Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Asorozat témája |
|---|
| Ebben a szócikkben a japán nevekmagyaros átírásban éskeleti névsorrendben szerepelnek. |
| Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavakátdolgozott latin betűs és magyaros átírása közöttide kattintva szabadon lehet választani. |
| Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavakpinjin és magyaros átírása közöttide kattintva szabadon lehet választani. |

ALótusz szútra (szanszkrit:Szaddharma Pundaríka szútra) az egyik legnépszerűbb és legjelentősebbmahájána szútra. Erre alapozva indult el atientaj és anicsiren buddhizmus.
A szútra legkorábbi szanszkrit címeSzaddharma Pundaríka szútra, melynek jelentése "A szent dharmalótuszának írása".[1] A magyar rövidített címe egyszerűen csakLótusz-szútra. Eredeti címek azokban az ázsiai országokban, ahol a mahájána buddhizmust gyakorolják hagyományosan:
A szöveg legrégebbi részeit (1–9. és 17. fejezet) valószínűleg i.e. 100 és i.sz. 100 között írták és a szöveg többi része is megjelent 200 körülre.[3]
ALótusz szútraGautama Buddha élete vége felé tartott egyik beszédét tartalmazza. A mahájána hagyományok szerint aszútrákat Buddha idején írták le, amelyeket azután 500 évig őriztek a kígyó istenek birodalmában (nágák) és csak azután hozták vissza az emberek birodalmába anegyedik buddhista tanácskozás idejében. A szútra tanai tartalmazzák aSzútra-pitakaágamáinál magasabb rendű tanításokat, amelyeket Buddha idejében nem voltak képesek megérteni az emberek – emiatt lett késleltetve a tanításuk.


A Lótusz szútra atudás átadásának módszerét hangsúlyozza – (szanszkrit:upája, japán:hóben), a hetedikpáramitá vagybódhiszattva tökéletesség – leginkábbpéldabeszédeken keresztül. Ez az egyik legelső szútra, amelyben szerepel amahájána, vagy "nagy jármű" fogalom. A szútra egy másik újdonsága, hogy aBuddha egyörök entitás, aki már eonokkal ezelőtt elérte anirvánát, de szándékosan azt választotta, hogy marad azújraszületések forgatagában, hogy segítse adharma beindítását. Minden lény "apjaként" jelenik meg, és az apai szeretetet mutatja be. A mű utal rá, hogy a Buddha aparinirvánája (látszólagos, fizikai halál) után is valóságos marad és képes kommunikálni a világgal.[5]
Ez a szöveg és a belőle kiinduló mozgalom elutasítja annak a gondolatát, hogy egy buddha fizikális halála annak a buddhának a megszűnését jelentené. A szútrában ugyanis egy másik, eonokkal azelőtti korból származó buddha is szerepel, akivel találkozik Gautama Buddha. A Lótusz szútra alapján a buddhák halhatatlanok és örökké léteznek. Az örök buddhákhoz hasonló ideológia szerepel atathágata-garbha szútrákban is.
A Lótusz szútra említést tesz egy magasabb szintű tanításra, de az olvasás, másolás, recitáláson kívül nem közöl konkrét gyakorlatokat. A negyedik fejezetben szerepel, hogy az üresség (súnjata) nem a legvégső tudás abódhiszattva számára: a Buddha bölcsesség elérése egy csodás boldogság, amely több annál mintsem, hogy minden üresség természetű.
A szútra irodalmi stílusa az időtlenség és a felfoghatatlanság érzetét kelti, gyakran használva nagy számokat az idő és tér kifejezésére. A szútrában szereplő egyéb buddhák több száz tucat kalpa (világmindenségnyi idő) óta élnek és a "Bódhiszattvák eljövetele a Földból" című fejezetben a bodhiszattvák száma milliárdnál is több.
Ebben a kozmológiában istenek, dévák, sárkányok és egyéb mitológiai lények is szerepelnek. A benne szereplő buddhák a lények türelmes tanítóiként tűnnek fel. A szútrában szereplő nyolc sárkányt japánban úgy nevezik, hogyhacsidai rjúou (八大竜王). Ezek mindenhol feltűnnek ajapán buddhista művészetben.[6]
Abból a szempontból is fontos ez a szöveg, mivel ez alapján a nők és a gonosz emberek is elérhetik a megvilágosodást (12. fejezet: Dévadatta). Azt tanítja, hogy minden ember elérheti abuddhaságot jelenlegi életében. Tehát a Lótusz szútra szerint az embereknek nem kell végtelen számú kalpán át aszkézist gyakorolniuk és nem kell új fizikai testben való újraszületésre várniuk.