Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Latino sine flexione (Interlingua) | |
| Kiejtés | [laˈtino ˌsineflekˈsɪ̯one (interˈliŋɡwa)] |
| Alkotó | Giuseppe Peano |
| Első kiadás dátuma | 1903 |
| Nyelvcsalád | mesterséges nyelv |
| Írásrendszer | latin írás |
| Forrásai | latin, másmesterséges nyelvek |
| Gondozza | Academia pro Interlingua (weboldala) |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | - |
| ISO 639-2 | art |
| ISO 639-3 | - |
 AWikimédia Commons tartalmazLatino sine flexione nyelv témájú médiaállományokat. | |
ALatino sine flexione (Interlingua) egy teljesen latin alapúmesterséges, emberi kommunikációra kialakított minimumnyelv. Megalkotója az olasz matematikaprofesszor,Giuseppe Peano (1858–1932) volt.
Elve:„Vocabulario internationale ad maximo, et grammatica minimo”, azaz maximálisan nemzetközi szókincs, minimális nyelvtannal.
Első kiadása1903-ban aRevista di matematica hasábjain jelent meg.1904-től1915-ig több kiadásban megjelent egy 8 nyelvű (latin, angol, francia, német, spanyol, olasz, görög, szanszkrit) összehasonlító szótár is, mely közel 14 000 szót tartalmazott.
A nyelvet azinterlingvához hasonlóan prototípus-módszerrel alkotta meg. MivelPeano elsősorban szaknyelvnek szánta, a nyelv szerkezete egyértelműen a logikára épül.
Írásbeli, tudományos használata az1960-as években szűnt meg.
Az elnevezéssel kapcsolatban némi zavart okoz, hogy eredetileg a Latino sine flexionét nevezték Interlinguának; ma azonban azAlexander Gode által, azIALA megbízásából1951-re kidolgozott mesterséges nyelvet nevezik így. AzOccidentalt pedig olykor szokás Interlinguenek is nevezni.
Az ábécé (latin mintára) 26 betűből áll:
A magyartól eltérő betűk a következők:
A hangsúlyos, nyílt szótagban található magánhangzók megnyúlnak.
Általában az utolsó előtti szótagon van a hangsúly.
A nyelv alapjai alatin nyelven nyugszanak, de azt egy kissé leegyszerűsíti.
Latin:SOL FULGIT. NOX SEQUITUR DIEM. – A Nap süt. Az éjjel követi a nappalt.
Felbontva:SOL FULG(E)-IT. NOC(TE)-S SEQU(E)-IT-UR DIE-M.
Az első mondat 3, a második 7 elemből áll. A 10 elemből csak 5 szótári elem:sol, fulge, nocte, seque, die. A többi a latin nyelvtan nem internacionális eleme, ezek feleslegesek az adott mondatokban.
A két mondat aLatino sine flexione (Interlingua) rendszerében:
Latin:SOL angol: sun – solar, insolation, solstice német: Sonne – solar, insolation, Solstitium francia: soleil – solar, insolation, solstice spanyol: sol olasz: sole orosz: солнце (szolnce) Ebből aLatino sine flexione szó:sol
Ezzel a módszerrel megvizsgálva csak az a szó kerül a nyelvtervezet lexikájába, amely maximálisan internacionális.
A szófaji kategória formális és nem reális kategóriája a szónak. Ha nincs névszó- és igeragozás, mely a névszókat és az igéket megkülönbözteti, nincs nyelvtani nem és szám, felesleges a szavakat szófajiságuk szerint megkülönböztetni.
Az alapvető nyelvtan a következőkből áll:
Problema de lingua internationale es proximo ad solutione.
(A nemzetközi nyelv problémája közel áll a megoldáshoz.)