Le Corbusier, születettCharles-Edouard Jeanneret (La Chaux-de-Fonds,1887.október 6. –Roquebrune-Cap-Martin,1965.augusztus 27.)autodidakta franciaépítész, teoretikus; a 20. század egyik legnagyobb hatásúépítőművészeti személyisége, a franciaépítészet nagy alakja. Hatalmas életművet alkotott. Szerkesztett folyóiratot (L'Esprit Nouveau –Új Szellem – címen), készített szobrokat, festett, aktív tagja volt a nemzetközi építészeti közéletnek. Bútorait1929-ben mutatta be a párizsiŐszi szalonon. Erős szociális elkötelezettséggel alkotta épületeit. Ennek eredménye1926-ban megszövegezett kiáltványa,Az új építészet öt pontja is. Briliáns szellemi teljesítménye továbbá aModulor(wd), amit általános építészeti használatra szánt.
Charles-Édouard Jeanneret-GrisLa Chaux-de-Fonds-ban, egyNeuchâtel kantonban lévő kisvárosban született Svájc északnyugati részén, mindössze 5 km-re Franciaországtól. Szülei olyan óvodába íratták, mely aFröbel módszert alkalmazza.
Le Corbusiert vonzották a vizuális művészetek, ezért aLa Chaux-de-Fonds-i Művészeti Iskolában tanult. Építészeti tanára az iskolábanRené Chapallaz építész volt, aki nagy hatást gyakorolt Le Corbusier korai épületeire.
Korai éveiben, hogy megszabaduljon otthona provinciális légkörétől, beutazta Európát. 1907 körül Párizsba ment, aholAuguste Perret irodájában kapott munkát, aki a vasbeton francia úttörője volt. 1910 októbere és 1911 márciusa között Berlin közelében egy neves építésznek,Peter Behrensnek dolgozott, és folyékonyan megtanult németül. Ez idő tájt találkozottLudwig Mies van der Rohéval ésWalter Gropiusszal is. Mindkét személy nagy hatást gyakorolt későbbi munkásságára. 1911-ben a Balkánra utazott, bejárta Görögországot és Törökországot. Itt vázlatfüzetekbe rajzolta, amit látott, többek közt a Parthenont, amit fel is használt az Új építészet felé című könyvéhez.
A tartófalak pillérekre való cserélése az új esztétika alapja
A tartófalak hiányának köszönhetően szabadon alakítható a belső tér
A homlokzat szerkezeti funkcióktól való mentesítésével az szabadon alakíthatóvá válik
A vízszintes ablakok, amik a homlokzatot teljes hosszában elvágva egyenletesen világítják be a szobákat
A lapos tetejű házakon tetőkertet kell kialakítani, ami nem csak teret ad vissza a természetnek, hanem meg is védi a beton tetőt valamint háztartási célokra is lehet használni.
Lényege az emberi test arányainak alapul vétele a tervezésben. Egyértelmű, hogy alkalmazta azaranymetszést, aFibonacci-számokat és a kétszeres egységet az egységek kidolgozásánál. Úgy gondolta, hogy az ő rendszere folytatásaVitruvius,Leonardo da Vinci,Leon Battista Alberti és mások művének, mely az emberi test arányait veszi alapul az épületek megformálásakor és térszervezésekor. A garchesi Villa Steinben (1927) mutatta be a Modulor használatát a nagyvilágnak. Általános használata nem terjedt el.
AMagasságos Miasszonyunk-kápolna(Notre Dame du Haut), közismertebb nevén aRonchamp-i kápolna sajátos megfogalmazású. Különlegességét domború és homorú felületekből álló oldala adja. Vitorlásra emlékeztető héjazata van. Ablakai szabálytalanul helyezkednek el, színes üvegbetétei vannak. Ennek ellenére meghitt nyugalmat áraszt.
Amarseille-i nagy lakóegység (Unité d'Habitation,1947-1952) 12 emeletes, vékony lábakon álló épület. Közepén helyezkednek el a kiszolgálóegységek, üzletek, posta, étterem. A játszótér, úszómedence és sportpálya a tetején kapott helyet.
Vers une architecture. – Crès, Paris 1923 – (németül:Kommende Baukunst, hrsg. von Hans Hildebrandt, Berlin und Leipzig 1926 u.Ausblick auf eine Architektur. Ullstein, Berlin-Frankfurt am Main-Wien 1963)
Urbanisme. – Crès, Paris 1925 – (németül:Städtebau. Deutsche Verlagsanstalt, Berlin-Leipzig 1929)
L'Art décoratif d'aujurd'hui. – Crès, Paris 1925
Précision sur un état présent de'l architecture et de l'urbanisme. – Crès, Paris 1930 -(németül:Feststellungen zu Architektur und Städtebau. Ullstein, Berlin-Frankfurt am Main-Wien 1964)
La Ville radieuse. – Editions de l'Architecture d'Aujourd'hui, Bologne-sur-Seine 1935
Quand les cathédrales étaient blanches: Voyage au pays des timides. – Plon, Paris 1937
Le lyrisme des temps nouveaux et urbanisme. – Le Point, Colmar 1939
Sur les quatre routes. N.R.F., – Paris 1941
Urbanisme de CIAM, Charte d'Athènes. (Jean Giraudoux előszavával) – Plon, Paris 1943
Modulor; szerk. Vámossy Ferenc, közrem. Sódor Alajos, H. Sipos Edith;Magyar Építőművészek Szövetsége, Bp., 1971 (A Magyar Építőművészek Szövetségének elméleti sorozata)
Ez a szócikk részben vagy egészben aLe Corbusier című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
_Stedelijk_Museum_Sikkensprijzen_916-9288_(cropped).jpg)
