban, de egy kicsit keményebb)
ź – lágyzs-nek ejtendő[ʑ] (mint az uruguayispanyol-ll- kiejtése)
rz, ż – magyarzs-hez hasonló, de hátra van hajlítva a nyelv[ʐ]. A különbség csak történelmi:rz a régi lágyr-től származik – a mai lengyelben ari hang csak az idegen eredetű szavakban létezik. Gyakran a lengyelrz-nek az oroszrʲ felel meg (pl.rzeka – река /folyó/, rząd – ряд /sor/). Van mégis néhány szó, amelyben azrz-t külön ejtjük ki:r-z – pl.zmarznąć ([zmar-znɔ̃t͡ɕ] /megfagy/),obmierzły ([ɔbmʲɛr-zwɨ] /undorító/)
cz – magyarcs-hez hasonló, de a nyelv hátra van hajlítva[tʂ]
sz – magyars-hez hasonló, de a nyelv hátra van hajlítva[ʂ]
w – magyarv-nek ejtendő[v]
Amennyiben bizonytalanok vagyunk a lágy/kemény hangzók kiejtésében, normál hangzó ejtése is elfogadott. A lágy mássalhangzók vagy ékezzel vannak jelölve (másik mássalhangzó előtt vagy a szó végén), vagy pedigi követi őket (különösen magánhangzó előtt).
A hosszú mássalhangzókat külön ejtjük ki (pl.panna – [pan-na] /leány/,Wioletta [Violet-ta]).
A hangsúly általában az utolsó előtti szótagra esik, míg sok jövevényszóban hátulról a harmadikra (pl.uniwersytet /egyetem/). De ha a ragozás miatt új szótag jelenik meg az ilyen a szó végén, a hangsúly megint az utolsó előtti szótagra kerül át (uniwersytetu /egyetemé/,uniwersytetowi /egyetemnek/).
A következő esetekben a hangsúly szintén nem az utolsó előtti szótagra esik:
hátulról a harmadikra – az 1. és 2. személy többes számú igékben (pl.zrobiliśmy /csináltunk/),
hátulról a harmadikra – a feltételes módú igékben 1. és 2. személy többes számú igéken kívül (zrobiłbym /csinálnék/)
hátulról a negyedikre – a többes szám feltételes mód 1. és 2. személyű igékben (zrobilibyśmy /csinálnánk/)
A lengyel nyelvben nincs névelő, mint a többi szláv nyelvben (bár amacedón és abolgár nyelvek használnak ún. hátravetett névelőket, vagyis olyan toldalékokat, amelyek a határozott névelő funkcióját töltik be. Ezbalkáni areális sajátosság, megvan pl. arománban és azalbánban is; valószínűleg az albán nyelvből terjedt el.)
A lengyel nyelvben egyes(liczba pojedyncza) és többes szám(liczba mnoga) van. A középkorban akettős szám is létezett.
Némely főnevek csak egyes számúak – pl. a tantárgyak neve (matematyka /matematika/,historia /történelem/), érzések (zazdrość /irigység/), gyűjtő főnevek (odzież /ruházat/), igei főnevek (leżenie /fekvés/), elvont fogalmak (uroda /szépség/).
Más főnevek csak többes számúak – pl.spodnie (nadrág),dżinsy (farmernadrág),nożyce (olló),sanie (szán),drzwi (ajtó);Sudety (Szudéták),Węgry (Magyarország).
Egyes főnevek számban ragozódnak, de esetben nem (latin származásúak, vagy a latinon keresztül a görög nyelvből jöttek, pl.gimnazjum, muzeum, liceum, technikum, centrum).
Az alanyeset akto? (ki?) ésco? (mi?) kérdésekre válaszol. Funkciója a magyar alanyesetéhez hasonló, de nem minden szó, amely a magyarban alanyesetben van, marad lengyelül is abban (lásd:eszközhatározó eset ésbirtokos eset).
Válaszol akogo? czego? megczyj/-a/-e? kérdésekre (czyj/-a/-e? = kié? mié?). A magyarban nincs. A vonzattal meghatározottakon kívül, főként a következő helyzetekben használjuk:
A birtoklás meghatározása – „birtokos” tárgy a birtokos esetben, „birtokolt” tárgy pedig – alanyesetben vagy vonzással meghatározott esetben van. A magyar nyelvben a birtokragok felelnek meg ennek; ilyenek ragok a lengyel nyelvben – ahogy a többi szláv nyelvben – sincsenek. Pl.książkachłopca – fiú könyve (chłopiec birtokos esetben van);żonamojego brata – a bátyám felesége (a birtokos esetben vannak abrat főnév meg amój birtokos névmás);oknaczerwonego budynku – a piros épület ablakai (a birtokos esetben vannak abudynek főnév és aczerwony melléknév).
A bejelentés, hogy valami/valaki nincs valahol, illetve a tagadása ilyen igenlő mondatnak, amelynek a tárgya tárgyesetben van. A magyar nyelvben az első helyzetben alanyeset marad, a másodikban pedig – tárgyeset. Pl.:
W pokojujest szafa ⇒W pokojunie ma szafy (A szobában egy szekrény van ⇒ A szobában nincs szekrény)
Kupiłem samochód ⇒Nie kupiłem samochodu (Vettem kocsit ⇒ Nem vettem kocsit) – az igenlő mondatbansamochód (kocsi) tárgyesetben van (azonos az alanyesettel), de a tagadó mondatban birtokos esetben lesz.
De:Mieszkamw Warszawie ⇒Nie mieszkamw Warszawie /Mieszkamnie w Warszawie, lecz w Poznaniu (Varsóban élek ⇒ Nem élek Varsóban / Nem Varsóban élek, hanem Poznańban) – az igenlő mondatbanWarszawa (Varsó) helyhatározó esetben van és így marad a tagadó mondatban is.
A részeltető meghatározása. Pl. a mondat:Poproszę chleb (Kérem a kenyeret) , vagyisAz egész cipót kérem, viszontPoproszę chleba – Kérek (csak néhány szeletet) a kenyérből, az indoeurópai nyelvekhez hasonlóan. (A finn és a latin nyelvekben viszont apartitivus játszik hasonló szerepet.)
Ha egy főnév az „5” vagy nagyobb számnévvel párosul (a határozatlanok szintén, ahogywiele, kilka /sok, néhány/), a számnévalanyesetben van, a főnévbirtokos esetben lesz. Ha pedig a számnév más esetben van, a főnév ugyanolyanban lesz. Pl.:Na przystanku stoipięć osób (A megállóban öt ember áll;pięć – A.,osób – B.). De:Wsiadłem do autobusu zpięcioma osobami (Öt emberrel szálltam fel a buszra; mindkét szó eszközhatározó esetben – a szláv nyelvekben megszokott módon). (Lásdeszközhatározó eset)
Akomu? czemu? (kinek? minek?) kérdésre válaszoló részeshatározót jelent. A magyar nyelvben általában a-nak/-nek toldaléknak felel meg – a birtokos szerkezeten kívül, amely birtokos esetet követel.
Akogo? co? (kit? mit?) kérdésre válaszol. Általában közvetlen tárgyat jelent és a magyar tárgyesetnek felel meg (a-t ragnak). Az élettelen egyes szám hímnemű főneveknek és személytelen többes számú hímnemű főneveknek az alanyesete és tárgyesete azonos alakú, ami azt okozza, hogy aSamochód wyprzedził motocykl vagyPsy gonią koty mondatok nem egyértelműek (a kocsi megelőzte a motorbiciklit, vagy a motorbicikli – a kocsit? A kutyák kergetik a macskákat, vagy a macskák – a kutyákat?). Ilyenkor jobb aszenvedő alakot használni. Néha használják azt a szabályt, hogy két főnév közül a mondatban az első – alany, a második – tárgy. (Az angolban és az újlatin nyelvekben is ez a szórend.)
Akim? czym? (kivel? mivel?) kérdésre válaszol és a magyar nyelvben általában a-val/-vel ragnak felel meg. Akkor használjuk, ha a következőket akarjuk kifejezni:
milyen „eszközt” használ fel az alany (latininstrumentalis:Jadę samochodem. – Kocsival megyek.Piszemy tylko czarnym długopisem. – Csak fekete tollal írunk),
kinek / minek a „társaságában” hajtja végre az alany a mondatban leírt cselekvést (latincomitativus) – hozzáadva az/ze elöljárószót (Idę z kolegą. – A barátommal megyek.Wyjąłem portfel z pieniędzmi. – Kivettem a tárcát a pénzzel.)
azt a tulajdonságot, amely jellemzi a tárgyat (samochódz czterema kołami, widelecz białą rączką, domze stromym dachem – négykerekű autó, fehér nyelű villa, meredek tetejű ház). Itt a helyhatározó eset azo elöljárószóval is használható (samochód o czterech kołach, widelec o białej rączce, dom o stromym dachu) – ennek a szerkezetnek a magyar-ú/-ű toldalék felel meg.
Néha az eszközhatározó eset közvetlen tárgyat jelent (np.rządzić krajem, zajmować się polityką – országot kormányoz, politikával foglalkozik).
A lengyel nyelvbenfőnévi állítmány esetén is használjuk az eszközhatározó esetet, amikor főnevet kapcsolunk össze abyć (van) vagyzostać (lett) igékkel. A magyar nyelvben 3. személyben avan ige eltűnik, a lengyelben ekkor is kitesszük. (Owca jest zwierzęciem hodowlanym – A juh tenyészállat.Skończyli politechnikę i zostali inżynierami – Elvégezték műegyetemet és mérnökök lettek.Jesteś jej bratem? – Te az ő bátyja/öccse vagy?Jak dorośniecie, zostaniecie strażakami. – Amikor felnőttök, tűzoltók lesztek).[7] A létige + főnév egyszerűbb alternatívája ato névmás + főnév alak.[8] De ekkor a főnévalanyesetben marad:Owcato zwierzę hodowlane.
Azo kim? o czym? (kiről? miről?) vagyw / na kim? w / na czym? (kiben/kin? miben/min?) kérdésre válaszol. Mindig elöljárószavakkal párosul. Akkor használjuk, amikor:
beszélünk valakiről / valamiről (Myślę o tobie. To jest piosenka o miłości. – Gondolok rád /szó szerint – rólad/. Ez a dal a szerelemről szól) – a magyar nyelvben a-ról/-ről rag felel meg ennek;
meghatározzuk a helyet, amelyen a konkrét tárgy van – de csak aw, na, przy elöljárószavakkal párosítva; a magyar megfelelő toldalékok-ban/-ben, -n, -nál/-nél. Aw, na elöljárószavak követelik a helyhatározó esetet csak a statikus helyzetben (jest w szafie, na stole /a szekrényben, az asztalon van/; dewbij gwóźdź w szafę, połóż ołówek na stół /verd a szöget a szekrénybe, tedd a ceruzát az asztalra/ – a tárgyak tárgyesetben vannak); viszont aprzy elöljárószó – mind statikus, mind dinamikus helyzetben (jest przy książce – połóż to przy książce = a könyvnél / könyv mellett van – a könyv mellé tedd).
meghatározzuk egy tárgy tulajdonságát – hozzáadjuk azo elöljárószót (samochód o czterech kołach, widelec o białej rączce, dom o stromym dachu – négy kerekű autó, fehér nyelű villa, meredek tetejű ház). Ennek a ragnak a magyar-ú/-ű rag felel meg. Itt szintén az eszközhatározó szót használhatjuk az elöljárószóval (samochódz czterema kołami, widelecz białą rączką, domze stromym dachem). (A Dach németül is tető.)
Nem válaszol semmilyen kérdésre. Nincs minden szláv nyelvben (pl. az oroszban sincs). Akkor használjuk, amikor hívunk valamit / valakit vagy valakihez/valamihez fordulunk. Pl.Panie profesorze (Professzor úr) –O Boże! (Istenem!) –Litwo, ojczyzno moja (Litvánia, szülőhazám! (Mickiewicz); a levélbenSzanowny Panie Dyrektorze (Tisztelt Igazgató Úr),Droga Haniu (Kedves Hania). A megszólító esetet használjuk, ha valakit meg akarunk sérteni, pl:Ty durniu! (Te bolond!) –Jak jeździsz, baranie?! (Hogyan vezetsz, te hülye?!) –Rusz się, człowieku! (Mozogj, ember!).
A kötetlen, fesztelen helyzetekben a megszólító esetet egyre gyakrabban az alanyeset helyettesíti: a lengyelek (különösen a fiatalok) azt mondják inkább, hogyMarek, chodź do nas! /Marek, gyere hozzánk!/, mintMarku, chodź do nas).
