AKreml (ritkábban:Kremlin,oroszul: Кремль) a modern szóhasználatbanMoszkva közepénekfallal körülvett történelmi épületegyüttesét,Oroszország kulturális és hatalmi központját, uralkodóinak és döntéshozóinak székhelyét jelenti. Akreml szó eredetileg olyan fellegvárat, citadellát jelölt, amelyet az ősi orosz városokban építettek, és amelyből több (pl.Kazany,Novgorod,Nyizsnyij Novgorod,Pszkov,Szuzdal) máig fennmaradt.
A moszkvai Kreml a várossal azonos nevű folyó partja fölé, aBorovickij dombra épült, és mára avilágörökség része, a világ egyik leghíresebb épületegyüttese lett.[1]
Az önállóMoszkvai fejedelemség székhelyeként a14. század közepére jelentős várossá fejlődött és megerősítette vezető helyét északkeletiRusz városai között.
Az évkönyvek1331-ben említik először a Kremlt, mely ekkorra már az ide átköltözött orosz egyházfő, ametropolita székhelye is lett.Iván Kalita fejedelemsége idején (1325–1340) épültek az első kőtemplomok, (esetleg korábban, már a13. század végén is), ezek mára nem maradtak fenn. Az erődítmény területét később megnövelték, sáncait tölgyfacölöpökkel erősítették meg, majd helyettük1367-ben terméskőből masszív falakat és bástyákat emeltek.1382-ben a Kreml állta is az ostromot, de atatárok árulás segítségével bevették és feldúlták. Az újjáépítés során keletkezett templomok azóta szintén elenyésztek, mára csak egy épületrész, aLázár feltámadása-templom maradt fenn.
A Katedrális tér a Kremlben. Giacomo Quarenghi, 1797.
A15. század végére Moszkva lett az egységesülő orosz állam központja, melyet uralkodói –Konstantinápoly1453. évi eleste után –Bizánc ésRóma örökösének tekintettek. A Kreml nagyszabású átalakításáhozIII. Iván nagyfejedelem (1462–1505) nevesitáliai építőmestereket hívott udvarába, köztük voltAristotele Fioravanti, (aki előzőlegMátyás király palotaépítkezésein dolgozott),Pietro Antonio Solari (Solari 1493-ban bekövetkezett halála utánAlvisio da Carezzanót hívta meg az építkezés továbbfolytatására a cár) ésMarco Ruffo. Irányításukkal épült ki a híresKatedrális tér a három székesegyházzal, a harangtoronnyal és aGranovitaja-palotával. Az olasz építőmesterek irányításával jelentősen megerősítették a védműveket: a korábbinál magasabb és erősebb falakat, védőbástyákat alakítottak ki és téglaburkolattal látták el azokat. ANyeglinnaja és aMoszkva folyókat a keleti fal mentén (a maiVörös tér területén) árokkal kötötték össze. Mire1516-ban a munkák befejeződtek, a folyókkal és vizesárokkal körülvett, titkos járatokkal átszőtt Kreml bevehetetlen erődítménynek számított. Csaknem száz év múlva alengyel-litván csapatok mégis elfoglalták és két éven át tartották megszállva. AKuzma Minyin ésDmitrij Pozsarszkij vezette népfölkelő sereg foglalta vissza1612-ben.
Az1613-tól uralkodóRomanov-dinasztia cárjai a különböző korok stílusának megfelelően, fényűző palotákkal gazdagították a Kremlt, melynek hadászati jelentősége fokozatosan csökkent. A17. században épült többek között Nyikon pátriárka palotatemploma és aPotyesnij-palota, ahol a cári család számára rendeztek mulatságokat és színielőadásokat. A védőbástyákat dekoratív sátortetőkkel látták el, a falak eredetileg négyszögletes "fogazatát" az ún. moszkvai vagy nariskinibarokk stílus jegyében, "fecskefarkúra" alakították át, így láthatók ma is.
A18. század elejénI. Péter rendeletére kezdődött azArzenál építése, de a cár nem kedvelte Moszkvát: az újonnan megépültSzentpétervárra helyeztette át a fővárost. A Kreml fénye ezzel megkopott, országos jelentősége tovább csökkent.II. Katalin azonban újra építkezni akart, ehhez előbb régi épületeket kellett lebontani, míg végül1787-re elkészült aklasszicista stílusúSzenátus-palota.
