Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | A címszóban szereplő hímnemű albán helynév határozatlan és határozott alakjaLaç, illetveLaçi. Anemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk. |
| Laç | |
 | |
| A Szent Antal-templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Albánia |
| Megye | Lezha |
| Község | Kurbin |
| Alközség | Laç |
| Irányítószám | 4701–4703 |
| Körzethívószám | 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 17 086 fő(2011) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 40 m |
| Időzóna | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 41° 38′ 07″,k. h. 19° 42′ 47″41.635277777778,19.71305555555641.635278°N 19.713056°EKoordináták:é. sz. 41° 38′ 07″,k. h. 19° 42′ 47″41.635277777778,19.71305555555641.635278°N 19.713056°E | |
 | |
 AWikimédia Commons tartalmazLaç témájú médiaállományokat. | |
Laç városAlbánia északnyugati részén,Tiranától légvonalban 35 kilométerre észak-északnyugati irányban.Lezha megyén belülKurbin község, valamint Laç alközség központja; ez utóbbi közigazgatási egység további települése a várossal mára összeépült Sanxhak. A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 17 086 fő.[1] A korábban mezőgazdasági jellegű települést az 1960-as évektől gyors ütemben fejlesztették Albánia egyik jelentős iparvárosává,rézfeldolgozó ésvegyipari központjává.
Laç a Lezha–Tiranai-síkság keleti peremén, aSzkander bég hegység lábánál fekszik, aMat völgyétől 5 kilométerre délre, azAdriai-tenger partvidékétől 12 kilométerre.[2] A várostól nyugatra fut aTiranát az északi határátkelőhellyel,Han i Hotittal összekötő SH1-es jelű főút. Az ezzel párhuzamosan futó SH39-es főút közvetlenül is összeköti Laçot az északiMilottal és a déliMamurrasszal.
Laç vidéke hagyományosan a kurbinasok törzsi területe volt.[3] 1899 és 1905 nevezetes lakója voltShtjefën Gjeçovi (1874–1929) ferences szerzetes, aki kiterjedt néprajzi és népköltészeti gyűjtéseket végzett a kurbinasok körében.[4]
A korábban falusias település iparosítása a negyedik ötéves tervidőszak során (1966–1970) indult meg, amikorszuperfoszfátüzemet telepítettek a városba. A hasonló profilúfieri üzemegységgel együtt a két gyárban évente 200 ezer tonnaműtrágyát állítottak elő.[5] A laçi üzem az 1980-as évek közepére megduplázta termelését, és 1990-ben újabb üzemegységekkel tervezték kibővíteni a műtrágyagyárat (évi 150 ezer tonnás kapacitással), erre azonban az ország gazdasági helyzetének súlyosbodása és a rendszerváltás miatt végül nem került sor.[6] A város fejlődéséhez hozzájárult, hogy az 1960-as években kiépítették aDurrës–Laç vasútvonalat, amelyet az 1970-es évek második felébenLezhán átShkodráig hosszabbítottak meg.[7] A hatodik ötéves tervben (1976–1980) épült fel a városrézolvasztó üzeme, amely arubiki kohókkal együtt hozzájárult ahhoz, hogy Albánia a világ krómtermelésének egynyolcadát állítsa elő.[8] Az említetteken túlmenőenkénsavat is előállítottak Laçban, ezenkívül működött a városban bőrfeldolgozó üzem,üveggyár,fa- éscellulózipari üzemegységek is.[9]A rendszerváltás, 1991 után a számos embernek munkát adó gyárak java része bezárt, a lakosság jelentős hányada munkanélküli lett.[forrás?]
1991 végén súlyos zavargások helyszíne volt a város. Miután az ország miniszterelnöke,Ylli Bufi bejelentette, hogy az ország élelmiszertartalékai csupán egy hétre elegendőek, a laçiak pékségeket és éttermeket fosztottak ki, valamint betörtek egy élelmiszer-ipari üzemegységbe is. Az események során két ember, köztük egy rendőr, vesztette életét.[10] Az 1990-es évek óta azalbán hadsereg egyik páncéloshadosztálya állomásozik a városban.[11] A 2013. június 23-ainemzetgyűlési választás legsúlyosabb incidensére került sor Laçban: az egyik szavazókör közelében lövések dördültek el, egy ellenzéki aktivista meghalt, egydemokrata párti jelölt pedig megsebesült.[12]
Laç jellegzetesHoxha-korabeli iparváros, lakótelepekkel és üzemekkel, elenyésző látnivalóval.
A várost keletről szegélyező Gjonëmi-hegyen (Maja e Gjonëmit, 414 m), a központtól 4 kilométerre található a 16. századi Szent Antal-templom (Kisha e Shën Ndout), amely országos jelentőségű búcsújáró hely. A csodatévő szent helymásodik világháborúig virágzó kultusza akommunizmus évtizedeire megszűnt, de 1990 óta minden év Antal-napján, június 13-án több ezer zarándok gyűlik össze – köztük muzulmánok – a templomnál közös rózsafüzér-imádságra és zsoltáréneklésre.[13] A hely kultuszának fontos eleme egy bizonyos, itt szentként tisztelt Balázs pap (Shën Vlash, a. m. ’Szent Balázs’), aki a fáma szerint a pogányoktól menekülve egy közeli barlangban keresett menedéket. Érdekessége, hogy a személye köré szőtt albán legendáriumba beszűrődnek a ténylegesszebaszteiSzent Balázs tettei és attribútumai.[14] Ezeknek a népi vallásossági reminiszcenciáknak az egyik jele, hogy a templomtól 500 méterre nyugatra álló, műemléki védelem alatt álló várromot a helyi népnyelv Szebaszte vára(kalaja e Sebastes) néven ismeri.
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap