Ez a lap egy ellenőrzött változata
Kurt Koch | |||||||||
![]() | |||||||||
Született | 1950.március 15.(75 éves)[1][2] Emmen[1] | ||||||||
Állampolgársága | svájci | ||||||||
Foglalkozása |
| ||||||||
Tisztsége |
| ||||||||
Kitüntetései |
| ||||||||
a Keresztény Egységtörekvés Dikasztériuma prefektusa | |||||||||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||||||||
![]() | |||||||||
Vallása | római katolikus egyház | ||||||||
Pappá szentelés | 1982.június 20. | ||||||||
Püspökké szentelés | 1996.január 6. Róma | ||||||||
Szentelők |
| ||||||||
Bíborossá kreálás | 2010.november 20. Róma | ||||||||
Hivatal | aBázeli egyházmegye püspöke | ||||||||
Hivatali idő | 1995 –2010 | ||||||||
Elődje | Hansjörg Vogel | ||||||||
Utódja | Felix Gmür | ||||||||
Hivatal | aKeresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsa elnöke | ||||||||
Hivatali idő | 2010 –2022 | ||||||||
Elődje | Walter Kasper | ||||||||
Utódja | saját maga prefektusként | ||||||||
Hivatal | aKeresztény Egységtörekvés Dikasztériuma prefektusa | ||||||||
Hivatali idő | 2022 –hivatalban | ||||||||
Elődje | saját maga elnökként | ||||||||
Utódja | hivatalban | ||||||||
Szentelt püspökök | |||||||||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||||||||
| |||||||||
Társszentelt püspökök | |||||||||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||||||||
| |||||||||
![]() AWikimédia Commons tartalmazKurt Koch témájú médiaállományokat. | |||||||||
Kurt Koch (Emmen,1950.március 15. –) svájcirómai katolikuspüspök,bíboros, aKeresztény Egységtörekvés Dikasztériuma prefektusa.1995 és2010 között aBázeli egyházmegye püspökeként szolgált.
Kurt Koch 1950. március 15-én született aLuzern kantonbeliEmmenbrückében. A középiskola elvégzése utánMünchenben ésLuzernben tanult teológiát, 1975-ben szerzett diplomát. 1982. június 20-án szentelték pappá. EzutánBernben végez lelkipásztori szolgálatot három éven át, közbenFribourgban teológiát tanít, 1987-ben teológiai doktorátust szerez. 1989-től a luzerni egyetemendogmatikus teológiát ésliturgiát oktat, 1995-ben ugyanitt rektori kinevezést kap.
1995. december 6-ánII. János Pál pápa Bázel püspökévé nevezte ki, egy hónappal későbbRómában pedig püspökké is szentelte Giovanni Battista Re és Jorge María Mejía érsek társszentelésével.[3] 1998-tól nyolc éven át a svájci püspöki konferencia alelnöke, 2007 és 2009 között pedig elnöke.
Amikor 2004. május 20-án, 84. születésnapja alkalmából svájci értelmiségiek és teológusok egy csoportja lemondásra szólította fel II. János Pált, Koch ezt „undorítónak és hűtlennek” minősítette.[4]
Egy 2006-os interjúban a minaretek szabad építése mellett érvelt a vallásszabadságra hivatkozva, ugyanakkor a muszlim többségű államokat is vallási toleranciára szólította fel. Aziszlám integrációja kapcsán kiemelte, hogy „a probléma valójában nem az iszlám erőssége, hanem a kereszténység gyengesége.”[5]
2007. június 27-én Koch több más katolikus prelátussal együtt részt vett az Apostoli Palotában Tarcisio Bertone bíboros államtitkár tájékoztatóján, amely XVI. Benedek pápa közelgő, atridenti mise szélesebb körű ünneplését lehetővé tevő tervéről szólt.[6]
2007 júliusában aHittani Kongregáció által kiadott dokumentumhoz fűzött hosszabb magyarázatot, melyben az apostoli utódlás és a valóságos szentségek fontosságát hangsúlyozta, kiemelve, hogy aprotestáns egyházak ezekkel nem bírnak. Az ortodox és a protestáns egyházak által támogatott ökumenikus törekvések kapcsán kifejtette, hogy míg előbbiek teljes, látható egységre törekszenek, utóbbiak pedig a különféle és sokszínű egyházi közösségek kölcsönös elismerésért dolgoznak.[7]
2010. június 1-jénXVI. Benedek pápa aKeresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsa elnökévé nevezte ki, Walter Kasper bíboros helyét átvéve. Ezzel egy időbenad personam érsekké is kinevezte.[8][9] Ezt ő maga kommentálta: „A Szentatya februárban egy személyes audiencián közölte velem azt a kívánságát, hogy én kezdjem el vezetni ezt a tanácsot. Ez nagy öröm számomra, mert az ökumenizmus mindig is a szívem csücske volt, hiszen hazámban, Svájcban a protestánsok nagyon közel állnak hozzánk, és az ortodox egyházak iránt is különös érdeklődést mutattam.”[10]
2010. október 16-án Benedek pápa a Hittani Kongregáció tagjává nevezte ki ötéves, megújítható időszakra.[11]
A2010. november 20-i konzisztóriumon Benedek pápa bíborossá kreálta bíboros-diakónus rangban. Római címtemploma aNostra Signora del Sacro Cuore.[12]
2010. december 29-én Kochot aKeleti Egyházak Kongregációja és aVallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa tagjává nevezték ki.[13]
Koch vezette a Vatikán küldöttségétI. Bertalan konstantinápolyi ökumenikus pátriárkáhozIsztambulba,Törökországba,Szent András apostol 2010. november 30-i ünnepére (a patriakátus minden évben küldöttséget küld Szent Péter és Pál apostolok ünnepére, június 29-re). A katolikus egyház és az ortodox egyház közötti teológiai párbeszédért felelős közös nemzetközi bizottság 2010 szeptemberébenBécsben (Ausztria) tartott ülésén társelnökként elnökölt János Zizioulas pergamoni metropolitával.