A főnév általában három nemben(rodzaj) lehet: hím-, nő- és semleges nemben(rodzaj męski, żeński i nijaki). Ráadásul, az egyes számú, hímnemű főnevek ragozása attól függ, hogy a főnév élő-e (embert vagy állatot határoz meg) vagy élettelen (növényt vagy tárgyat); a többes számú, hímnemű főnevek ragozása pedig attól, hogy embert határoz-e vagy nem embert. Ez az utolsó helyzet az igékre is vonatkozik, azért a lengyel nyelvben többes számban inkább ahímnemű személyi alakot(rodzaj męskoosobowy) ésáltalános alakot(rodzaj niemęskoosobowy) különböztetjük meg, nem a hím-, nő- és semleges nemet. A leírt tények vonatkoznak a különbségekre tárgyesetben is – azokat lásd lejjebb.
Meghatározott szófajok egyeztetik a ragot a főnév nemével – ezért nem mondhatjuk, hogy a főnév hímnembenragozódik, hanem hogy valami hímnembenvan (pl.pies – kutya – csak és kizárólag hímnemű, többes számban pedig – általános alakú); viszont pl. melléknévről mondhatjuk, hogyragozódik nemekben:pies –duży (nagy),krowa (tehén) –duża.
Vastag betűvel a ragok, normál betűvel pedig a tövek vannak megjelölve. Az alábbi táblázatok nem minden ragozási mintát mutatnak meg – összesen majdnem 150 van.[9]
a régi időmértékből következnek:ą ⇔ę (ręka – rąk /kéz/,wąż – węże),o ⇔ó (woda – wód, stół – stołu),
az utolsó mássalhangzó a történelmi lágyságból következnek:r ⇒rz (bohater – bohaterze),ł ⇒l (stół – stole),k ⇒c (złotnik – złotnicy),
ebben a magánhangzók kiesnek vagy feltűnnek (przecinek – przecinka, matka – matek).
az-in-nel végződő, hímnemű főnevek elveszítik ezt a részt többes számban.
A lengyel nyelvben majdnem minden szótő mássalhangzóval végződik. A kivételek – acielę, pisklę, ramię (borjú, madárfióka, váll) tipusú szavak. Itt a tő – az egész szó; a ragozásban megkapja az utólagos lágy [t͡ɕ] vagy [ɲ] mássalhangzót (írásban:ci, ni) egyes számban, illetvet, n (azęmagánhangzók cseréje ⇒ą / o-ra) többes számban.
Az ilyen főnevek (pl.kierowca – vezető) egyes számban úgy ragozódnak, mint nőneműek, többes számban pedig – mint hímneműek. Pl.kierowca ésdowódca (parancsnok) egyes számban úgy ragozódik, mint aróża (lásd a táblát), viszont többes számban – mintzłotnik. Awłóczęga (csavargó) egyes számban úgy ragozódik, mint amatka,[12] többes számban pedig – mint arak. Azatleta éspoeta (költő) egyes számban úgy ragozódnak, mint akobieta, többes számban – mint azłotnik.[13] Awojewoda úgy ragozódik egyes számban, mint awoda, viszont többes számban – mint apan.
A legérdekesebb példa –mężczyzna (férfi). Annak ellenére, hogy nincs „férfiasabb” főnév, ez majdnem pontosan úgy ragozódik, mint akobieta (nő), azzal a különbséggel, hogy a megszólító esetben elveszti az-i ragot (ami a tő lágyságával kapcsolatos), a többes számú tárgyeset ragja pedig ugyanaz, mint a birtokos eseté (ami szabály a hímnemű személyt jelölő –męskoosobowe – főnevekre).
Aręka, oko, ucho (kéz, szem, fül) szavak ragozása megőrizte a régi kettős szám maradványait:
eset
A
B
R
T
E
H
M
kéz
ESz.
ręka
ręki
ręce
rękę
ręką
ręce
ręko
TSz.
ręce
rąk
rękom
ręce
rękoma / rękami
rękach
ręce / ręku
szem
ESz.
oko
oka
oku
oko
okiem
oku
oko
TSz.
oczy
oczu
oczom
oczy
oczyma / oczami
oczach
oczy
fül
ESz.
ucho
ucha
uchu
ucho
uchem
uchu
ucho
TSz.
uszy
uszu
uszom
uszy
uszyma / uszami
uszach
uszy
A ragozási minták szerint aręka szó alanyeseténekręki kellene lennie (mintłąki – mezők), nem pedigręce. Hasonlóan,oczy helyettoka kellene lennie (mintpudełka – dobozok), viszontuszy helyett –ucha (mintecha – visszhangok). De ha a korsó füléről vagy a háló szeméről beszélünk – a ragozás már a mintával egyező(oka, ucha – ok, uch – okom, uchom – oka, ucha – okami, uchami – (o) okach, (o) uchach).
Arok (év) szó egyes számban így ragozódik: A:rok – B.roku – R.rokowi – T.rok – E.rokiem – H.roku – M.roku. De ennek a szónak nincs többes száma – ennek a szerepét alato szó játssza, amely egyes számban azt jelenti, hogynyár és úgy ragozódik mint apłuco (lásd a táblát).
Hasonló helyzet van azorosz nyelvben: год – 2, 3, 4 года – 5, 6...лет – de ha nincs számnév, akkor ezt mondjuk, hogyгоды, nemлета, lengyelül viszont soha nem mondjuk, hogyroki.
Aczłowiek (ember) szó egyes számban úgy ragozódik, mint apisarz (lásd a táblát). Itt szintén nincs többes száma – ennek a szerepét aludzie szó játssza, amelynek viszont nincs egyes száma, és így ragozódik: A.ludzie – B.ludzi – R.ludziach – T.ludzi – E.ludźmi – H.ludziach – M.ludzie.
Hasonló a helyzet a többi szláv nyelvben is: bolgárчовек – хора (души), csehčlověk – lidé, oroszчеловек – люди, szerbчовек – људи (lásdszuppletivizmus)
Vannak olyan főnevek, amelyek úgy néznek ki és úgy ragozódnak mint melléknevek, ezértA melléknevek ragozása példái című alfejezetben levő tábla szerint ragozandóak. Pl.leśniczy (erdész) úgy ragozódik, mint aczarny, akrólowa (királyné) – mintczarna,podskarbi[14] – mintwysoki;czesne, wpisowe (tandíj, beiratkozási díj) – mintczarne (semleges nem, de csak egyes számban: ezeknek a szavaknak nincs többes számuk). Pedig asędzia, hrabia (bíró, gróf) főnevek többes számban úgy ragozódnak, mint awojewoda, de egyes számban – részben, mint awojewoda, részben viszont, mint awysoki melléknév (A.sędzia – B.sędziego – R.sędziemu – T.sędziego – E.sędzim – H.sędzim – M.sędzio).
A melléknév esetben meg nemben ragozódik. Egyes számban megkülönböztetjük: a hím-, nő- és semleges nemet, többes számban pedig – a hímnemű személyi alakú melléknevet (lengyelül:rodzaj męskoosobowy, csak hímnemű személyekre vonatkozik) és általános alakú mellékneveket (lengyelül:rodzaj niemęskoosobowy, többi melléknévre vonatkozik).
Általában érvényes a szabály, hogy a nők csoportját leíró többes számú melléknév az általános alakú melléknevek ragozási mintája szerint ragozódik; de ha a csoportban legalább egy férfi van, ez a melléknév a hímnemű személyi alakú melléknevek ragozási mintája szerint ragozódik (pl.wysokie studentki – magas diáklányok – csupa nők csoportját jelent, dewysocy studenci – magas diákok – férfiak csoportját vagy vegyes csoportot).
Egyszerű fokozás – a középfokot a-szy/-sza/-sze toldalék segítségével alkotjuk (esetleg a megfelelő segédmagánhangzóval vagy a mássalhangzók cseréjével), a felsőfokot pedig – a-naj prefixum segítségével.
ładny(szép) – ładniejszy –najładniejszy
szybki(gyors) – szybszy –najszybszy
wesoły(vidám) – weselszy –najweselszy
długi(hosszú) – dłuższy –najdłuższy
Sok melléknevet rendhagyó módon kell fokozni:
dobry (jó) – lepszy – najlepszy
zły(rossz) – gorszy – najgorszy
mały(kis) – mniejszy – najmniejszy
duży / wielki(nagy) – większy – największy
wysoki(magas) – wyższy – najwyższy
niski(alacsony) – niższy – najniższy
Leíró fokozás – ha a melléknév nem fokozható egyszerű módon, a középfokot abardziej (inkább), a felsőfokot pedig –najbardziej (még inkább) határozószó segítségével képezzük. Ez főként hosszú melléknevekre vonatkozik (pl.interesujący – érdekes), de nemcsak (pl.krzywy – görbe – csak leíró módon fokozható). Ha a melléknév egyszerű módon fokozható, a leíró fokozás helytelen (pl. nem mondjuk, hogybardziej szybki, mert mondhatjuk, hogyszybszy).
Összehasonlítva, használhatjuk aniż(mint) kötőszót vagy azod elöljárószót. Az első lehetőség a főnevet alanyesetben igényli (pl.:Stół jest większy niż krzesło –Az asztal nagyobb, mint a szék), a második – birtokos esetben (ez megfelel a magyar-nál, -nél ragnak – pl.:Stół jest większy od krzesła –Az asztal nagyobb a széknél).
A családnevek – főnevek, de a ragozásuk sajátságos. Általános szabály, hogy a többes számú családnevek, amelyek nők csoportját írják le, az általános alakú(rodzaj niemęskoosobowy) szavak (főnevek vagy melléknevek) ragozási mintái szerint ragozódnak, de ha a csoportban legalább egy férfi van – a hímnemű személyi alakú(rodzaj męskoosobowy) szavak mintái szerint.
A-ski/-ska, -cki/-cka, -dzki/-dzka ragokkal végződő családnevek(Słowacki, Siemiradzki, Wyspiański) úgy ragozódnak, mint a melléknevek (lásdtábla – férfiakat illetően, egyes számban az élő főnév ragjai, többes számban – a hímnemű személyragok érvényesek).[17]
A családneveknek, ahogy látható, két verziójuk van: férfi és női. Ez szokásos a szláv országokban, de Nyugaton nem. Ezért ott a Jan Kowalski és Anna Kowalska házaspárt a számítógéprendszer két egymás számára idegen embernek tarthatja. Emiatt az ilyen családnevű lengyel nők, akik a férjükkel együtt telepednek le Nyugaton, gyakran használják a-ki hímnemű ragot (pl. amikor új állampolgárságot akarnak szerezni).
A mássalhangzóval végződőférfi családnevek egyes számban úgy ragozódnak mint élő főnevek (pl.pisarz vagybohater – az utolsó tő mássalhangzójától függően). Többes számban ezek a családnevek apan főnév ragjait használják.[18] Az ilyen tipusúnői családneveknem ragozódnak. Ehelyett a családnévvel párosult szó ragozandó, ahogy az udvariassági kifejezés (pl.pani – asszony) vagy név (Dyrektorem mianowano Annę Cieślik – Widziałem panią Cieślik przed chwilą – Jedziemy do Rzymu z siostrami Cieślik. – Igazgatóvá Anna Cieśliket nevezték ki. – Cieślik asszonyt egy pillanattal ezelőtt láttam. – Rómába a Cieślik nővérekkel megyünk.)
Az-a-val végződőférfi családnevek(Putka, Wajda) úgy ragozódnak, mint a nőnemű főnevek (pl.woda lubmatka, a tő utolsó mássalhangzójától függően), viszont az-o-val végződő családnevek(Fredro, Kościuszko) – úgy, mintha-a-val végződnének.[19]
Többes számban ezek a családnevek apan főnév ragjait veszik fel (ragozásuk, mint aSienkiewicz családnévé). Az ilyen típusúnői családneveknem ragozódnak – mint fent, a ragozandó családnévvel párosult szó.
Az-y-nal végződő (idegen származású)férfi családnevek(Ferency, Batory) melléknévként ragozódnak (pl.czarny – lásdtábla), de többes szám alanyesetben és megszólító módbannem ragozódnak (Stefan Batory – bracia Batory – braci Batorych /Batory testvérek/). Az ilyen típusúnői családneveknem ragozódnak.
