Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Lajta Erika | |
| Lajta Erika (2021) | |
| Született | 1964. július 20. (61 éves) Veszprém |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | író |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi KarEurópa jogi szakjogász (posztgraduális képzés) |
Lajta Erika (Veszprém,1964.július 20. –) abszurd-groteszk szemléletű,[1] azÖrkény István-i hagyományok szellemében alkotó magyar író.[2]
Lajta Erika írói pályáját mesék írásával kezdte.[3] AMóra Könyvkiadónál megjelentKirálylány a talpán! címűmeseregénye a spanyol középkorba helyezett cselekménye ellenére valójában a magyarrendszerváltás tapasztalatait összegzi mesés formában. (AKirálylány a talpán! című meseregényről többek között a gyermekirodalom két neves kutatója: Komáromi Gabriella irodalomtörténész ésBoldizsár Ildikó mesekutató írt kedvező kritikát.)[4]
Felnőtteknek szánt írásai többségében a későKádár-kor elevenedik meg.
Első kísérlete a szocialista idők abszurd-ironikus megragadásáraA törpeóriás című novellafüzér volt,[5] mely egy, a Magyar Államhoz rögeszmésen kötődő figura, ifjabb Tegzes Ede kalandsorozatát prezentálja az olvasóknak.
A törpeóriást a kritika pozitív fogadtatásban részesítette. Kálmán C. György irodalomtörténész nagyszerű kezdetnek, könnyed, humoros, minden görcs és erőltetettség nélkül megírt szövegnek minősítette;[6]Kristó Nagy István irodalomtörténész bravúros és ígéretes írói teljesítménynek;[7]Tarján Tamás irodalomtörténész ügyesen komponált, érdekes és élvezetes műnek találta, az egzisztencia és a lét csődje karneváli könyvének;[8]Bratka László költő, műfordító pedig olyan szatírát látott benne a késő-kádári korszakról és a néhány azt követő évről, ahol is „a szatíra az irodalom, az élet mélyebb, olykor drámai jelentéseivel, tartalmaival ötvöződik”.[9]
Ezt követően Lajta Erika megírtaA törpeóriás ellenregényét isEgy életem, két halálom címen. MígA törpeóriás főhőse: ifjabb Tegzes Ede szinte betegesen a Magyar Állam bűvöletében él és a Magyar Államnak rendeli alá magát, azEgy életem, két halálom főhőse: Xtopedz Bence-Benő-Benedek-Benjámin-Béni egy renitens állampolgár, aki minden lehetséges és lehetetlen eszközzel dühíti, bosszantja az élete rákfenéjének tartott Magyar Államot.[10] Kálmán C. György azÉlet és irodalomban megjelent recenziójában úgy vélekedett, hogy azEgy életem, két halálom című regény – mint a logikát az abszurdumig vivő mű – a világirodalomnak aJonathan Swift és azIlf-Petrov-szerzőpáros nevével fémjelezhető vonulatába illeszkedik.[11]
A Pompadour Szocialista Brigád című elbeszéléskötetét nagyrészét gyermekkori élményeinek szentelte. Az akkori történéseket tehát a gyermeki optikán keresztül láthatjuk. Feltűnnek bennük az írónő szülővárosának, Veszprémnek a jellegzetes helyszínei, és a líraisággal átitatott, nemegyszer nosztalgikus történeteken átszüremlik a szocialista korszak valósága is az ideológiai pressziókkal, „a főtt virslis-korsó sörös” május 1-jékre kivezényelt emberekkel, az egyházüldözéssel, aKommunista Ifjúsági Szövetség tagjainak orgiába torkollóépítőtáborozásával. (Kristó Nagy István aPompadour Szocialista Brigádot azért dicséri, mert rengeteg benne a megidézett korra jellemző emlék, jó megfigyelés a gyermek lélektanáról, minden elvárással szembeni ellenállásáról s önérvényesítési törekvéseiről.[12] Kálmán C. György pedig ismét az Élet és irodalomban a kötet erényeként emeli ki a frissességet, a humort, a szatirikus hajlamot, valamint Lajta Erika nyelvhasználatának specifikumait.)[13]
Önéletrajzi regénytrilógiájában[14](Ad abszurdum, Szerelemkollázs, A kétütemű nő) a rendszerváltást megelőző éveknek és magának 1989-nek a légkörét kísérelte meg felidézni három szerelmi történet keretében. Szemléletmódjára jellemző, hogy önmagát a „rendszerváltás veszteseinek írójaként” határozza meg.[15]
Relatív embertartalom című regénye az előbbi műveinél komorabb hangvételű. Ez egy agyvérzés, a szerző édesapja agyvérzésének története – így humorban is inkább csak a fekete humor illett hozzá.[16]
AKossuth Kiadó 2014-ben meghirdetette-könyv pályázatán egyszerre négy művét is kiadásra érdemesnek találták.[1][17][18][19]
A már említettAd abszurdum mellett így jelent meg aHárem a végeken című regény, amely arról szól, hogy egy végsőkig megcsömörlött kishivatalnoknő kilép a közigazgatásból, és hajléktalanokból háremet hoz létre.[18]
Gyászorgiák című regényeJókai MórÖregember nem vénember című művének modern átirata. Főhőse egy melankolikus természetű arisztokrata ifjú: gróf Aáry Kálmán, aki a „kutyaharapást szőrével”-elv jegyében öngyilkosságot megkísérlő nőket ment ki a Dunából, és egyikükbe, egy Zaránd Lenke nevű ragyogó szépségbe beleszeret.[1]
A szintén a Kossuth Kiadó-féle e-könyv pályázatnak köszönhetően napvilágot látottBordély az egész világ című elbeszéléskötetben az összes elbeszélés hősnője prostituált, vagy legalábbis a kora felfogása szerint szabados szexuális életet élő nő.[20] Lajta Erikánál egy örömlány csak a legritkább esetben a társadalomból kiközösített, megvetett pária. Az ő prostituáltjai öntudatos, határozott nők. Bár külön úton járnak, így vagy úgy, de megtalálják a helyüket.[2] Lehetőségeikből kihozzák a maximumot.
Írói pályája egy pontján szakított a szocialista társadalmi berendezkedés ábrázolásával. Ehelyett a zsidó-magyar együttélés problematikája kezdte foglalkoztatni. Írt hat holokausztregényt, arra törekedve, hogy mindegyikük mint „nagy szerelmi történet” is megállja a helyét.
Munkásságából említést érdemel még legutóbb megjelent,Kivezetés a szépirodalomból című kötete.[21][22] Ez egy nehezen besorolható műfajú írás.[23] Lajta ErikaSzerdahelyi Istvánnal, a Kádár-korszak vezető kultúrpolitikusával, aVilágirodalmi Lexikon főszerkesztőjével beszélget el benne.
Két fő témájuk:
Lajta Erika színpadi műveket is alkot.Milady ’56 című drámája 2016-ban, az 1956-os drámapályázaton I. helyezést ért el, s be is mutatták azÚjszínházban.[24][25][26] Cselekménye: az állambiztonság ügynöknője behálóz egy, a megtorlás elől Franciaországba menekült ifjú forradalmárt.
Folyóiratban publikáltaEcsetem a fegyverem című drámáját.[27][28] ADerkovits Gyula festőművész életéről szóló színdarab a Hatalom és a Művész ellentmondásos kapcsolatát feszegeti.
Rosszfiúk, rosszlányok című tragikomédiája aTanácsköztársaság által elrendeltszesztilalom időszakát idézi meg.[29] Az ún. „kelet-európai abszurd” egyik jellegzetes példája.