Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Kruspér István | |
 | |
| Portréja aVasárnapi Ujságban | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1818.január 25. Miskolc, |
| Elhunyt | 1905.július 2. (87 évesen) Budapest, |
| Sírhely | Fiumei úti sírkert |
| Ismeretes mint |
|
| Nemzetiség | magyar |
| Állampolgárság | Miskolc,Budapest, |
| Pályafutása | |
| Szakterület | méréstudomány,geodézia,geofizika |
| Akadémiai tagság | Magyar Tudományos Akadémia |
 AWikimédia Commons tartalmazKruspér István témájú médiaállományokat. | |
Kruspér István (Miskolc,1818.január 25. –Budapest,1905.július 2.) magyarmetrológus,geodéta,geofizikus, aMagyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja. A korszerűméréstudomány úttörő alakja volt, tevékenyen közreműködött adecimális mértékegységrendszer (méter,kilogramm stb.) magyarországi bevezetésében, 1878-tól 1894-ig a kezdeményezésére alapítottMagyar Királyi Mértékhitelesítő Bizottság első vezetője volt. További jelentős tudományos eredményeket ért el ageodéziai módszertan területén, nevéhez fűződik az első magyar nyelvű földméréstani áttekintés megírása (1869), valamint több geodéziai műszer kifejlesztése. 1867 és 1894 között abudapesti Királyi József Műegyetem geodéziai tanszékének vezetője volt.
Középiskoláit szülővárosában,Miskolcon végezte. Ezt követően előbb aKésmárki Jogakadémiára járt, majd 1841-től 1844-ig abécsi Műszaki Intézetben (Polytechnisches Institut) végzett mérnöki tanulmányokat. Oklevele megszerzését követően, 1844 és 1847 között a Műszaki Intézetben oktatott tanársegédként a földmérő mérnökSimon Stampfer mellett. 1847-ben az osztrák fővárosban optikai, látszerészeti és finommechanikai műhelyet nyitott, majd Nyugat-Európában járt hosszabb tanulmányúton. 1850-től apesti József Ipartanodában – 1871 utáni nevén Királyi József Műegyetemen – oktatott, az első tanévben mint azelemi mennyiségtan ésgyakorlati mértan tanára. 1851-től 1867-ig a gyakorlati mértan és amechanikai technológia tanára, 1851-től 1857-ig a felsőbb mennyiségtan helyettes tanára volt, 1863–1864-ben pedig a mechanika, géptan és szerkezettan helyettes tanáraként is működött. 1867-ben rendes tanárrá nevezték ki és megbízták ageodéziai tanszék vezetésével, ezt a munkakört 1894-es nyugdíjazásáig látta el. Ezzel párhuzamosan 1871 és 1874 között a mérnöki és építészi osztály – mai kifejezéssel: egyetemi kar – dékáni tisztét is betöltötte. 1878-tól 1894-ig a kormányzat által Kruspér kezdeményezésére felállítottMagyar Királyi Mértékhitelesítő Bizottság munkáját irányította.
Amatematika,geometria és gépészmérnöki tudományok területén végzett oktatói munkája mellett tudományos tevékenysége főként améréstudományra (metrológia) és ageodéziára irányult.
A pontosan meghatározott és nemzetközi viszonylatban is rögzített értékűmértékegységek gazdasági-közigazgatási fontosságát felismerve behatóan foglalkozott a mérésügy elméleti és gyakorlati kérdéseivel. A magyar kormányzat küldötteként –Szily Kálmánnal együtt – 1870-től részt vett az 1875-ösnemzetközi méteregyezmény előkészítő tárgyalásaiban. Nagymértékben hozzájárult az 1874. évi VIII. törvénycikk(A métermérték behozataláról) előkészítéséhez, amely törvényes mértékegységekként vezette be Magyarországon a decimális alapúhossz- (méter),terület- (négyzetméter, korabeli szóvalnégyszögméter),térfogat- (köbméter,liter),tömeg- (kilogramm) ésteljesítménymértékeket (lóerő). Kruspér e munka során egyebek mellett síkra szállt a decimális mértékegységrendszer átfogó, kivétel nélküli meghonosítása mellett, s ellenezte a nemzetközi mértéknevek (méter, kilogramm stb.) magyarítását, hagyományos magyar mértéknevekkel (öl,lat stb.) történő kiváltását. A méter Párizsban őrzöttetalonpálcája megvizsgálásakor rámutatott az annak hosszában jelentkező –csillagászati ésgeodéziai mérések szempontjából kiküszöbölendő – eltérésre, s tökéletesítette a méter pontos meghatározását lehetővé tevőkomparátort. Az általa kifejlesztett tömegkomparátorral elnyerte az 1885-ös antwerpeni világkiállítás aranyérmét.
Munkásságával nagyban hozzájárult a magyarországi mérésügy intézményi hátterének megszervezéséhez is, kezdeményezésére jött létre 1878-ban a maiOrszágos Mérésügyi Hivatal elődje, a Magyar Királyi Mértékhitelesítő Bizottság, amelynek első vezetője is lett.
Elméleti és gyakorlati geodéziai munkássága szintén jelentős volt. Többek között a nevéhez fűződik aPest városában 1869–1871-ben elvégzett felmérési munkálatok előkészítése és irányítása. Számos geodéziai berendezést állított össze és tökéletesített, az általa kifejlesztettdőlésszögmérő műszert(lejtmérő) az 1878. évi párizsi világkiállításon ezüstéremmel díjazták. További találmányai sorában megtalálható többféleszintező,teodolit ésszögfelrakó műszer, de mind közül legjelentősebb aheliométeres távolságmérővel felszerelt teodolit volt (1860 körül). 1869-ben megjelentFöldmértan című könyve a geodézia tudományának első magyar nyelvű összefoglalása volt, amellyel aMagyar Tudományos Akadémia nagyjutalmát is elnyerte.
Az eddigieken túlmenően foglalkozottgeofizikával is, különösen a Kárpát-medence földmágnessége terén – többnyireSchenzl Guidóval közösen – végzett vizsgálatai jelentősek. 1868-ban aMagyar Mérnök és Építész-Egylet Közleményei, 1876–1878-ban aMűegyetemi Lapok társszerkesztője volt.
Tudományos eredményei elismeréseként 1858-ban aMagyar Tudományos Akadémia levelező, 1870-ben rendes tagjává választották, 1899-ben pedig a tiszteleti tagok sorába emelték. 1867-től alapítótagként vett részt aMagyar Mérnök- és Építész-Egylet munkájában, tagja volt aMagyar Természettudományi Társulatnak, 1879 és 1894 között pedig a Nemzetközi Mértékügyi Bizottságnak (Comité international des poids et mesures).
Nemzetközi elismertségét tanúsítják külföldi kitüntetései: birtokosa volt az osztrákLipót-rend lovagkeresztjének, aVaskorona-rend III. osztályú csillagának, a szerbTakovo-rend keresztjének, valamint aFrancia Becsületrend tisztikeresztjének.
Tiszteletére aMűszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége 1956-banKruspér István-emlékérmet alapított, amellyel a kiemelkedő eredményeket elérő szaktudósok munkáját díjazzák.
Mellszobra –Senyei Károly alkotása – aBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem aulájában található, emellett az egyetem közelében – Budapest XI. kerületében – utcát neveztek el róla.