Az-e-vel végződő (idegen származású is)férfi családnevek(Krauze, Linde) úgy ragozódnak egyes számban, mint az-y-nal végződőek, de eszközhatározó, helyhatározó és megszólító esetekben a ragban levőye-vé válik (Krauzem). Mivel ezek a családnevek idegen származásúak, többes számban mind a férfi, mind a női alakúaknem ragozódnak – mint fent, a ragozandó családnévvel párosult szó (siostry Linde – braciom Linde – z małżeństwem Linde /Linde nővérek – Linde testvéreknek – Linde házaspárral/).
Az-owa-val végződőnői családnevek (pl.Nowakowa) úgy ragozódnak, mint a nőnemű melléknevek (pl.czarna). Régen ez volt a toldalék, amit az asszony hozzákapcsolt a férjének mássalhangzóval végződő családnevéhez –Nowak – a magyar-né-hez hasonlóan. Viszont az-ówna-val végződő családnevek (pl.Nowakówna) úgy ragozódnak, mint akobieta főnév. Régen ez volt az a toldalék, amit a lány az apjának mássalhangzóval végződő családnevéhez csatolt.
Ha aférfi családnév azonos egy közönséges főnévvel, egyes számban úgy ragozódik, mint a főnév, de többes számban – mindig elfogadja apan főnév ragjait (emlékezzünk, hogy anői családnév nem ragozódik semmilyen számban). Pl.:Gołąb (galamb) –bracia Gołębiowie /Gołąb testvérek/ –siostry Gołąb /Gołąb nővérek/;Pióro (toll) –państwo Piórowie /Pióro házaspár/ –bliźniaczki Pióro /Pióro ikernővérek/.
Ha pedig aférfi családnév azonos egy közönséges melléknévvel, úgy ragozódik, mint a melléknév, de többes számú alanyesetben és megszólító esetbenmegőrzi az egyes számú alakot – ezért a meghatározó szót hozzá kell adni, mint pl.bracia, państwo (testvérek, házaspár) stb.(Andrzej Biały – Andrzeja Białego; bracia Biały – z braćmi Białymi; państwo Biały – z państwem Biały). Az ilyen típusúnői családnevek nem ragozódnak, sőt nők is viselhetnekférfi alakú családnevet (Anna Biały, nemBiała) – hacsak ők maguk nem döntenek másképpen.
A perjellel elválasztott alakok közül, az első – gyenge alak, a második – erős. Az erős alakot akkor használjuk, amikor hangsúlyozzuk a névmást. Pl.Widziałem cię egyszerűen azt jelenti, hogyLáttalak, deWidziałem ciebie – ‘’Téged láttalak: a beszélő hangsúlyozza, hogytéged látott, nem őt. Ezt úgy is kifejezhetjük, hogy a névmást az ige elé helyezzük(Ciebie widziałem) – és mivel ilyen az átrendezéskizárólag hangsúlyozást jelent, nem szabad azt mondani *Cię widziałem. Az erős alakot akkor is használjuk, ha a névmás előtt elöljárószó áll, pl.Mówiędo ciebie /Hozzád beszélek/ (nem *mówię do cię). Sőt, ha az elöljárószó áll azi / j hangzóval kezdődő névmások előtt, azt a hangzótni-vel helyettesítenünk kell, pl.Poszedłemdo niego / do nich (Hozzá / hozzájuk mentem) – ado elöljárószó birtokos esetű főnevet követel. De nem szabad azt mondani, hogy *poszedłem do jego / do ich, és annál is kevésbé azt, hogy *do go.
Udvariassági alakok:
egyes számban:Pan (férfiakhoz),Pani (nőkhöz),
többes számban:Panowie (férfiak csoportjához),Panie (nők csoportjához),Państwo (vegyes csoporthoz). De ha ez az utolsó alak megszólító esetben lesz, csak melléknévvel használjuk (pl.Drodzy Państwo – Kedves Hölgyeim és Uraim); ha nincs melléknév, úgy kell mondani, hogyPanie i Panowie.
Amint az indoeurópai nyelvek többségében, a birtoklást kifejezhetjük a „birtokolt” tárggyal párosult birtokos névmással (zaimek dzierżawczy; más módszer – a „birtokolt” tárgy + „birtokló” tárgy birtokos esetben).
Egy birtokolt tárgy:
magyar birtokos ragok
hímnem
nőnem
semleges nem
-m/-am/-om/-em/-öm
mój
moja
moje
-d/-ad/-od/-ed/-öd
twój
twoja
twoje
-a/-ja/-e/-je
jego/ jej/ jego
-nk/-unk/-ünk
nasz
nasza
nasze
-tok/-tek/-tök/-otok/-atok/-etek/-ötök
wasz
wasza
wasze
-uk/-ük/-juk/-jük
ich
Több birtokolt tárgy:
magyar birtokos ragok
hímnemű személyi alak (rodzaj męskoosobowy)
általános alak (rodzaj niemęskoosobowy)
-im/-aim/-eim/-jaim/-jeim
moi
moje
-id/-aid/-eid/-jaid/-jeid
twoi
twoje
-i/-ai/-ei/-jai/-jei
jego/ jej
-ink/-aink/-eink/-jaink/-jeink
nasi
nasze
-itok/-itek/-aitok/-eitek/-jaitok/-jeitek
wasi
wasze
-ik/-aik/-eik/-jaik/-jeik
ich
Ahogy látható, mindkét szám 3. személyben megkülönböztetjük a „birtokló” tárgy nyelvtani nemét (egyes számban a „birtokló” tárgy hímnemű, nőnemű és semleges nemű, többes számban – hím- vagy semleges nemű meg nőnemű).
A birtokos névmás úgy ragozódik, mint amelléknév (mój – mojego – mojemu... – mintwysoki – wysokiego – wysokiemu...). Az esetének egyeznie kell a „birtokolt” tárgyéval, de emlékezni kell arra, hogy ha a melléknév toldaléka hozzácsatolása következtében a-ji- csoport alakulna ki, az-i--vel, azt helyettesíteni kell – pl.moje (tsz.) ⇒moich, nem *mojich (mint pl. a csehben).
Meg is kell különböztetni ajego (egyes sz., B. és T.),jej (egyes sz., B. és E.) megich (többes sz., B. és T.) személyes névmásokat az azonosan szóló birtokos névmásoktól. A névmásokhoz nem csatoljuk hozzá azn hangzót, ha a névmási / j-vel (vagy jottal?) kezdődik – tehát pl.Poszedłemdo niego (Hozzá mentem) – Poszedłemdo jego domu (Az ő házába mentem).
Ha a „birtokolt” tárgy az alany tulajdona (az alany a „birtokos”), aswój / swoja / swoje (egyes szám, hím-, nő-, semleges nem) illetveswoi / swoje (többes szám, hímnemű személyi alak, általános alak) névmásokat használjuk. Ennek a névmásnak a magyar nyelvben gyakran asaját szó felel meg, de a lengyel nyelvben ezt a névmást olyan nyelvtani esetben is használni kell, amelyben van határozott főnév. A mondatMarysia zgubiłaswoje klucze ezt jelenti, hogyMari elvesztette a (saját) kulcsát, mertswoje jelenti, hogy Mari (az alany) a kulcs tulajdonosa. Ebben a helyzetben nem szabad azt mondani, hogy *Marysia zgubiłajej klucze, mert ez jelentené, hogy a kulcs – valaki másnak a tulajdona. Helyesen így lesz:Mama zabroniła wychodzić Marysi z domu, bo Marysia zgubiłajej klucze (Anyu megtiltja Marinak, hogy kimenjen a lakásból, mert Mari elvesztette az anya kulcsát) – vagyis ajej klucze = mamy klucze (anyu kulcsa).
A visszaható névmás(zaimek zwrotny) rámutat az alanyra, amely egyidejűleg a cselekvés tárgya. A névmás nyelvtani esete függ az állítmánytól (az igevonzatra kényszerített).
A.
-
B.
siebie
R.
sobie
T.
się / siebie
E.
sobą
H.
sobie
M.
-
A magyar nyelvben ennek megfelelnek amaga ésegymás névmások. Pl.opowiadamo sobie – beszélek magamról. De azopowiadamy o sobiet úgy érthetjük, mint:beszélünk magunkról ésbeszélünk egymásról – hogy pontosítsuk, legjobb azt mondani, hogyopowiadamy o samych sobie (magunkról) vagyopowiadamy o sobie nawzajem (egymásról).
Mégsem mindig alkaimazhatjuk a visszaható névmást közvetlenül, mert a magyar nyelvben létezik a birtokos rag.Złamałsobie rękę azt jelenti, hogyeltörte a kezét – nem mondjuk, hogy *eltörte magának a kezet, ámbár szó szerint ez pont így szól. A lengyel pedig nem mondja úgy, mint a magyar: *złamałem swoją rękę.
Asię névmást használjuk a visszaható igenemben (lásdvisszaható igenem).
A ragozandó névmások ragozódnak mint melléknév és meg kell felelniük a határozott főnévnek. Vigyázni kell a-kolwiek toldalékot tartalmazó névmásokat – ott az a másik rész ragozódik: plcokolwiek –czegokolwiek –czemukolwiek –czymkolwiek (bármi), nem *cokolwieka – cokolwiekowi.... Hasonlóanjakikolwiek –jakiegokolwiek (bármilyen) stb.
A lengyel ige személyben, időben, számban és nemben ragozódik. Az igét a szemlélet, a mód és az igenem is jellemzi. Léteznek melléknévi és határozószói igenevek is, személytelen alakok (ezekben – a főnévi igenév) és igei főnevek. Az ige szótári alakja a főnévi igenév. A klasszikus lengyel nyelvtan 11 igeragozási csoportot (mintát) különböztet meg, ráadásul néhányban – alcsoportot.
A jelen időben(czas teraźniejszy) nem különböztetünk meg nemeket és szemléleteket. A táblában látható ragozási minták[20][21] szintén használhatóak azegyszerű jövő idő alakításához (ami következik a szemléleti párok sajátosságából – lásd:Szemlélet). A vastag betűvel ragok, a szabályos betűvel pedig tövek meg vannak jelölve (vigyázz a különbségekre tövekben):
ragozási család
ige
főnévi igenév
ja
ty
on/ona/ono
my
wy
oni/one
I
olvas
czytać
czytam
czytasz
czyta
czytamy
czytacie
czytają
II
tud
umieć
umiem
umiesz
umie
umiemy
umiecie
umieją
III
butul
głupieć
głupieję
głupiejesz
głupieje
głupiejemy
głupiejecie
głupieją
IV
vásárol
kupować
kupuję
kupujesz
kupuje
kupujemy
kupujecie
kupują
Va
von
ciągnąć
ciągnę
ciągniesz
ciągnie
ciągniemy
ciągniecie
ciągną
Vb
tol
sunąć
sunę
suniesz
sunie
suniemy
suniecie
suną
Vc
nedvesedik
moknąć
moknę
mokniesz
moknie
mokniemy
mokniecie
mokną
VIa
dicsér
chwalić
chwalę
chwalisz
chwali
chwalimy
chwalicie
chwalą
VIb
mér
mierzyć
mierzę
mierzysz
mierzy
mierzymy
mierzycie
mierzą
VIIa
szenved
cierpieć
cierpię
cierpisz
cierpi
cierpimy
cierpicie
cierpią
VIIb
hall
słyszeć
słyszę
słyszysz
słyszy
słyszymy
słyszycie
słyszą
VIIIa
találgat
zgadywać
zgaduję
zgadujesz
zgaduje
zgadujemy
zgadujecie
zgadują
VIIIb
csal
oszukiwać
oszukuję
oszukujesz
oszukuje
oszukujemy
oszukujecie
oszukują
IX
köt
wiązać
wiążę
wiążesz
wiąże
wiążemy
wiążecie
wiążą
Xa
üt
bić
biję
bijesz
bije
bijemy
bijecie
biją
Xb
önt
lać
leję
lejesz
leje
lejemy
lejecie
leją
Xc
levesz
zdjąć*)
zdejmę
zdejmiesz
zdejmie
zdejmiemy
zdejmiecie
zdejmą
óhajt
pragnąć
pragnę
pragniesz
pragnie
pragniemy
pragniecie
pragną
XI
tör
tłuc
tłukę
tłuczesz
tłucze
tłuczemy
tłuczecie
tłuką
visz
nieść
niosę
niesiesz
niesie
niesiemy
niesiecie
niosą
*) Nyelvtanilag ez az egyszerű jövő idejű ige; a jelen idejű ige –zdejmować (IV. család)
Az egyértelmű nyelvtani igealakok mindegyik személyben azt okozzák, hogy nagyon gyakran elkerülhetjük a személyes névmásokat a mondatokban, s a mondat is megőrizi az értelmét. Ez azt jelenti, hogy a lengyel nyelv – amint sok másik szláv nyelv – apro-drop típusú nyelv (ang. „pronoun-drop language”).