1812-ben az orosz csapatok harc nélkül feladták Moszkvát,Napóleon hadserege a Kremlt is elfoglalta és bő egy hónapig megszállva tartotta. Kivonulásuk során a paloták és a tornyok egy részét a franciák felrobbantották, az egész épületegyüttes komoly károkat szenvedett. A helyreállításOsip Bove építész irányításával évekig tartott. Több bástyatornyot, falrészletet, harangtornyot építettek újjá, más épületeket teljesen le kellett bontani. Ekkor temették be a 300 évvel korábban létesített vizesárkot is. A szintén felrobbantott régi cári rezidencia helyén épülhetett fel a19. század közepén aNagy Kreml-palota, mely a szentpéterváriTéli Palotával volt hivatott versenyre kelni.
Aszovjet időszak alatt újra Moszkva lett a főváros, és a Kreml fokozatosan az új rendszer szimbólumává vált.Lenin a Szenátus palotájában rendezkedett be, egykori dolgozó- és lakószobája ma múzeum. A főbb tornyok csúcsain az arany kétfejű sasokat rubin vörös csillagokra cserélték. Az egyik legrégebbi templom, aMegváltó-székesegyház épületét1933-ban lerombolták. Régi korok kolostorait, palotáit bontották le, hogy helyükön felépülhessen1961-ben aKongresszusi palota(Dvorec szjezdov), mai nevénÁllami Kreml-palota(Goszudarsztvennij kremljovszkij dvorec). A Kreml területét1955-ben nyitották meg a látogatók előtt, 1961 óta múzeum.
A Rizpolozsenije-templomA Nagy Iván-harangtoronyA Szpasszkaja-toronyA Granovitaja-palotaA Lenin-mauzóleum, a Szenátus-torony és a Szenátus-palota a Vörös tér felől.
A Kreml összterülete 27,5 ha. A szabálytalan háromszöget alkotófal hossza 2235 m, magassága 5 és 19 m között váltakozik, vastagsága 3,5-6,5 m. A falakat és bástyákat1485–1495 között emelték aIII. Iván által behívott olasz mesterek irányításával. Eredetileg 18 védőbástya készült, a 17. században ezeket sátortetőkkel látták el és további két bástyatornyot is építettek.
ACarszkaja-tornyot most látható formájában 1680-ban építették, a Kreml tornyai közül ez a legkisebb és legutoljára megépült torony, sőt nem is számít igazi toronynak, hanem csak egy kőmennyezettel ellátott nyitott szobának, egy a fal teteje felett közvetlenül elhelyezett sátor alakú kamraszerű helyiségnek (ennek a toronynak a helyénIV. Iván orosz cár idejében is volt egy fatorony, ahonnan látni szerette, mi történik a Vörös téren, a torony innen kapta a nevét).
Méret és forma tekintetében kiemelkedőek a kör alakú saroktornyok és a kapuk – korábban felvonóhidakkal is ellátott – külső lőállásokkal kiegészített tornyai: aVörös térre nyílóSzpasszkaja- ésNyikolszkaja-torony, mindkettőPietro Antonio Solari alkotása (1491). A Kreml épületegyüttesének központja, aKatedrális tér(Szobornaja tér) három székesegyházáról kapta nevét és a 15. század végén alakult ki.
A háromhajós,ötkupolásUszpenszkij-székesegyház(Istenanya elszenderedése-székesegyház) volt az állami főtemplom, az orosz cárok koronázó-temploma.1326-ban emelték az első, azonos nevű templomot a metropolita számára; helyette épült a székesegyház1475–1479 közöttAristotele Fioravanti mester irányításával.
ABlagovescsenszkij-székesegyház(Angyali üdvözlet-székesegyház) a moszkvai nagyfejedelmek és cárok egykori házitemploma. Szintén az azonos nevű régi,14. század végi templom helyén, annak alapjaira épült1484–1489 között. Eredetileg háromkupolája volt, az1560-as években átépítették, akkor alakult ki a mai kilenckupolás épület.
