Akupagyőztesek Európa-kupája (ismertebb névenKEK) egy nemzetközi labdarúgókupa volt klubcsapatok számára, amelyet azEurópai Labdarúgó-szövetség szervezett. A kupában a nemzeti labdarúgókupák győztesei indulhattak. Az első szezont1960–61-ben, az utolsót pedig1998–99-ben tartották.
Megszűnése előtt a KEK-et tartották a második legrangosabb európai, kluboknak kiírt versenynek aBajnokok ligája/Bajnokcsapatok Európa-kupája után és azUEFA-kupa előtt (ez a gyakorlatban úgy nyilvánult meg, hogy a KEK-győztes volt a BEK/BL győztesének ellenfele azUEFA-szuperkupa döntőjében; illetve ha egy csapat a KEK-ben és UEFA-kupában is indulási jogot szerzett, előbbiben vehetett részt). Ennek ellenére sokan úgy gondolták, ezt a kupát lehetett megnyerni a legkönnyebben a három közül. Azonban a kupa története során egy klubnak sem sikerült megvédenie a címét.
1972-től a verseny győztese a BEK győztesével mérkőzhetett meg azUEFA-szuperkupában. A KEK megszűnése után az UEFA-kupa győztese játszik a Bajnokok Ligája-győztes csapattal.
A KEK 39 éves történetében a mérkőzéseket minden körben oda-visszavágós rendszerben tartották meg, míg a döntőket egy előre kiválasztott helyszínen, egy mérkőzésen bonyolították le. Egyedül a legelső döntőt tartották két részben, ahol aRangers csapata játszott aFiorentinával.
A résztvevők a nemzeti kupák győztesei voltak. Amennyiben egy országban ugyanaz a csapat nyerte a bajnokságot és a kupát, a kupa második helyezettje indulhatott (illetve a legtovább jutott olyan csapat, amelyik nem szerzett jogot BEK/BL-indulásra).
Nagy Zoltán:Magyar csapatok kupamérkőzései. Kupagyőztesek Európa Kupája, 1960–1999; Stadion, Balatonalmádi, 2006 (Magyar sporthistóriák, sporttörténetek, sportesemények)