Nem minden igének van a jelen ideje (lásd:Szemlélet). Ezenkívül, a ragozás közben vigyázni kell arra, hogy az alany számnévvel határozott – néha a számnév kikényszeríti azegyes szám felhasználását (lásd:Számnév).
Az udvariassági alakok követelik csak a 3. személy használását (widzi Pan/Pani, widzą Panie/Panowie/Państwo – Ön lát(ja), Önök látnak/-ják).
A múlt időben(czas przeszły) megkülönböztetjük a következő nemeket:
egyes számban, 1. és 2. személyben – hím- és nőnem,
egyes számban, 3. személyben – hím-, nő- és semleges nem,
többes számban – hímnemű személyi alak(rodzaj męskoosobowy) és általános alak (rodzaj niemęskoosobowy – bár 1. személyben az általános alakok gyakorlatilag értendő mint a nőnem).
A többes számban érvényes a szabály, amint a melléknevek esetében: az ige ragozódik mint hímnemű személyi alakú, ha a csoportban legalább egy férfi van; ha nem, mint általános alakú ragozandó (pl.oni czytali csak férfiakhoz vagy a vegyes csoportra vonatkozik, deone czytały – csak nők vagy gyerekek csoportjához). Ezenkívül, a ragozás közben vigyázni kell arra, hogy az alany számnévvel határozott-e – néha a számnév kikényszeríti az 'egyes szám felhasználását (lásd:Számnév).
Régen a lengyel nyelvben a régmúlt idő is létezett. Alakították az adott ige múlt idejű alakjából és abyć ige múlt idejű alakjából.
A múlt időt használjuk nemcsak a múlt cselekvés kifejezéséhez, hanem szintén a célt kifejező alárendelő összetett mondatokban – az újlatin nyelvekben ennek megfelel akötőmód(subiunctivus), a magyar nyelvben – ahogy + felszólító mod szerkezet. Az olyan mondatokat két módszerrel alakítjuk:
Ha a mindkettő (mellék és fő) mondat alanya különféle, a mellékmondat állítmánya múlt időben lesz, viszont a mellékmondat ażeby, aby, by kötőszóval kezdődik. A kötőszó elfogadja az alanynak megfelelő ragot:
egyes sz.: 1. szem.:żebym, 2. szem.:żebyś, 3. szem.:żeby,
Prosiłem cię,żebyś kupił(a)' chleb = Kértem, hogy vegyél kenyeret.
Powiedziałem jej,żeby kupiła chleb = Mondtam neki, hogy vegyen kenyeret.
A fenti példákban, a főmondatbanja (én) az alany, a mellékmondatban –ty (te) ésona (ő).
Ha mindkét (mellék és fő) mondat alanya azonos, a mellékmondat állítmánya főnévi igenévben lesz, a kötőszó alakja pedig –żeby/aby/by, személyragok nélkül:
Wyjąłem pieniądze, żeby zapłacić = Kivettem a pénzt, hogy fizessek – a mindkét mondat alanya azonos (ja).
A jövő idő(czas przyszły) lehet egyszerű vagy összetett. Azegyszerű idő egy befejezett cselekvést jelent és ezt a ragozási minták szerint alakítjuk (lásdJelen idő). Az alakítás módja szorosan összekapcsolt a szemléleti párok alakítási módjával, ami le van írva aSzemlélet alfejezetben. Azösszetett idő pedig egy nem befejezett cselekvést jelent és két módszerrel képezhetjük:
egy adott igének a 3. személy 'múlt idejű alakját tesszük az alanynak megfelelő számba,
és összekapcsoljuk ezt az alanynak megfelelőbyć ige alakjával (lásdLétige),
vagy
egy adott ige főnévi igenevét összekapcsolunk az alanynak megfelelőbyć ige alakjával.
Pl. aczytać ige esetében:
egyes szám:będę czytał / będę czytała – będziesz czytał / będziesz czytała – będzie czytał / będzie czytała
többes szám:będziemy czytali / będziemy czytały – będziecie czytali / będziecie czytały – będą czytali / będą czytały
(az első bekezdésben az alanyegyes számban van, azért aczytać ige múlt idejű alakja 3. személyben ésegyes számban van; a második bekezdésben viszont az alanytöbbes számban van, azért aczytać ige múlt idejű alakja 3. személyben éstöbbes számban van)
vagy
egyes szám:będę czytać – będziesz czytać – będzie czytać
többes szám:będziemy czytać – będziecie czytać – będą czytać
A lengyel nyelv két szemléletet (aspektust) különböztet meg: befejezett(aspekt dokonany) és folyamatos(aspekt niedokonany). A szemléletek között létező különbség pontos leírása nehéz, de általában az elsőt akkor használjuk, amikor leírunk egy befejezett cselekvést (múlt idő) vagy olyat, amelyet az alany szándékozik befejezni (jövő idő); a másikat pedig akkor, amikor leírjuk a cselekvést, amely nem lett befejezve a mondat összefüggésében meghatározott ideig. A szlávok könnyen megérzik ezt a különbséget, mert a szemlélet az egyik alapvető nyelvtani kategória a nyelvükben. A magyar nyelvben nincsenek szemléletek, de a magyar nyelvet tanuló vagy ismerő lengyelnek a szemléletet gyakran az igekötők jelzik:Írtam a könyvet érthetjük mintPisałem książkę, tehát a folyamatos szemléletű igével; pedigMegírtam a könyvet – mintNapisałem książkę, tehát a befejezett szemléletű igével;Könyvet írok jelenti, hogyPiszę książkę (jelen idő),Megírom a könyvet –Napiszę książkę (egyszerű jövő idő, tehát befejezett szemlélet).
A befejezett és folyamatos igéknek saját főnévi igenevük van. Abefejezett ige főnévi igenevéből alkotjuk amúlt idejű ésegyszerű jövő idejűbefejezett igéket. Afolyamatos ige főnévi igenevéből pedig amúlt idejűfolyamatos igét és ajelen idejű igét. Ebből következik, hogy múlt időben két szemlélet van, az egyszerű jövő időben csak befejezett szemlélet, az összetett jövő időben pedig csak folyamatos szemlélet van. A jelen idő egyáltalán nem különböztet meg szemléleteket, mert a jelen cselekvés pont most folyik le és nem tudjuk azt befejezett szemléletű igével kifejezni. Pl.:
befejezett ige főnévi igeneve:skoczyć (ugrik) – befejezett múlt idő:skoczyłem, egyszerű jövő idő –skoczę
folyamatos ige főnévi igenéve:skakać – folyamatos múlt idő:skakałem, jelen idő –skaczę
Befejezett és folyamatos igék főnévi igenéveiből kialakítjuk a személyi alakot a ragozási minták szerint (lásdJelen idő vagyMúlt idő).
Vannak kétszemléletű igék is (két szemléletet kifejező – az összefüggéstől függően – pl.aresztować – letartóztat) és egyszemléletű igék (csak befejezett vagy folyamatos – amelyeknek nincs ellenkező szemléletű párja). A folyamatos egyszemléletű igék pl. olyanok, amelyek kifejeznek mozgást meghatározott irány nélkül (chodzić – jár), sokszorosok (a magyar nyelvben megfelelnek ezeknek többiek között az igékgat/-get szuffixummal, pl.czytywać – olvasgat). A befejezett egyszemléletű igék viszont kifejeznek sok helyen vagy sok alannyal egyidejűleg végrehajtott cselekvéseket (pl.poukładać – elrendez vt sok helyen), illetve egy bizonyos ideig tartott cselekvéseket vagy állapotokat (spać – alszik,wiedzieć – tud,poleżeć – feküd egy ideig). Ha egy igekötőt az egyszerű igéhez hozzácsatoljuk, enneknincs jelen ideje: apoleżę trochę jelenti a cselekvésszándékát, nem a végrehajtását, tehát ez jövő, nem jelen idő. A jelen cselekvést ebben az esetben ależę egyszerű ige fejezik ki.
Nincs általános szabály egy adott ige ellenkező szemléletűre való alakítására, ami a nyelvtanulóknak gyakran nehézséget okoz, hisz ezeket külön kell memorizálniuk.
Sok ige tartalmaz egy tőhöz adottszuffixumot és az ilyen igéknek nincs igekötőjük, pl.krzyknąć (kiabál, befejezett ige; a folyamatos párja –krzyczeć),kupić (vásárol, vesz, befejezett ige; a folyamatos párja –kupować). Az igék olyan párokból gyakran még külön igeragozási csoportokhoz is tartoznak, azért külön minták szerint ragozandóak:krzyknąć – Va cs.,krzyczeć – VIIb cs.;kupić – VIb cs.,kupować – IV cs.
Viszonylag sok befejezett igét képezhetünk egy egyszerű igéhez hozzácsatoltigekötő segítségével. A lengyel nyelvben a leggyakrabban az-/ze-/s-/ś-, za-, wy-, po-, u- igekötőket használjuk (robić –zrobić /csinál/,psuć –zepsuć /ront/,tłuc –stłuc /tör/,atakować –zaatakować /tamad/,chwalić –pochwalić /dicser/,słyszeć –usłyszeć /hall/), ám ezek az igekötők gyakran megváltoztatják az ige jelentését, például:
pisać (ír) – egyszerű folyamatos ige;
napisać (megír) – a befejezett megfelelője (ezzel együtt alkotja a szemléleti párt);
dopisywać,przepisywać,opisywać – „másodszori” folyamatos igék, amelyek alkotják a szemléleti párokat a fentiekkel; a*napisywać’’ alak nem létezik, mert anapisać igének folyamatos megfelelője –pisać.
Viszontpisywać – az írás sokszoros cselekvését jelentő folyamatos ige(írogat).
Ezenkívül, amikor hozzácsatolunk igekötőt a folyamatos igéhez, nem mindig változik a szemlélete befejezetté – pl.chodzić – wchodzić (chodzić – jár, sokszoros ige,wchodzić – a folyamatos ige, amelyiknek a befejezett párjawejść). Néha a szemlélet változása csak akkor lehetséges, amikor pontosabban meghatározzuk az ige jelentését – pl. apochodzić ige folyamatos aszármazik jelentésében, de befejezett ajárkál jelentésében (ezekből a jelentésekből, apochodzić ige semelyikben nem alkot szemléleti párt achodzić igével).
Némely igék esetében megalkotjuk szemléleti párjukat a szuffixum és igekötő egyidejű hozzácsatolása segítségével, pl.stawiać – postawić (odaállít[23]) vagyis teljesen másféle alakokkal (szuppletivizmus), pl.brać – wziąć (vesz, fog),widzieć – zobaczyć (lát). Abrać folyamatos igétől megalapítjuk a befejezett alakokat:zabrać,dobrać,wybrać (elvesz, kiegészít, kiválaszt), amelyeknek a folyamatos párjai:zabierać, dobierać, wybierać. Awziąć befejezett igétől megalapítjuk a befejezett alakokat:powziąć,uwziąć się,zawziąć się (az első = vállal, a második és harmadik = vkinek fáj a foga vre vagy inkább v ellen); de a jelentésüknek nincs semmi köze awziąć jelentésével (a folyamatos alakot csak apowziąć igétől alapíthatjuk –podejmować). Awidzieć folyamatos igétől megalapítjuk a befejezett alakotprzewidzieć, amelyiknek a folyamatos párjaprzewidywać (előre lát), viszontwidywać ez a sokszoros ige (gyakran lát vt).
A felszólító mód(tryb rozkazujący) alakjait képezhetjük a2. személyben egyes számban, meg 1. és 2. személyekben többes számban az alábbi ragozási minták szerint:
ragozási család
ige
főnévi igenév
ty
my
wy
I
olvas
czytać
czytaj
czytajmy
czytajcie
II
tud
umieć
umiej
umiejmy
umiejcie
III
butul
głupieć
głupiej
głupiejmy
głupiejcie
IV
vásárol
kupować
kupuj
kupujmy
kupujcie
Va
von
ciągnąć
ciągnij
ciągnijmy
ciągnijcie
Vb
tol
sunąć
suń
suńmy
suńcie
Vc
nedvesedik
moknąć
moknij
moknijmy
moknijcie
VIa
dicsér
chwalić
chwal
chwalmy
chwalcie
VIb
mér
mierzyć
mierz
mierzmy
mierzcie
VIIa
szenved
cierpieć
cierp
cierpmy
cierpcie
VIIb
hall
słyszeć
słysz
słyszmy
słyszcie
VIIIa
találgat
zgadywać
zgaduj
zgadujmy
zgadujcie
VIIIb
csal
oszukiwać
oszukuj
oszukujmy
oszukujcie
IX
köt
wiązać
wiąż
wiążmy
wiążcie
Xa
üt
bić
bij
bijmy
bijcie
Xb
önt
lać
lej
lejmy
lejcie
Xc
levesz
zdjąć
zdejmij
zdejmijmy
zdejmijcie
óhajt
pragnąć
pragnij
pragnijmy
pragnijcie
XI
tör
tłuc
tłucz
tłuczmy
tłuczcie
visz
nieść
nieś
nieśmy
nieście
A többi személyben a felszólító módot aniech partikula és a megfelelő jelen vagy egyszerű jövő idejű alak segítségével képezzük:niech zrobi / niech robi, niech zrobią / niech robią (csináljon/-ja, csináljanak/-ák). Az 1. személy egyes számban a folyamatos szemléletű felszólító mód(niech robię) furcsán szól, de a befejezett alak(niech zrobię) népszerűbb (pl. a fenyegetésben:Niech no tylko cię dopadnę! /Kapjalak csak el!/, ugyanolyan mintA tylko zepsuj! /Törd csak el!/).
A folyamatos szemléletű felszólító módú alakok többnyire szigorúbbak és kevésbe udvariasak, mint a befejezett szemléletűek.
A parancsot főnévi igenévvel is kifejezhetjük(Nie palić = Dohányozni tilos).
A feltételes mód(tryb przypuszczający) szolgál a nem valódi tények vagy óhajtások kifejezésére, meg – udvarias módon – parancsok kifejezésére, a következő módon:
alakítjuk az adott ige 3. személymúlt idejű alakját az alanynak megfelelő számban,
és összekapcsoljuk ezt az alanynak megfelelőby partikula alakjával:
Pl. –zrobić (megcsinál):zrobiłbym, zrobiłbyś, zrobiłby, zrobilibyśmy, zrobilibyście, zrobiliby (a három elsők – egyes szám, azért egyes számú múlt idő, a három utolsók – többes szám, azért többes számú múlt idő)
A feltételes mód alakjai azonosok múlt és jelen időben. Régmúltra vonatkozó tények kifejezésére a feltételes módban régmúlt időt használták (byłbym zrobił, byliby zrobili stb.).
Mivel a lengyel nyelvben kevés az igeidő, a feltételes módnak alakjai is egyszerűek (az angollal, spanyollal vagy franciával ellentétben). A feltételes mondatokat ugyanaz módon alakítjuk, mint a magyarban (ha párosult a feltételes móddal jelenti lengyelül, hogygdyby, illetve a feltételes mód nélkül –jeśli, jeżeli):
Ha lesz pénzem, elutazom Görögországba. –Jeśli będę miał pieniądze, (to) pojadę do Grecji.
De a mondatot:Gdybym miał pieniądze, (to) pojechałbym do Grecji fordíthatjuk, mint:
Halenne pénzem, elutaznék Görögországba – ha a pénz most lenne és folyton tervezném Görögországba menni.
Halett volna pénzem, elutaztam volna Görögországba – ha a pénz akkor lett volna, amikor lehetségeseim voltak Görögországba menni.
(nem kötelező ato partikulát hozzáadni)
Azért a lengyel feltételes mondatokban gyakran az összefüggésüket meg kell pontosítani – pl.Gdybym miałteraz (most)pieniądze, pojechałbym do Grecji vagyGdybym miałw zeszłym roku (tavaly)pieniądze, pojechałbym do Grecji.
Aby partikulát gyakran az ige elé helyezhetjük el; néha még előbb – de akkor a mellékmondat elejére ato partikulát hozzá kell adni. De nem szabad betenni semmi szót az ige ésby közé. Pl.:
Gdybym miał pieniądze, tobym pojechał do Grecji. (de nem: *...to pojechał do Grecji bym.)
Gdybyś nie brał wcześniej korepetycji, tobyś teraz w liceum sobie nieporadził. – Ha (előzőleg) nem vettél volna magánleckéket, most nem boldogulnál el a líceumban.
Ezek az igék megfelelnek a magyarkell-nek és főnévi igenévvel párosítják (vigyázz – ha amieć ige nem párosulva főnévi igenévvel, birtoklást jelent – mint az angolto have). Amusieć ige úgy ragozódik, mint egy folyamatos ige:
jelen időben:muszę – musisz – musi – musimy – musicie – muszą,
jövő időben:będę musiał – będziesz musiał – będzie musiał(a/o) – będziemy musieli – będziecie musieli – będą musieli/-ały (nincs egyszerű jövő idő).
Az ugyanolyan jelentésű, de szigorúbb, amieć ige. Főnévi igenéven kívül, párolhatjuk ado elöljárószóval és igei főnévvel birtokos esetben – pl.macie napisać = macie do napisania – meg kell irnotok. A jövő időben csak ezt a második lehetőséget használjuk. (będziecie mieli do napisania, de nem *będziecie mieli napisać).
Apowinien igének nincs nyelvtani jövő se múlt ideje, főnévi igenéve sincs. Ragozódik:
jelen időben:powinienem / powinnam – powinieneś / powinnaś – powinien / powinna / powinno – powinniśmy / powinnyśmy – powinniście / powinniście – powinni / powinny,
múlt időben:powinienem był / powinnam była – powinieneś był / powinnaś była – powinien był / powinna była / powinno było – powinniśmy byli / powinnyśmy były – powinniście byli / powinniście były – powinni byli / powinny były.
(a perjellel elválasztott alakok felhasználása az alany nemétől függ). Apowinien igének nincs jövő ideje.
A különbségmusieć éspowinien között a következő: az első jelenti a cselekvést, amelyik már befejezett illetve a beszélő meggyőződésében lesz befejezett, a második pedig – a cselekvést, amelyiket kell befejezni, de nem így van vagy nem feltétlenül így lesz. Ez a második helyzet megis nem jelent feltételes módot – ezt amusieć ige segítségével fejezünk ki (musiałbym, musielibyście stb.)
Pl.:
muszę iść – mennem kell és mindjárt biztosan megyek;powinienem iść – mennem kell, de nem nagyon akarok
musieliśmy skończyć – be kellett fejeznünk és befejeztük;powinniśmy byli skończyć – be kellett fejeznünk, de nem fejeztük be
Atrzeba igének csak egy és egyetlen alakja – pont ilyen. Mutatja, hogy csinálni kell valamit, de nem mutatja, hogy kinek, azért ez a leggyengébb a mindenkell igealakjából. Pl. ha mondjuk, hogyTrzeba naprawić zlew (A lefolyót meg kell javítani), nem mutatjuk, kinek kell, hanem csak tájékoztatjuk, hogy a lefolyó átcsurog. Ha akarjuk rámutatni, hogy kinek kell, megmondjuk (a leggyengébb alaktól a legerősebbig):Powinieneś naprawić zlew – Musisz naprawić zlew – Masz naprawić zlew (Neked a lefolyót kell javítanod).
Múlt időben mondjuk:trzeba było, jövő időben –trzeba będzie.
Igenév ez az ige alakja, amelyik „viselkedik” mint melléknév vagy határozószó – azért amelléknévi igenév ragozódik mint melléknév, számokban és nemekben (és elfogad azonos ragokat – lásda melléknevek ragozása példái). A lengyel igenévek jelentés tekintetében a magyarokhoz hasonlóak, de a lengyeleknek nincs jövő idejű melléknévi igenevük (úgy fordítandó mintdo + igei főnév birtokos esetben[24] vagy körülírva; pl. várandó –do zaczekania vagyten, na którego trzeba czekać – ez, amelyikre várni kell).
A jelenidejű melléknévi igenévet(imiesłów przymiotnikowy czynny) alakítjuk afolyamatos igéktől, hozzácsatolva a-cy ragot a 3. személy többes szám jelen idejű alakjához (cierpieć – cierpią – cierpiący, zgadywać – zgadują – zgadujący, lać – leją – lejący).
A múlt idejű melléknévi igenévet(imiesłów przymiotnikowy bierny) alakíthatjuk atárgyas befejezett vagy folyamatos igéktől, denem egyszemléletű befejezett igéktől. Az első helyzetben ilyen az igenév jelenti a cselekvést egyidejű az állítmánnyal leírt cselekvéssel (egyidejű igenév), a másodikban – a cselekvést előbbi mint az állítmánnyal leírt cselekvés (előidejű igenév). A ragozási minták (mindkettő igenévre vonatkozó):
ragozási cs.
I
II
III
IV
Va
Vb
Vc
VIa
VIb
VIIa
VIIb
VIIIa
VIIIb
IX
Xa
Xb
Xc
XI
alak
olvas
tud
elbutul
vásárol
von
tol
átnedvesedik
dicsér
mér
szenved
hall
találgat
csal
köt
üt
önt
levesz
óhajt
tör
visz
főnévi igenév
czytać
umieć
ogłupieć
kupować
ciągnąć
sunąć
zmoknąć
chwalić
mierzyć
cierpieć
słyszeć
zgadywać
oszukiwać
wiązać
bić
lać
zdjąć
pragnąć
tłuc
nieść
ESz.
czytany
umiany
ogłupiały
kupowany
ciągnięty
sunięty
zmoknięty
chwalony
mierzony
cierpiany
słyszany
zgadywany
oszukiwany
wiązany
bity
lany
zdjęty
pragnięty
tłuczony
niesiony
TSz.
czytani
umiani
ogłupiali
kupowani
ciągnięci
sunięci
zmoknięci
chwaleni
mierzeni
cierpiani
słyszani
zgadywani
oszukiwani
wiązani
bici
lani
zdjęci
pragnięci
tłuczeni
niesieni
Megjegyzés: Agłupieć ésmoknąć igék folyamatosak és tárgyatlanok, tehát nem alakítnak múlt idejű melléknévi igenévet – azért a befejezett párokkal(zgłupieć, zmoknąć) el voltak helyezve (ragozódnak ugyanaz minta szerint).
A múlt idejű melléknévi igenevek jelentését az összefüggésből ki kell találnunk – az igék szemlélethez hasonlóan. Pl:
Myte dzieckowyrywało się mamie. – A mosott gyerek kitört az anyjától ( = probálkozott kiszabadulni a mosás közben – egyidejű igenév; állítmány – folyamatos ige). Umyte dzieckowyrwało się mamie. – Az elmosott gyerek kitört az anyjától ( = elmenekült a mosás után – előidejű igenév; állítmány – befejezett ige).
A lengyel nyelvben van a közmondás:krzyczy jak zarzynany prosiak (a magyar „Ordít, mint a fába szorult féreg” közmondásnak felel meg). A szó szerinti fordítás:ordít mint a levágott malac, de ez értelmetlen, mert levagott malac nem ordít. Csak a körülíró fordításordít mint a malac, amelyiket (most) levágják kifejezik a közmondás értelmét.
Az egyidejű határozószói igenevet(imiesłów przysłówkowy współczesny) alakítjukfolyamatos igéktől a-c ragot hozzácsatolva az ige 3. személy többes szám jelen idejű alakjához (cierpieć – cierpią – cierpiąc, zgadywać – zgadują – zgadując, lać – leją – lejąc).
Az előidejű határozószói igenevet(imiesłów przysłówkowy uprzedni) alakítjuk abefejezett (denem egyszemléletű) ige 3. személy egyes szám múlt idő hímnemű alakjától következő módon:
elutasítjuk az-ł ragot,
ha ilyen módon felfedett tő magánhangzóval végződik, hozzácsatoljuk a-wszy ragot, ha pedig mássalhangzóval – a-łszy ragot:
A magyar (és sok többi) nyelvhez hasonlóan, a szenvedő alakot(strona bierna) a múlt idejű melléknévi igenév segítségével és csak a tárgyas igékkel képezzük. Azáltal névutó lengyelül –przez (és ez van az elöljárószó is). De az állítmány segédigéje nemcsak abyć(van) ige lehet, hanemzostać (múlt időben:lett) is. Abyć igét párosítjuk az igenévvel, amelyik befejezett (előidejű igenév) vagy folyamatos (egyidejű igenév) igétől meg van alakítva, viszontzostać – csak az előidejű igenévvel párosítjuk. Ebből következik, hogy a szenvedő alakot abyć igével minden időben használhatjuk, de azostać igével – csak múlt vagy jövő időben. Pl.:
W Polsce prezydenta wybierają obywatele – Lengyelországban az állampolgárok választják az elnököt – cselekvő alak
W Polsce prezydent jest wybierany / wybrany przez obywateli – Lengyelországban az elnök az állampolgárok által van választva / meg van választva – szenvedő alak
Prezydent został / był wybrany przez obywateli – Az elnök az állampolgárok által meg lett választva – szenvedő alak
De nem szabad mondani *Prezydent zostaje wybrany / wybierany przez obywateli.
