Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Lator László | |
_(cropped).jpg) | |
| Stekovics Gáspár felvétele | |
| Született | 1927.november 19.[1] Tiszasásvár |
| Elhunyt | 2023.július 17.(95 évesen)[2] Ispánk[3] |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Pór Judit(1955–1995) |
| Gyermekei | egy gyermek |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem(1947–1951, magyar nyelv és irodalom, germanisztika) |
| Kitüntetései | Lista
|
| Sírhelye | Farkasréti temető |
 AWikimédia Commons tartalmazLator László témájú médiaállományokat. | |
Lator László (Tiszasásvár,Csehszlovákia,1927.november 19. –Ispánk,2023.július 17.)a Nemzet Művésze címmel kitüntetett,Kossuth-díjas magyarköltő, műfordító, esszéista, aDigitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
AkárpátaljaiTiszasásváron született (akkorCsehszlovákia része volt). Édesapja műszaki egyetemet végzett, azelső világháború kitörésekor már csak a zárószigorlata hiányzott.Beregszászi gimnáziumileventekénthadifogságba került, abreszt-litovszki hadifogolytáborból szabadulva 1945 karácsonyánMakón talált családjára.[4] Érettségijét már ott szerezte.[5] 1947–1951 között magyar–német szakon végez aPázmány Péter TudományegyetemenBudapesten, egy ideigEötvös-kollégistaként, ahonnan 21 évesenPándi Pál ésFalus Róbert miatt eltávolították. 1950–1955 között akörmendi Kölcsey Gimnázium tanára, 1955-től az Európa Kiadó lektora, később főszerkesztője volt.[4]
Versekkel aMagyarok és aVálasz című folyóiratokban jelentkezett először. A Kárpátaljai Kör elnöke, 1992-től alapító tagja volt aSzéchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. Szerkesztőként vagy szereplőként rendszeresen megjelent aMagyar Rádióban és aMagyar Televízióban.1991-benMészöly Dezsővel,Gyurkovics Tiborral ésLukácsy Sándorral elindították aLyukasóra című műsort, amelyben szellemes játék segítségével ismertették meg amagyar irodalom elfeledett kincseit a közönséggel. Hosszú időn át szerkesztette az Unikornis Kiadó sorozatát,A magyar költészet kincsestárát. AHolmi 1989-es alapításától fogva a folyóirat szerkesztőbizottságának tagja volt.
Bár már az1940-es évek második felében elkészült és megjelenésre várt egy kötete, első verseskönyve, aSárangyal csak 1969-ben jelent meg. Addig főleg műfordítóként volt jelen a magyar irodalmi életben. Köteteket fordítottAlekszandr Blok,Lermontov,Paul Celan verseiből, válogatott műfordításaitKalandok, szenvedélyek címen adták ki. Számos antológiát szerkesztett, köztük aGyönyörök sötét kútjait a világ- és a magyar irodalom erotikus verseiből. Összes versei 1997-ben jelentek meg.
Lator költészetét első pillantásra megkülönbözteti a kortárs magyar lírában szűkszavúsága és a kötött formákhoz való ragaszkodása.Domokos Mátyás azt írja erről a lírai hajlamról és törekvésről: „a Létezés egyetlen ősképletét akarja fölírni a halál fekete táblájára”. Ma már méltán elismert költő, de az1960-as évek végén még fölfedezésszerűen hangoztak a pályatárs,Fodor András szavai: „a feleslegéből alkotó művész vállalt puritanizmusáról, szikár biztonságáról”, hangzás és jelentés, ritmus és dikció, kép és gondolat tökéletes egybeolvadásáról, és arról, hogy verseiben a kifejezés „szinte szeizmográf-érzékenységgel követi a mondandó impulzusát”.
A hetvenes évektől a kilencvenes évekig hétfő esténként népszerű és nagy hatású műfordítási szemináriumot (valójában költői mesterkurzust) vezetett azELTE is bölcsészkarán. Tanítványai közé tartozott többek köztN. Kiss Zsuzsa,Ferencz Győző,Galántai Zoltán,Imre Flóra,Szabó T. Anna,Tóth Krisztina,Bódis Kriszta,Imreh András,Vörös István,Lackfi János,Kemény István,Kun Árpád,Kőrizs Imre,Papp Gábor Zsigmond,Payer Imre, Szabó Szilárd, Vadász Géza,Bartis Attila,Babarczy Eszter,Szlukovényi Katalin,Wirth Imre,Zsávolya Zoltán ésKappanyos András.
1955–1995 közöttPór Judit műfordító házastársa volt, egy fiuk született. Élettársa Kárpáti Éva festőművész.[4] Feleségével együtt szabadideje jelentős részétIspánkon töltötte, ahol telket és házat vettek. Autodidakta gombászként szenvedélyesen érdeklődött a gombák iránt.[6]
Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap