Hétköznapi értelemben véve a Latin-Amerika kifejezés csupán az amerikai kontinens azon területeire utal, aholspanyolul vagyportugálul beszélnek.
Más értelmezés szerint viszont az összes olyan országot magában foglalja, ahol a lakosság nagy része alatinból származóújlatin nyelvet beszél. Így tehát Latin-Amerika fogalmába gyakran beleértjük a francia és az újlatin alapúkreol nyelvű amerikai országokat is. Ezt a nézetet erősíti a tény, hogy kezdetben már magát fogalmat isIII. Napóleon alkotta meg aFranciaország területi érdekei miatt.
Gazdasági értelemben beletartozik az Egyesült Államok is (főként a déli rész), hiszen a nagy latin-amerikai gazdasági társaságok (pl. a spanyol nyelvű szórakoztatóipar) székhelyei is többnyire már az USA-ban vannak.
A kifejezést először 1856-ban egy konferencián Francisco Bilbao chilei filozófus használta először,[3] majdIII. Napóleon francia császár kormánya népszerűsítette tovább az 1860-as években.[4]
III. Napóleon kormánya azAmérique Latine kifejezést mintegy célzásként szánva az angolszász világnak, remélvén, hogy a többi újlatin nyelvű országban társra talál az amerikai angolszász terjeszkedés megfékezésére. Majd az elnevezés hamar népszerűvé vált afrancia,portugál, illetvespanyol ajkú telepesek között.
A spanyol Amerika kifejezést az Egyesült Államokban általánosan a 19. század végéig használták, és az Egyesült Államoktól délre fekvő országokat és területeket jelölte, ahol a domináns nyelv a spanyol volt. Ezt a kifejezést később felváltotta a pontosabb Latin-Amerika kifejezés.[5]
Latin-Amerikában él a világ genetikailag egyik legsokszínűbb emberi populációja. A népesség összetétele országról országra változik, és a világ minden tájáról származó rasszok képviseltetik itt magukat. A populáció többsége európai és amerindián felmenőkkel rendelkezik, de nagy számban él afrikai, illetve kisebb számban ázsiai származású ősökkel rendelkező lakosság is.
Amerika őslakos népei, akiknek száma az erőszakos európaikolonizáció következtében jelentősen lecsökkent, azonban mára újra növekedésnek indult és meghaladja 60 milliót.[forrás?] Ennek ellenére csak Bolíviában alkotnak többséget, ahol a teljes lakosság 55% százalékát teszik ki. Továbbá jelentős kisebbséget alkotnak Peruban (45%), Guatemalában és Ecuadorban (25%).[forrás?]
↑ Nem számítva az angol vagy holland nyelvű (nem latin nyelvű) országokat, mint például a Bahamák, Belize, Guyana, Jamaica, Suriname és Trinidad és Tobago.
↑Dressing, J. David. "Latin America" in The Encyclopedia of Latin American History and Culture", vol. 3, p. 390. New York: Charles Scribner's Sons 1996.
.svg)