A szenvedő alakot leggyakrabban akkor használjuk, amikor azt akarjuk mondani, hogy az alany valami cselekvés tárgya, de nem mutatjuk a cselekvés végrehajtóját. Pl.W Polsce prezydent jest wybierany w wyborach powszechnych (Lengyelországban az elnök az általános választásban van választva) – mondjuk, hogy milyen módon választják őt, de nem mondjuk, hogy ki választja. Az ilyen mondatot kifejezhetjük a 3. személy egyes számú visszaható alakjával is (W Polsce prezydentawybiera się w wyborach powszechnych) vagy (ritkábban) a 3. személy többes számú cselekvő alakkal (W Polsce prezydentawybierają w wyborach powszechnych – pontosan így mondjuk magyarul:Az államelnököt az általános választáson választják.)
A visszaható alakot(strona zwrotna) alakítjuk asię visszaható névmás segítségével, amelyiket hozzáadjuk az igéhez. Használjuk, amikor:
kifejezzük, hogy egy cselekvés a végrehajtójához irányított – a magyar nyelvben ezt többiek között amaga szó vagy szuffixumok-ik, -ül/-ul fejezik ki (poddać się – megadja magát,myć się – mosakodik,odświeżać się – felfrissül).
leírjuk az alany állapotát vagy az ember szellemi cselekvését (uczyć się – tanul,śmiać się – nevet,zastanawiać się – gondolkodik;świecić się – fénylik)
kifejezzük a cselekvéseket, amelyeket az alanyok végrehajtják egymás iránt. A magyar nyelvben használjuk akkor azegymás szót a megfelelő raggal – leggyakrabban-t, mert ebben a helyzetben asię szónak jelentése közvetlen tárgy tárgyesetben, de ez az igevonzástól függ. Pl.kochają się értünk mintszeretik egymást, nem ‘’szeretik magukat. Alekceważą się igét érthetjük mintlekicsinyelik egymást éslekicsinyelik magukat – azért, az első fordításra gondolva, gyakran pontosítjuk a mondatot anawzajem szó segítségével (szó szerint "kölcsönösen":lekceważą się nawzajem).
a mondatnak nincs alanya – mint aSzenvedő alak alfejezetben:W Polsce prezydentawybiera się w wyborach powszechnych; vagyDo Dworca Wschodniegojedzie się siódemką (AKeleti pályaudvarhoz hetessel megyünk.)
A lengyel nyelvben alenni igének főnévi igenév szólbyć. A ragozása a következő:
személy
kijelentő mód
feltételes mód
felszólító mód
jelen idő
múlt idő
jövő idő
jelen idő
ja
jestem
byłem/byłam
będę
byłbym/byłabym
-
ty
jesteś
byłeś/byłaś
będziesz
byłbyś/byłabyś
bądź
on/ona/ono
jest
był/była/było
będzie
byłby / byłaby / byłoby
-
my
jesteśmy
byliśmy/byłyśmy
będziemy
bylibyśmy/byłybyśmy
bądźmy
wy
jesteście
byliście/byłyście
będziecie
bylibyście/byłybyście
bądźcie
oni/one
są
byli/były
będą
byliby/byłyby
-
(a perjellel elválasztott alakok jelentenek egyes számban sorban hím-, nő- és semleges nemet, illetve többes számban – hímnemű szemelyi és általános alakot)
Abyć ige tárgyatlan, azért nem alakít múlt idejű melléknévi igenevet. Ez egyszemléletű is, azért nem alakít előidejű határozószói igenevet. Többi igenév:
Ezeket az alakokat akkor használjuk, amikor általános alanyú mondatot képezünk, vagyis a mondatban a cselekvés végrehajtóját nem nevezzük meg. Ez a szerep aszenvedő ésvisszaható alakok funkciójához hasonlít, de míg a szenvedő alakot minden időben használhatjuk, a-no/-to végű alakokat csakmúlt időben. Pl. a mondatW Polsce prezydent jest wybierany w wyborach powszechnych szólhat múlt időben...prezydentbył wybierany... vagy...prezydenta wybierało się..., de szintén...prezydenta wybierano...; hasonlóan...prezydentbył wybrany... =...prezydenta wybrało się... (nagyon köznapi!) =...prezydenta wybrano....
A-no/-to végű alakokat amúlt idejű melléknévi igenévből képezzük a következő módon:
levágjuk a-ny, -ty, -ły végződést
miután levágtuk a-ny vagy-ły végződést, az így maradt tőhöz hozzácsatoljuk a-no ragot (az igék I, II, III, IV, VI, VII, VIII, IX, Xb, XI ragozási csoportjából – pl.cierpiano, kupowano, mierzono),
miután levágtuk a-ty végződést, az így maradt tőhöz hozzácsatoljuk a-to ragot (az igék többi ragozási csoportjából – pl.sunięto, bito).
A-no/-to végű alakokat tárgyatlan igékből is képezhetjük. Ebben az esetben ugyanúgy járunk el, mint a múlt idejű melléknévi igenévvel, de ennek az igenévnek ragja két utolsó betűje helyett egyszerre hozzácsatoljuk a-no vagy-to toldalékot (pl.spać /alszik/ –spano,więdnąć /elhervad/ –więdnięto).
Tovább van: 1000 –tysiąc, 1 000 000 –milion. Amikor alakítjuk a2000, 35 000 000 tipusú számneveket, atysiąc / milion szót tartjukszemélytelen főnévnek, amelyiket szorozó számnév határozza (dwa tysiące, trzydzieści pięć milionów) és ragozzuk, mint számnevekkel párosult személytelen főneveket (lásd az alábbi táblát).
A számnevek olvasás sorrendje ugyanaz, ahogy a magyar nyelvben: egyesek – utolsók, tízesek – utolsó előttiek, előbb – százasok stb. Az alkotó számneveket nem kapcsoljuk össze azi kötőszóval.
A számnevek és ezekkel meghatározott szavak (főnevek, melléknevek) ragozása (ajeden kivételével, amelyik úgy ragozódik, ahogy a melléknév, pl.czarny – lásdtábla) elég bonyolult és még a lengyeleknek is nehézségeket okoz.
Személyi hímnemű főnév (student /diák/)
eset
2
3
4
5
6
7
8
9
10
A
dwaj
dwóch
trzej
trzech
czterej
czterech
pięciu
sześciu
siedmiu
ośmiu
dziewięciu
dziesięciu
studenci
studentów (birt. e.!)
studenci
studentów (birt. e.!)
studenci
studentów (birt. e.!)
studentów
B
dwu/dwóch
trzech
czterech
pięciu
sześciu
siedmiu
ośmiu
dziewięciu
dziesięciu
studentów
R
dwóm
trzem
czterem
pięciu
sześciu
siedmiu
ośmiu
dziewięciu
dziesięciu
studentom
T
dwu/dwóch
trzech
czterech
pięciu
sześciu
siedmiu
ośmiu
dziewięciu
dziesięciu
studentów
E
dwoma
trzema
czterema
pięcioma
sześcioma
siedmioma
ośmioma
dziewięcioma
dziesięcioma
studentami
H
dwu/dwóch
trzech
czterech
pięciu
sześciu
siedmiu
ośmiu
dziewięciu
dziesięciu
studentach
M
mint alanyeset
eset
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
jedena-
dwuna-
trzyna-
czterna-
piętna-
szesna-
siedemna-
osiemna-
dziewiętna-
dwudzie-
A*), B, R, T, H, M
-stu
E
-stoma
eset
30
40
50
60
70
80
90
100
trzydzie-
czterdzie-
pięćdziesi-
sześćdziesi-
siedemdziesi-
osiemdziesi-
dziewięćdziesi-
stu
A*), B, R, T, H, M
-stu
-ęciu
stu
E
-stoma
-ęcioma
stoma
eset
200
300
400
500
600
700
800
900
rowspan=2
dwu-
trzy-
cztery-
pięciu-
sześciu-
siedmiu-
ośmiu-
dziewięciu-
A*), B, R, T, H, M
-stu
-set
E
-stoma
*)Főnévbirtokos esetben
Általános hímnemű főnév (élő:pies /kutya/ és élettelen:stół /asztal/), semleges nemű főnév (jezioro /tó/)
Az összekapcsolások „számnév 11-től 999-ig + nőnemű főnév” úgy ragozódnak, mint az összekapcsolások általános alakú főnevekkel (pl.pies, jezioro)
Vegyes csoportok (lányok és fiúk:studenci /diákok/,dzieci /gyerekek/,rodzeństwo /testvérek – semleges nemű gyűjtő főnév/)
Az összekapcsolásokban „2 ÷ 99 + vegyes csoport”, a főnevekmindig a birtokos eset alakját veszik fel(studentów, dzieci, rodzeństwa), a számnevek pedig következő módon ragozódnak:
eset
2
3
4
5
6
7
8
9
10
dwoj-
troj-
czwor-
pięcior-
sześcior-
siedmior-
ośmior-
dziewięcior-
dziesięcior-
A
-e
-o
B
-ga
R
-gu
T
-e
-o
E
-giem
H
-gu
M
mint alanyeset
11
jedena-
-ścior-
A
-o
B
-ga
R
-gu
T
-o
E
-giem
H
-gu
M
-o
12
dwana-
13
trzyna-
14
czterna-
15
piętna-
16
szesna-
17
siedemna-
18
osiemna-
19
dziewiętna-
20
dwadzieś-
-cior-
A
-o
B
-ga
R
-gu
T
-o
E
-giem
H
-gu
M
-o
30
trzydzieś-
40
czterdzieś-
50
pięćdziesię-
60
sześcdziesię-
70
siedemdziesię-
80
osiemdziesię-
90
dziewięćdziesię-
Az összekapcsolások "100 többszöröse + vegyes csoport" következő módon ragozódnak:
eset
100
200
300
400
500
600
700
800
900
A
sto
dwieście
trzysta
czterysta
pięćset
sześćset
siedemset
osiemset
dziewięćset
studentów, dzieci, rodzeństwa
B
stu
dwustu
trzystu
czterystu
pięciuset
sześciuset
siedmiuset
ośmiuset
dziewięciuset
studentów, dzieci, rodzeństwa
R
stu
dwustu
trzystu
czterystu
pięciuset
sześciuset
siedmiuset
ośmiuset
dziewięciuset
studentom, dzieciom, rodzeństwu
T
sto
dwieście
trzysta
czterysta
pięćset
sześćset
siedemset
osiemset
dziewięćset
studentów, dzieci, rodzeństwa
E
stu
dwustu
trzystu
czterystu
pięciuset
sześciuset
siedmiuset
ośmiuset
dziewięciuset
studentami, dziećmi, rodzeństwem
H
stu
dwustu
trzystu
czterystu
pięciuset
sześciuset
siedmiuset
ośmiuset
dziewięciuset
studentach, dzieciach, rodzeństwa
M
mint alanyeset
Ha a számnévvel meghatározott alany birtokos esetben van, az állítmánysemleges nemű,egyes számú. Ezért:
dwóch / trzech / czterech / pięciu / dziesięciu mężczyzn stoi (stało), dwadzieścia kobiet słucha (słuchało), pięć / siedem psów biegnie (biegło), czworo / dziesięcioro dzieciśpi (spało) – mert az alany –mężczyźni, kobiety, psy, dzieci – birtokos esetben van
de:dwaj / trzej / czterej mężczyźni stoją (stali), trzy kobiety słuchają (słuchały), cztery psy biegną (biegły) – mert az alany alanyesetben van
Atysiąc számnév 1000-től 1999-ig elfogad olyan ragokat, ahogypisklę (semleges nemú főnév – ennek ellenére, hogytysiąc himnemű számnév; lásdtábla), pedigmilion 1 000 000-tól – 1 999 999-ig – ahogysłup. A ragozásuk változatlan, tekintet nélkül erre, hogy milyen nemű a meghatározott főnév; ez a főnév mindig többes számú birtokos esetben van.Az ezer és millió többszörösei szintén követelnek birtokos eset többes számú főnevet.A sokszavú számnevekben minden rész ragozódik, ajeden számnév kivételével. Pl.:z tysiącem dwustu osiemdziesięciu trzema osobami (1283 személlyel), dez tysiącem dwustu osiemdziesięciujeden osobami (1281 személlyel).
