Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Lókút | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Zirci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Sümeginé Hegyi Ilona Adelheid (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8425 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 479 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 22,53 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 18,11 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 12′ 24″,k. h. 17° 51′ 24″47.2068,17.85666111111147.206800°N 17.856661°EKoordináták:é. sz. 47° 12′ 24″,k. h. 17° 51′ 24″47.2068,17.85666111111147.206800°N 17.856661°E | |||
  Lókút Pozíció Veszprém vármegye térképén | |||
| Lókút weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazLókút témájú médiaállományokat. | |||
Lókút (németül:Rossbrunn)községVeszprém vármegyében, aZirci járásban.
LókútVeszprémtől északra,Zirctől 7 kilométerre délre elterülő község aBakonyban, azon belül aMagas-Bakonyban. A völgyet, melyben az ófalu fekszik, délkeleti irányban a Kávás-tető, déli irányban a 644 méter magas Papod-tető szelíd lankái határolják. A jórészt mezőgazdaságból, fakitermelésből és bányászatból élő falut szántóföldek és legelők, valamint vadban gazdag erdők, vadvirágos, ligetes rétek övezik.
A falu aDunántúl egyik legmagasabban fekvő települése, így klímája is meglehetősen sajátos: érezhetően hűvösebb, csapadékosabb, mint a légvonalban alig tíz kilométerre elterülő Veszprémé. Télen jóval több hó esik, és sokkal tovább meg is marad. Az idősek szerint az sem ritka, hogy búcsú idején (szeptember 29.) már leesik az első hó, mely akár egész télen át megmarad. Ilyenkor előfordulhat, hogy az országban minden kopár, szürke, míg a Bakonyt méteres hó fedi. A völgy délkeleti irányú nyitottságának köszönhetően tiszta időben a falu magasabb pontjairól jól látható aBalaton kékeszöld víztükre, ám e csekély távolság ellenére akár több hetes késéssel köszönt a tavasz Lókútra, az ősz pedig sokkal hamarabb érkezik.
A település közúton két irányból közelíthető meg, a8-as vagy a82-es főút irányából. A 8-asrólMárkónál letérve,Hárskúton át érhető el a falu, a 83 111-es, majd a 83 134-es számú mellékutakon. A 82-es útról Zirc központjának déli részén kell letérni, a 20. kilométer előtt,Pénzesgyőr irányába, a8301-es útra, amelyről Akli után lekanyarodva, a 83 103-as úton juthatunk el Lókútra. Ez utóbbi út egyébként közvetlenül is csatlakozik a 82-es főúthoz, annak 10. kilométere közelében, de az a szakasza ma inkább csak korlátozott forgalmú erdészeti útként szolgál.
Vasútvonal nem érinti a települést, habár aMÁV 11-es számúGyőr–Veszprém-vasútvonalának egyik, már évtizedekkel ezelőtt megszűnt megállóhelye egy időben aLókút megállóhely elnevezést viselte. A megállóhely azonbanOlaszfalu közigazgatási területén létesült, Lókúttól a távolsága még földúton is körülbelül 5 kilométer volt.
A jelenlegi község területe már arézkor, a későibronzkor és a koraivaskor idején (i. e. 1000 – i. e. 500 körül) lakott volt. Az ásatások során telepnyomokra ésurnamezős kultúrára utaló halmokra bukkantak a régészek. Később a vidék elnéptelenedett, bár római kori pénzek is előkerültek az ásatások során.
A középkorban fontos út vezetett erre, melyPápát illetveGyőrt kötötte össze Veszprémmel. Az út mentén sorra itatóhelyek voltak, melyek emlékét a helységnevek ma is őrzik (Lókút, Büdöskút). Területe acseszneki váruradalomhoz tartozott, illetve a 17. századtól azEsterházyaké lett.
A településről fennmaradt első írásos említés1758-ból ismert(Lókút). Atörök visszaszorítása után a környéken is megindult aszlovák, illetve anémet nyelvű lakosság betelepítése. A környékbeli építkezésekre a lóitató kútra járó dűlőből hordták a fát, melynek megakadályozására, erdeinek védelmére az Esterházy-uradalom egy kis falut telepített ide: Lókutat. 1758–1759-ben húsz szlovák család települt le, akik kápolnát és iskolát építettek. Később, a 18. század második felében további szlovák, majdbajor telepesek érkeztek. Megindult a lakosság keveredése, majd elnémetesedése, amit elősegített az 1760–1770-es években a mai óbánya helyén felépített üveghuta felépítése, melynek munkásai szinte kizárólag németajkúak voltak.