A tér délkeleti oldalán emelkedik azArhangelszkij-székesegyház(Mihály arkangyal-székesegyház). A nagyfejedelmek és cárok temetkezési temploma volt,Aleviz Frjazin Novij (Alvisio Nuovo) irányításával építették1505–1508 között. (Frjazin névvel illeték a külföldről érkezett mestereket.)
A tér és sokáig a város legmagasabb, 81 m-es építménye volt aNagy Iván-harangtorony(Ivan Velikij-harangtorony). Az eredeti, szintén 1505-1508 között emelt toronyBon Frjazin mester munkája. A felső, kerek dobbal utólag,1600-ban egészítették ki. A háromszintes, nyolcszögű épület a város védelmi rendszerének is része volt, a Kreml legfőbb őrtornyaként szolgált. A 16. század közepén egy másik harangtornyot is építettek mellé,Petrok Malij építőmester irányításával.
A harangtorony lábánál egy kőtalapzaton áll aCár-harang, a világ legnagyobb harangja. A 216 tonnás mestermű azonban sohasem szólalt meg, mivel egy 1737-es tűzvész során kitört belőle egy 11,5 tonnás darab.
A tér északi felén, a pátriárka palotája mellett áll aCár-ágyú, a világ legnagyobb bronz ágyúja. Az 1586-ban öntött közel 40 tonnás fegyver 890 mm belső átmérőjű csöve aSzpasszkaja torony felé néz.
A tér nyugati oldalára néz a legrégebbi fennmaradt világi épület, aGranovitaja-palota homlokzata. Areneszánsz stílusú palotaépületMarco Ruffo ésPietro Antonio Solari munkája (1487–1491). 495 m²-es, csupán 9 m belmagasságú termének boltozatait egyetlen központi oszlop tartja. A teremben többek között győzelmi ünnepségeket, tanácskozásokat tartottak, itt fogadták a külföldi követeket is.
Mellette áll aTyerem-palota, melynek alsó szintje a16. század elejéről való,Alvisio da Carezzano munkája. Felső szintjeit később,1635–1636-ban építették hozzá, attól fogva az első Romanov-cárok családjainak kedvelt lakhelye volt. A palotába építve található a Kreml legkorábbi építménye, az1390-es évekből fennmaradtVoszkreszenyje Lazarja-templom(Lázár feltámadása-templom).
A Kreml északkeleti sarkában áll azI. Péter által rendelt, de csak bő tíz évvel halála után befejezettArzenal épülettömbje (1702–1736). A 18. század végén átépítették, majd a franciák felrobbantották.1816–1828 között állították helyre vegyes,klasszicista ésneogótikus stílusban.
Az Arzenáltól délre található aSzenátus-palota klasszicista épülete. EredetilegVaszilij Bazsenov tervei alapján kezdték építeni1776-ban, de pénzforrások híján az építkezés abbamaradt, közben a tervnek több értékes régi épület esett áldozatul. VégülMatvej Kazakov tervei szerint készült el1787-ben.
ANagy Kreml-palota 125 m hosszú főhomlokzata a Moszkva-folyóra néz. Korábban itt állt a cárok régi rezidenciája, helyette épült1838–1849 közöttKonsztantyin Ton és több más építész tervei alapján. Ez a Kreml legnagyobb létesítménye, épületébe a 15–16. századi paloták maradványait is belefoglalták.
UgyancsakKonsztantyin Ton tervei alapján készült el azOruzsejnaja-palota(Fegyver-palota)neoreneszánsz stílusú épülete1844–1851-ben. Múzeumában nemcsak régi fegyvereket, hanem arany- és ezüst edényeket, ékszereket őriznek, bemutatják a cári családok használati eszközeit, hintóit. Itt kapott helyet1967-ben a világhírűGyémántgyűjtemény is.
Napjainkban a Kreml több kormányzati szervnek ad otthont, itt van a moszkvai pátriárka lakosztálya, azOroszországi Föderáció elnökének rezidenciája (aSzenátus épületében) és több múzeum. A Kreml épületegyüttese a Moszkvába látogató turisták legfontosabb célpontja. A szomszédosVörös térrel együtt1990-ben az első oroszországi kulturális helyszínek között vették fel azUNESCOvilágörökség listájára.
.JPG)