Ha a szám nagyobb mint 100, a sorszámnevet csak a két utolsó számjegytől alakítjuk – pl.327 – trzystadwudziesty siódmy, 12 450 – dwanaście tysięcyczterysta pięćdziesiąty.
Ha pedig a szám a száz többszöröse (pl. 23 400), a sorszámnevet a százasoktól alakítjuk (dwadzieścia trzy tysiąceczterechsetny). Hasonlóan van az ezer többszörösei esetében, de itt bonyolultabb a ragozás. A 2000 és 3000 esetében, a sorszámnevek:dwutysięczny, trzytysięczny. Nagyobb számok esetében vehetjük azeszközhatározó eset alakját és elhagyjuk az ezereket és a tízezreseket jelentő részekben levő-ma ragot. Azután hozzácsatoljuk atysięczny számnév megfelelő alakját. Az ilyen módon megalkotott számnevetegybeírjuk, más sorszámnevektől eltérően. Ha viszont a számnév milliónál nagyobb, a milliókat jelentő részét tőszámnév alakjában hagyjuk és külön írjuk.
352 000 – eszközhatározó eset:trzystu pięćdziesięcioma dwoma (tysiącami) ⇒ trzystupięćdziesięciodwutysięczny
3 125 000 –trzy miliony studwudziestopięciotysięczny (trzy miliony – nem ragozott)
A sorszámnevek úgy ragozódnak, mint melléknevek. A 100, 1000 és 1 000 000 többszörösei esetében, csak azokat a részeket ragozzuk, amelyektől a sorszámnév meg van alakítva.
Pl.327 – trzysta dwudziestego siódmego, 12 450 – z dwanaście tysięcy czterysta pięćdziesiątym, 23 400 – dwadzieścia trzy tysiące czterechsetnemu, 125 000 –studwudziestopięciotysięcznemu, 3 125 000 – trzy miliony studwudziestopięciotysięcznego.
A tört nevezője –nőnemű sorszámnév, a számláló – az ilyen sorszámnévnek megfelelő alakú tőszámnév. A számnevek ragozásának szokásos szabályai érvényesek. Ezért pl.: 1/2 –jedna druga, 1/4 –jedna czwarta (ahogyjedna ładna dziewczyna); 2/5 –dwie piąte (ahogydwie ładne dziewczyny), 5/8 –pięć ósmych (ahogypięć ładnych dziewczyn), 0,14 –czternaście setnych.
Ha a szám egész részből és törtből áll, azi kötőszó áll közöttük: 2,15 –dwa i piętnaście setnych.
Ha tőszámnevekkel párosul, aprocent (százalék) szó nem változtatja az alakját (3% –trzy procent, 6% –sześć procent). Többes számú birtokos esetben és tárgyesetben aprocent szótnem ragozzuk, a többi esetben azonban a szokott módon igen (23%: A.dwadzieścia trzy procent – B.dwudziestu trzech procent – R.dwudziestu trzem procentom – T.dwadzieścia trzy procent – E.dwudziestoma trzema procentami – H.dwudziestu trzech procentach)
Ha a mondatban aprocent szó számnévvel párosul, az állítmányt egyes szám semlegesnemben kell használni (piętnaście procent obecnych głosowało – a jelenlevők 15%-a szavazott).
Elöljárószavak(przyimek) a főnevekkel, névmásokkal, melléknevekkel és számnevekkel párosult ragozatlan szavak. Rendszerint leírják a magukkal párosult szót illető térbeli (néha mennyiségi vagy ok-okozati) viszonyokat. A magyarban ragok és névutók játsszák az elöljárószavak szerepét.
Az elöljárószavak követelik a konkrét nyelvtani esetet. Soha nem kapcsolódnak alany- és megszólító esettel. Némely elöljárószavak kapcsolódhatnak két esettel. Többiek között, olyan elöljárószavak határoznakmozgást egy adott tárgy irányában illetvesztatikus tartózkodást a tárggyal elfoglalt helyen (az első helyzetbentárgyesetet követelnek, a másodikban –helyhatározó vagyeszköz esetet):
na
nad
pod
przed
w
za
między
mozgás
-ra/-re
fölé
alá
elé
-ba/-be
mögé, túl
közé
na szafę szekrényre
nad szafę szekrény fölé
pod szafę szekrény alá
przed szafę szekrény elé
w szafę szekrénybe (üt)
za szafę szekrény mögé
między szafę a stół szekrény és asztal közé
nyugalom
H. -an/-ön/-en/-n
E. fölött, -nál,-nél
E. alatt
E. előtt
H. -ban/-ben
E. mögött, túl
E. között
na szafie szekrényen
nad szafą –szekrény fölött nad morzem –tengernél
pod szafą szekrény alá
przed szafą szekrény előtt
w szafie szekrényben
za szafą szekrény mögött
między szafą a stołem szekrény és asztal között
(a „nyugalom” sorban láthatók az esetek, amelyekkel kapcsolódnak az elöljárószavak)
A tárgyesettel párosultza elöljárószónak más jelentésük is van:
za + T. –-ért (walczyć za pokój /harcol a békéért/,za 5 złotych /5 złotyért/),múlva (za 3 minuty /3 perc múlva/),helyett (zrobić coś za kolegę /csinálni vt a barát helyett/),-ul/-ül (za karę /büntetésül/),-an/-ön/-en/-n (wziąć za kark /nyakon csíp/)
A többi elöljárószó, két esettel párosítandó:
z + E. –-val/-vel (z kolegą /baráttal/);
z + B. –-ból/-ből, -ról/-ről (zdjąć z szafy /levesz szekrényről/,wyjąć z szafy /kivesz szekrényből/)
o + T. –-ba/-be (uderzyć się o szafę /beleüt szekrénybe/,uderzyć w szafę /megüt szekrénybe/),-val/-vel (starszy o rok /egy évvel idősebb/),-ért (walczyć o pokój /harcol a békéért/)
o + H. –-kor (o ósmej godzinie /nyolc órakor/),-ról/-ről (mówić o kimś / o czymś /mond vről/),-ú/-ű (dziewczyna o perłowych włosach /gyöngyhajú lány/)
Többi eset:
Birtokos eset:
do –-ba/-be (włożyć do szafy /betesz szekrénybe/),-hoz/-hez/-höz (podejść do szafy /odamegy szekrényhez/),-ig (płaszcz do kolan /kabát térdig/),-való (do jedzenia /ennivaló/),iránt, szemben
od –-tól/-től (od szafy /szekrénytől/,od poniedziałku /hétfőtől/),-óta (od godziny /egy óra óta/),-nál/-nél (összehasonlítva mellékneveket – lásdÖsszehasonlítás és melléknevek fokozása)
mimo, pomimo –ellenére (mimo wiatru /szélnek ellenére/)
prócz, oprócz –kívül, kivéve (wszyscy oprócz Jasia /mindenki Jancsit kivéve/)
wokół –köré (wokół domu /ház köré/)
podczas –közben (podczas obiadu /ebéd közben/)
wewnątrz –belül (wewnątrz organizmu /szervezeten belül/); ez az elöljárószó önállóan is használható és akkor azt jelenti, hogybent
na zewnątrz –kívül (na zewnątrz budynku /épületen kívül/);
Részes eset:
ku –felé, iránt (ku domowi /ház felé/)
przeciw, wbrew –ellen, ellenében, ellenére (przeciw wiatrowi /szél ellenében/)
Tárgyeset:
przez, poprzez –keresztül, át (przez ulicę /utcán keresztül/),-ig (przez tydzień /egy hétig/),miatt (spóźniłem się przez korki /elkéstem dugók miatt/),által (szenvedő alakban – lásdSzenvedő alak)
Helyhatározó eset:
po –-an/-ön/-en/-n (chodzić po ścianie /falon jár/),után (po wojnie /háború után/),-nként (po nocach /éjszakánként/),-ért (po 5 złotych /5 złotyért/),-ul/-ül (milyen nyelvben:po polsku /lengyelül/,po węgiersku /magyarul/)
przy-nál/-nél, mellett (stać przy domu /háznál áll, ház mellett áll/),mellé (stawać przy domu /ház mellé áll/)
Aja (én) névmás alakjai(mnie, mną) előtt állónad, pod, przed, w, z, od, bez, sprzed, spod, przez elöljárószavak végéhez hozzácsatoljuk aze magánhangzót (beze mnie, we mnie, przede mną, ze mną). Aze hangzót is szerzik meg:
aw elöljárószó – ha a szó, amelyik előtt áll, kezdődik két mássalhangzóval, amelyikből az első –w vagyf (we wsi /falúban/,we Francji /Franciaországban/, dew Warszawie /Varsóban/,w finale /döntőben/),
az elöljárószó – ha a szó, amelyik előtt áll, kezdődik két mássalhangzóval, amelyikből az első –s, sz, z, ź vagyż (ze stali /acélból van/,ze Szwecji /Svédországból/,ze źrebięciem /csikóval/, dez zesłania /száműzésből/,z żelaza /vasból van/). A többiek nem változtatják az alakjukat, még akkor se, ha a kifejezés nehezen ejthető ki (z drżącymi nogami /didereg lábbal/,w Strwiążu /Strwiąż-ban – Dnyeszter mellékfolyó/).
Nagyon eltér az általános nyelvtől, mertMazóvia 1526-ig, azaz a lengyel történelem majd 500 éve alatt, külön fejedelemség volt és a mazóviai nyelv önállóan fejlődhetett. Maga a dialektus is változatos – ebben a Kurpie (Ostrołęka környéke),Mazury ésPodlasie tájszólásai a legeltérőbbek. A legjellegzetesebb vonás –mazurzenie, amely abban áll, hogy asz, cz, dż, ż mássalhangzók as, c, dz, z-vel vannak helyettesítve (czysty ⇒ [cysty] /tiszta/,może ⇒ [może] /lehet/). A lágyr-től származórz mássalhangzó nem szenvedi amazurzenie-t, azért így kiejtendő, mint az irodalmi lengyel nyelvben – amintż (pl. amorze /tenger/ szót kiejtjük mint [może]). Ezenkívül:
ą – nazálisu-nak ejtendő (minden változással, amelyet szenved azą hangzó – lásdMagánhangzók – pl.dąb ⇒ [dumb] /tölgyfa/,łąka ⇒ [łuɳka] /mező/), a szó végén pedig – a szokásosu-nak (idą drogą ⇒ [idu drogu] /mennek az úton/);
y –i-nak ejtendő, de a megelőző mássalhangzót nem lágyítják (syn ⇒ [s-in] /vnek a fia/),
ali csoport –ly-nak ejtendő (liść ⇒ [lyść] /fa levele/);
minél tovább északra, annál kifejezettebben ap’, b’, m’, w’ lágy hangzók ejtendő mintph’ – pś, bh’ – bź, mń – ń, wź – ź (wiatr /szél/ ejtendő Kurpiében mint [wziatr], Mazuryban mint [ziatr], hasonlóan változik pl.pies ⇒ [phies – psies] /kutya/,miasto ⇒ [mniasto – niasto] /város/);
ake/kie, ge/gie csoportok kiejtése Mazuryban mindig kemény (kierownik ⇒ [kerownik] /igazgató/), Varsó környékén – mindig lágy (rękę ⇒ [reŋkie] /kezet/),
2. személy többes szám jelen idő jelentő és felszólító módú igék elfogadják a –-ta ragot (robicie ⇒ robita /csináltok/,róbcie ⇒ róbta /csináljatok/)
az irodalmi lengyelben, ifjú állatok neveit alakítanak az-ę rag segítségével (prosię, źrebię, kurczę /malac, csikó, csirke/), Mazóviában pedig – az-ak rag segítségével (prosiak, źrebak, kurcak – ebben az utolsóban amazurzenie kifejezetten hallható). Ez a rag közönségessé vált az általános lengyel nyelvben. Hasonlóan, a városok lakosai neveiket az irodalmi nyelvben az-anin rag segítségével alakítják, Mazoviában pedig – az-ak rag segítségével(warszawianin ⇒ warszawiak, krakowianin ⇒ krakowiak) – és némely városokra vonatkozólag, ez is az általános szabállyá lett.