A település1800-ban a Bertalan család birtokába került, lakossága a 19. században főként állattenyésztéssel, fuvarozással és faeszközök készítésével foglalkozott.1910-ben a településen 1753 magyar és német lakos élt. Amásodik világháborút követően,1948-ban mintegy hatvan lókúti német családottelepítettek ki Németországba.
A falu1984–1992 között Zirchez tartozott. Területéből1956-ban vált ki és alakult önálló községgé Gyertyánkút (Hárskút néven), illetve Pénzeskút (Pénzesgyőr néven).
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 411 | 390 | 398 | 424 | 468 | 466 | 476 | 479 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93%-a magyarnak, 29,4% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (6,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71%, református 3,5%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,2% (18% nem nyilatkozott).[10]
2022-ben a lakosság 81,6%-a vallotta magát magyarnak, 12,4% németnek, 0,4% cigánynak, 0,2% örménynek, 0,2% horvátnak, 3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (17,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41,2% volt római katolikus, 2,4% református, 0,6% evangélikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 8,1% felekezeten kívüli (46,2% nem válaszolt).[11]
Alókúti templom 1868–1869-ben épült, neogótikus-romantikus stílusban,Mihály arkangyal tiszteletére szentelték. Fekvése festői: a község főterének tekinthető egykori lóitató kúttal szemközti dombtetőn, az iskola és óvoda karéja fölé magasodik. Előteréből kilátás nyílik a falura és a környékre, mögötte kálvária található. Noha nem a falu legmagasabb pontján épült, mégis szinte mindenhonnan látszik a faluban és környékén.
 | Ez a szócikk vagy szakaszlektorálásra, tartalmi javításokra szorul.A felmerült kifogásokata szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek).Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját! |
Lókút és a környék igazi kincse, nevezetessége a buja növény- és a rendkívül gazdag állatvilág.
A falut környékező dombok bozótos rétjeit tavasszal ezerféle virág illata lengi be. A hó elolvadtával előbújik ahóvirág, néhol csapatostul, másutt tömegestül borítja a kopasz erdők talaját. Május elején, utoljára kihasználva a még lombtalan bükkösök hűs aljának fényét, valóságos virágszőnyeget sző amedvehagyma. Később a fák is virágba borulnak, avadcseresznye és akőris fehéren pettyezi a zöldülő erdőt. A virágparádé a nyáron át, egészen őszig zajlik, és a legvégső fellépők sem utolsók: nyílik azőszi kikerics csodálatos színével díszítve a mezőt.
Nyáron és ősszel a bokrok roskadoznak acsipkebogyótól,kökénytől,galagonyától ésszedertől; táplálják és elrejtik a vadat. Az erdők és ligetek fáimadárcseresznyétől piroslanak, ágaik avadalma vagy avadkörte súlyától hajladoznak.
Eső után a mezőkön, erdőkben számtalan ízletesgomba található, messziről idecsalogatva a gombászokat. Zsákmányuk akár fejnyi nagyságúpöfeteg, félméteresőzláb, vagy több kilónyi csibegomba is lehet. Az erdőkben megterem a gombák királya, aszarvasgomba is.
A falu tetői közt ezer meg ezerfecske cikáz: ebédet gyűjtenek az ereszek alatt cseperedő fiókáiknak. Künn a mezőnpacsirta csivitel,egerészölyv és sas les áldozatára. Az éjjelibagoly huhogását vészjóslóan visszhangozzák a Papod erdei. Ám csak a fű között megbúvóhörcsögöknek, pockoknak van félnivalójuk. Nem csak égen, földön is van ellenségük: arókák,borzok,görények nem csak őket, a házi aprójószágot sem kímélik.
De nem csak a gyors, apró ragadozók merészkednek el egészen a házakig! Gyakran látni esténkéntőzeket a kert végében. Avaddisznók éjjeli látogatását legtöbbször csak túrásuk nyoma árulja el. Ősszel a távolból hallatszik a hatalmasszarvasok bőgése, agancsaik csattogása, amint viaskodnak.
Szép időben harsány színűgyíkok sütkéreznek a nap sugarában, a mezőnsikló, vagylábatlan gyík pikkelye csillan a napfényben. Szerencsés, aki őket meglátja, mert félénk állatok, gyorsan eliszkolnak.
