A város területén már 30 000 éve is éltek emberek, egyike aJapán-szigetek legrégebb óta lakott helyeinek. A vadászó-gyűjtögető törzsek aJajoi-korszakra (i.e 300 - i. sz. 300) letelepedtek, rizstermesztéssel, sólepárlással és vaskohászattal foglalkoztak.
AzAszuka-kortól kezdve a város aHigo tartományhoz tartozott. Az Aszuka- és az azt követőNara-korszakban (538-794) erős volt a kínai befolyás, aTang-dinasztia államszervezetének hatására Japánban is bevezették a központi igazgatást. Ekkortájt kezdett el terjedni a felsőbb osztályok körében abuddhizmus, míg a parasztok és kézművesek továbbra is a hagyományossintóizmust követték.
AHeian-korban (794-1185) megerősödtek a helyi földbirtokos családok, főleg aKikucsi- és Aszo-klán. A Kikucsik támogatták a létrejövő Minamoto-sógunátust és jó kapcsolatot tartottak fenn a császárral.
A mongol invázió idején a Kikucsi-klán legyőzte a hódítókatFukuoka mellett, amivel jelentősen megnövelte a család presztízsét. A 12. családfő, Kikucsi Takeoki a császár bizalmas tanácsadójává lett.
AMuromacsi-kor (1336-1573) feudális anarchiája idején a 13. családfő, Kikucsi Takesige vérszerződéssel kötelezte a klán tagjait, hogy nem fordulnak egymás ellen. A szerződés ma is megtekinthető a Kikucsi-szentélyben. Erőfeszítései dacára a ház hatalma lehanyatlott és új klánok, az Otomo-, Rjuzodzsi-, Simazu-klánok harcoltak a tartomány ellenőrzéséért.
Kató Kijomasza, a várkastély építője
A Japánt újraegyesítőTojotomi Hidejosi 1587-ben meghódította Higót és Szassza Narimaszának adományozta, aki azonban nem tudta fenntartani a rendet ésszeppukut kellett elkövetnie. Kumamoto és Higo északi részeKató Kijomasza kezére került, majd aszekigaharai csata után a teljes tartomány az ő birtoka lett. Ő építtette Kumamoto hatalmasvárkastélyát is. Ebben az időben a portugál és spanyol misszionáriusokKjúsú lakosságának jelentékeny hányadát megtérítették.
1632-ben a város aHoszokava-klán birtokába került. AzEdo-korszakban (1603-1868) Kumamoto gazdasága virágzott, a 19. század elejétől kezdve viaszt és szakét termeltek nagyobb mennyiségben, elkezdték kihasználni a geológiailag aktív környék hőforrásait. 1634-ben elkészült a Szizen-dzsi japánkert, 1854-ben pedig a Cujun-híd, Japán legnagyobb vízvezeték-hídja.
1637-ben a magas adók és a kereszténység betiltása miatt kitört asimabarai lázadás, amit a kormányzat vérbefojtott. 1792-ben a szomszédosNagaszaki prefektúrában fekvőUnzen-hegy kitörése után két nagy földrengés, majd utánacunami sújtotta a tartományt, 15 000 életet követelve.
A Meidzsi-korszakban átszervezték az ország közigazgatását és a város Kumamoto prefektúra központja lett. Kumamotóban orvosi egyetem és nyugati tudományok egyeteme nyílt. A kormányzat által bevezetett nyugatosítással elégedetlen szamurájok kirobbantották aSzacuma-lázadást. A kumamotói várkastélyt is hosszú hónapokig ostromolták, míg a császári csapatok el nem űzték és a sirojamai csatában le nem győzték őket.
A lázadás leverését követően a kumamotói várba a császári hadsereg prefekturális parancsnoksága költözött. 1931-benHirohito császár innen irányította egy jelentős hadgyakorlatot. A város is jelentős fejlődésen ment át, utakat, vízvezetéket építettek és megjelentek az első villamosok.
A második világháború idején a város egyharmada elpusztult a bombázások következtében. A háború után 1953-ban azAszo-hegy kitörése és az egyidejű áradások okoztak nagy károkat Kumamotóban.
A gyorsan növekvő gazdaság segítségével a város újjáépült. Bár a várkastély környékén megtartotta történelmi hangulatát, a mai Kumamoto modern, felhőkarcolókkal zsúfolt, nyüzsgő gazdasági életű város.
Kumamoto klímája nedves szubtropikus (aKöppen-féle besorolásban Cfa), a nyarak forróak és esősek, a telek hűvösek. Az éves csapadék jelentős része amonszunidőszakban, június-júliusban hullik le.
A város legismertebb turistalátványossága akumamotói várkastély, egy jókora, a maga idejében szinte bevehetetlennek tartott erődítmény. Az öregtornyot a hetvenes években beton felhasználásával rekonstruálták, de néhány fa melléképület eredeti állapotában maradt meg az 1877-es 53 napos ostrom ellenére, amelyben a vár építményeinek jelentős része elpusztult vagy megrongálódott. Ebből az időből maradt meg a nyers lóhús(baszasi) fogyasztásának hagyománya, bár manapság már inkább csak ínyencségnek tekintik.
A vár külső falai által védelmezve ma is látható a tartomány urainak, a Hoszokava daimjók rezidenciája, a Gjobu-tei. A hagyományosan fából épült udvarházat japán stílusú kert veszi körül.
Mijamoto Muszasi öregkorát Kumamotóban töltötte. Sírja és a barlang ahol remeteként utolsó éveit töltötte (Reigandó, "lélekkő barlang") a város közelében található. Itt írta meg híres művét, azÖt Gyűrű Könyvét.
A vártól 3 km-re délkeletre fekszik a Szuizen-dzsi, a japán kertépítészet remeke. A parkba épült a Szuizen-dzsi Városi Stadion is, ahol a város futballcsapata, aRoasso Kumamoto játszotta régebben a mérkőzéseit. Manapság már a nagyobb KKWing Stadion a csapat otthona.
A belvárosban található az üzleti és kereskedelmi negyed, valamint két nagy bevásárlóközpont, a Shimotori és a Kamitori.
A kulturális intézmények között megemlítendő Kumamoto Prefektúra Múzeuma és Kumamoto Prefektúra Színháza.
2012, Kumamoto kijelölt várossá válása óta évente megrendezik a Kumamoto Vármaraton futóversenyt.
Kumamoto prefektúra kabalájaKumamon, egy piros arcú fekete medve.
A helyi tömegközlekedést kiterjedt villamos- és buszhálózat szolgálja. 2011-ben elkészült a nagysebességű vasút, asinkanszen következő vonala, amellyel az utasFukuokán keresztül egészenTokióig juthat. A városban több taxivállalat szállítja a közönséget a nap 24 órájában.
Ez a szócikk részben vagy egészben aKumamoto című angol Wikipédia-szócikkezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
![Kumamoto címere]]](/mt/?noimg=&dark=on&url=https%3a%2f%2fhu.wikipedia.org%2fwiki%2fF%25C3%25A1jl%3aEmblem_of_Kumamoto%2c_Kumamoto.svg)
![Kumamoto zászlaja]]](/mt/?noimg=&dark=on&url=https%3a%2f%2fhu.wikipedia.org%2fwiki%2fF%25C3%25A1jl%3aFlag_of_Kumamoto%2c_Kumamoto.svg)
.svg)