A podlasiei (Białystoki) tájszólás így nagyon eltér a többi mazóviai tájszólásból, hogy laikusok között gyakran a külön dialektusnak tartott. A legjellegzetesebb vonása – a hangsúlyozott magánhangzó érthető lehulló hanggal ejtendő, aminek folytán a tájszólás dallamos (ezt a vonást a lengyelekzaśpiew-nek nevezik, amizaśpiewać /elénekel/ igétől származik). Ezenkívül, aś/si, ć/ci, ź/zi, dź/dzi lágy magánhangzók majdnem keménynek ejtendő (ahogy aszia magyar szóban), megkülönböztethető a zöngésh ([ɣ]) és zöngétlench ([x]), pedigł az oroszл-nek ([ɫ]) ejtendő. Vannak is a vonások, amelyek mutatnak a tájszólás közelebb rokonságát az orosz és fehérorosz nyelvekkel, mint az irodalmi lengyel nyelvé (pl. asię névmás pozíciója – mindig ige után, még akkor, ha az ige mondat végén áll; az ige múlt idejű alakjai azonosak 1., 2. és 3. személyben –ja chodził(a), ty chodził(a), on / ona chodził(a), my chodzili, wy chodzili, oni chodzili).
Ez az irodalmi lengyel nyelv alapja. A legjellegzetesebb vonásai –mazurzenie hiánya és némely magánhangzók kéthangzós kiejtése (mint diftongusoké). A dialektusban sok német jövevényszó. Többi vonás:
o ejtendő mintuo,oe illetveue (vidéktől függően –koza ⇒ [kuoza, koeza, kueza] /kecske/), azm, n, ń mássalhangzók előtt – mintuy (koń ⇒ [kuyń] /ló/,dom ⇒ [duym] /ház/);
a lágy mássalhangzók után álló-owi rag-ewi-vé válik (Jasiowi ⇒ Jasiewi /Jancsinak/, de szinténszewcowi ⇒ szewcewi /cipésznek/, mert ittc régen lágy volt);
ó –uy-nak ejtendő (deu már nem:góra ⇒ [guyra] /hegy/, de pl.ruch /mozgás/ változások nélkül ejtendő);
eł –oł-nak ejtendő (Paweł ⇒ Pawoł /Pál/);
a szavak elején állówo- csoport ejtendő mintuo vagyuue (woda ⇒ [uoda,ueda] /víz/), viszontwó- – mintuó vagyuy (wóz ⇒ [uóz,uyz] /szekér/]). Azért pl.wół – woły /ökör – ökrök/ ejtendő mint [ueł –uyły];
azm, n, ń előtt állóe ejtendő minty (cement ⇒ [cymynt],kamień ⇒ [kamiyń] /[kő/), de hae az ólengyel hosszúe-től származik – mindigy-nek ejtendő;
y ejtendő mintyj, különösen a szavak végén és hangsúlyozott szótagban (ryba ⇒ [ryjba] /hal/);
Bár az irodalmi nyelv a nagy-lengyel dialektuson alapszik, a kis-lengyel dialektus igen jelentős szerepet játszott a mai formájának kialakulásában. Ennek egyik oka, hogy Kis-Lengyelország központja, Krakkó több mint 5 évszázadon át volt Lengyelország fővárosa.
A dialektus nagyon változatos – különösen kitűnik aPodhale tájszólása. A dialektust jellemzi amazurzenie illetve azę ésą magánhangzók denazálizáció (sokfelé mértékben, a vidéktől függően – a legerősebb aKielce környékén, ahol ezek a hangzóke / o-vá válnak:gęś, książka ⇒ [geś, ksiozka] /liba, könyv/). Többi vonás:
A standard nyelvben adz, z, dż, ż, dź, ź, d, b, w, g előtt álló zöngétlen mássalhangzó zöngéssé válik (szef brata ⇒ [ʂevbrata] /a testvérem főnöke/); a kis-lengyel dialektusban pedig szintén válik zöngéssé az utolsó mássalhangzó az ilyen szóban, amely áll a magánhangzóval vagyj, ł, l, r, m, n, ń-nyel kezdődő szó előtt (samochód ojca /apa kocsija/ a standard nyelvben ejtendő mint [samohutojca], a dialektusban pedig [samohudojca], hasonlóansok malinowy – [sokmalinowy] ⇒ [sogmalinowy] /málnalé/). Szintén zöngéssé válik az 1. személy többes számú igék ragja:-śmy’’ (poszliśmy ⇒ [poszliźmy] /mentünk/).
Az ólengyel hosszúa ejtendő minto (ptak ⇒ ptok /madár/, czytałem ⇒ cytołem vagy mégcytołek is /olvastam/).
Megszólító esetben a hangsúly átmegy az utolsó szótagra, még akkor is, ha a megszólító eset helyett az alanyesetet használjuk ebben a szerepben (ami egyre gyakoribb a mai közbeszédben):Marek ⇒ Marku!, illetve a közbeszédbenMarek! (a szabályos nyelvben az alanyesetben vanMarek). Ennek a vonásnak folytán a dialektus dallamos.
A-że partikula gyakran használt felszólító módban (weź ⇒ weźże /vegyel/, podajcie ⇒ podajcieże /adjatok oda/) – de a hangsúly marad a helyén ([podajcieże]);
a végén állóch válikk-vá (niech ⇒ [niek] /hadd/,dwóch ⇒ [dwuk] /két Gen./)
az első magánhangzókat megelőzik a mássalhangzók, aminek folytán diftongusok alakulnak a szóban:o, u ⇒uo,uu’’ (osoba ⇒ [uosoba] /személy/,ucho ⇒ [uucho] /fül/),i, e ⇒ji,je (idzie ⇒ [jidzie] /megy/,Ewa ⇒ [jEwa]),a ⇒ ha (Ameryka ⇒ [Hameryka]),
azi, y, amim, n, ń, r, l, ł előtt áll,e-nek ejtendő (z naszymi ⇒ [z naszemi] /miénkkel/,kobyła ⇒ [kobeła] /kanca/,pili ⇒ [pieli] /ittak/),
a többes szám birtokos eset himnemű ragját(-ów) a nő- és semleges nemű szavakhoz is csatolják hozzá (łyżek ⇒ łyżków /kanalok Gen./,wiader ⇒ wiadrów /vödrök Gen./)
abez elöljárószót használják aprzez helyett (bez las = przez las /erdőn keresztül/)
a-ta rag 2. személy többes számú igékben (idziecie ⇒ idzieta /mentek/,byliście ⇒ byliśta /voltak/).
a szó elején illetve zöngétlen mássalhangzók után állóo, u hangzókuo,uu-vá válnak (osoba ⇒ [uosoba] /személy/,ucho ⇒ [uucho] /fül/,koza ⇒ [kuoza] /kecske/),
a szó elején mássalhangzó előtt illetve a szó végén állóch válikk-vá (Chrystus ⇒ [Krystus],różnych ⇒ [róznyk] /különfelék Gen./),
az első szótag hangsúlyozott, mint aszlovák nyelvben; a kifejezésekben elöljárószavakkal a hangsúly az elöljárószóra hull, mert a kifejezést úgy tartják mint egy szót,
sok nyelvtani alak a szlovák nyelvből,
külön szókincs (a legismerősebb szavak:dutki = pieniądze /pénz/,siklawa = wodospad /vízesés/,bryndza,oscypek /juhsajtok/,ciupaga = siekiera /szekerce; régen védekezésre is szolgált/).
A sziléziai dialektus megőrizte annyira különálló szókincset és mondattani szabályokat, hogy sok ember – szintén nyelvész – a külön nyelvnek ezt tartja. A 2002-évi népszámlálásban a sziléziai dialektus volt választandó a naponként használt nyelvek közül, viszont néhány sziléziai Szejm-képviselő bejelentette a törvénytervezetet, amelyik elismeri a sziléziai dialektust a regionális nyelvnek. ANemzetközi Szabványügyi Szervezet kijelölte ennek az SZL kódot. A dialektusban van sok német és cséh jövevényszó, illetve sok szó az ólengyel nyelvből.
A kasub dialektus a regionális nyelvnek hivatalosan el van ismerve (2005-től),[27] bár a lengyel nyelvészek folyton vitatkoznak erről. ANemzetközi Szabványügyi Szervezet kijelölte ennek a CSB-kódját. A gyerekek tanulják ezt néhány iskolában, érettségizni is lehet belőle.[28]
A kasub dialektusnak (nyelvnek) saját ábécéje van, amiben vannak olyan hangzók, amelyek nem léteznek a lengyel nyelvben. A legjellegzetesebb vonás –kaszubienie: a lágyć, ś, ź, dź hangzók válnak a keményc, s, z, dz-vé. Példák:świat ⇒ [swiat] /világ/,zima ⇒ [zëma] /tél/,ziemia ⇒ [zemia] /föld – bolygó/,rodzić ⇒ [rodzëc] /szül/. A példákban láthatóë betűt a kasubokszwa-nak neveznek (IPA: [ə]). Ez ejtendőe ésa között, mint azang.cat szóban.
A térképen látható ún. új vegyes dialektusok(nowe dialekty mieszane) ez a vegyülete a tájszólásainak, amelyeket áthozták a visszaszerzett területekre áttelepített a keleti határvidék illetve más országrészek lakosai a 2. világháború után. Ezek a dialektusok eltűnnek, mert nem egyöntetűek és eltérnek a többi országrésztől. Ezeknek nincsenek jellegzetes, közös az egész területben vonásai.
A lengyel nyelvjárások többi vonása (mazurzenie éskaszubienie kívül):
Szadzenie – amazurzenie ellentéte, azazc, s, z, dz válnakcz, sz, ż,dż-vé. Jellegzetes a vidékekben, ahol a tájszólások, amelyekben vanmazurzenie, határosok azokkal, amelyekben nincs.
Jabłonkowanie – azsz, cz, ż, dż ésś, ć, ź, dź hangzók ugyanolyan ejtendő; pl. a szavakbanszczekać, szare siano, czarne cielę /ugat, szürke széna, fekete borjú/ a mindkettősz/ś hangzók ejtendő mint azang.sheet szóban, pedig acz/ć – mint a magyarcsak szóban. Jellegzetes a sziléziai-cséh határvidéken és a Visztula és Mazury közötti területen.
↑Z. Klemensiewicz:Historia języka polskiego. PWN, Warszawa, 1961-1972
↑„Świętokrzyskie” – a melléknév „Szent Kereszt” (Święty Krzyż) szóból származik: ez a hegy neve, amelyiktől az egész hegység neve is származik
↑Jadwiga Kotarska:Średniowiecze, renesans, barok. Harmonia, Gdańsk, 2002, s. 45.
↑Sok lengyel így érti a részletet:iż Polacy nie gęsi, vagyis a lengyelek nem libák, azaz nem butábbak vagy rosszabbak, mint többi nemzet – ez ennek a hibája, hogy „gęsi” melléknév (libás) és a „gęś” főnév (liba) többes számú alakja megegyezik
↑Lengyelül lehet pl. azt mondani:Jestem samochodem / autobusem stb. és ez azt jelenti, hogykocsival / busszal jöttem. De úgy hangzik, hogykocsi vagyok / busz vagyok, ami azért komikus hatást válthat ki a hallgatóban. (Muszę jechać szybko na pocztę. Jesteś samochodem? – Nie, człowiekiem =Azonnal el kell mennem a postára. Kocsi(val) vagy? – Nem, gyalog)
↑Zenon KlemensiewiczPodstawowe wiadomości z gramatyki języka polskiego (Alapvető ismeretek a lengyel nyelv nyelvtánáról), 1986, PWN, Warszawa, ISDN 830103548-X, 71. oldal, lengyelül
↑Podręczny słownik polsko-rosyjski (Lengyel-orosz kéziszótár), 1976, Państwowe Wydawnictwo Wiedza Powszechna, Wydawnictwo Russkij Jazyk, Warszawa-Moskwa, 830-831. oldalak
↑Aholk a „matka” szó alakjaibanc-vé válik, ottg „włóczęga” szó alakjaibandz-vé is válik.
↑Ustawa z dnia 6 stycznia 2005 r. o mniejszościach narodowych i etnicznych oraz o języku regionalnym (A törvény 2005. ján. 6.-tól az etnikus és nemzeti kisebbségekről meg a regionális nyelvről): Dziennik Ustaw (Hivatalos Közlöny), 2005, 17, poz. 141
↑http://www.cke.edu.pl/Archiválva2014. október 19-i dátummal aWayback Machine-ben images/stories/Inf_mat_od2008/kaszubski_a.pdf, Centralna komisja egzaminacyjna (Központi vizsgabizottság),Informator maturalny od 2005 roku z języka kaszubskiego (Érettségi tájékoztató a 2005. évről a kasub nyelvből)
A kereszt (†) a beszélő híján kihalt nyelveket jelöli. A csillag (*) mai élő nyelvek korábbi nyelvállapotát, közös ősét, régebbi fázisát. Külön félkövérrel emeltük ki az olyan nyelveket, melyekből több leánynyelv ágazik el, és a hatásuk kiemelkedően jelentős.