2011. május 4-én Benedek pápa aSzenttéavatási Ügyek Kongregációja tagjává nevezte ki. Az ötéves megbízatást 80. születésnapjáig meghosszabbították.
A zsidókkal való vallási kapcsolatok pápai bizottságának elnökeként Koch 2011. május 16-án beszélt újságíróknak, miután beszédet tartott a katolikus-zsidó kapcsolatokról a II. vatikáni zsinatNostra aetate című, az egyháznak a nem keresztény vallásokkal való kapcsolatairól szóló nyilatkozatának fényében. A beszéd azt követően hangzott el, hogy Koch részt vett a Hittani Kongregáció ülésén, amelyen a Vatikánnak a Szent X. Piusz Társasággal folytatott megbékélési tárgyalások legújabb állását vizsgálták. „Vannak kérdések, amelyeket tisztázni kell az ezzel a közösséggel folytatott megbeszélések során. Ennél többet nem mondhatok.” – mondta újságíróknak, visszhangozva egy vatikáni nyilatkozatot, amely szerint a megbékélési tárgyalások folyamatban vannak. Koch megjegyezte, hogy „az egyház minden tanítói döntése kötelező egy katolikusra nézve, beleértve a II. vatikáni zsinatot és annak minden szövegét” – mondta Koch arra a kérdésre, hogy az SSPX-től elvárják-e, hogy elfogadja a II. vatikáni zsinat összes tanítását. „A II. vatikáni zsinat Nostra aetate nyilatkozata egy világos dekrétum, és minden katolikus számára fontos” – tette hozzá.[14]
2012. május 16-án Koch bíboros előadást tartott az Aquinói Szent Tamás Pápai Egyetemen „A keresztény-zsidó párbeszéd 50 éve” címmel.
2012. október 30-án Koch egy interjúban kijelentette, hogy ha a lutheránusok kifejezik az egykori anglikánok személyi ordinariátusához hasonló rendelkezés iránti igényüket, akkor a katolikus egyháznak el kell gondolkodnia ezen, de a kezdeményezésnek a lutheránusoktól kell származnia.[15][16]
Egyike volt azoknak a választó bíborosoknak, akik részt vettek a 2013-askonklávén, amelyenFerenc pápát megválasztották.[17]
2013. november 30-án, Ferenc pápa Koch bíborost aTanulmányi Intézetek Katolikus Nevelésügyi Kongregációja, 2013. december 16-án pedig aPüspöki Kongregáció tagjává nevezte ki.[18][19]
Koch véleménye szerint azortodoxia kapcsán a legnagyobb nehézség annak megosztottsága, így az ökumenikus párbeszéd sikeressége érdekében az ortodox egyházak közötti kapcsolatok javítását is szorgalmazza.[20] Egy 2014-es interjúban kifejtette, hogy a nacionalizmus mélyen gyökerező probléma az ortodox egyházakban, ugyanakkor a protestánsoknál és a katolikusoknál is megjelenik. „Ez a katolikus egyházat is érinti, amely bár univerzális egyház, mégsem teljesen szabad a nacionalista bűnöktől. A bűnök elkövetésében tehát elég ökumenikusak vagyunk.” Ugyanakkor kifejtette, hogy a kulturális különbözőségek is hasonló gátat képezhetnek az ökumenizmusban. „Az ortodoxokkal nagyon sok közös hitbeli dolgunk van, de teljesen más a kultúránk. Ezzel szemben például a reformáció által létrejött egyházi közösségekkel ugyan nem ilyen széles a hitbeli közösségünk, kultúránk mégis azonos.”[21]
2021. május 3-án tartott rendes konzisztóriumonFerenc pápa jóváhagyásával a bíborosok presbiteri rendjébe lépett át.[22]