Krecsunesd(Crăciunești)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Hunyad
Község	Boica
Rang	falu
Községközpont	Boica
Irányítószám	337048
SIRUTA-kód	88136
Népesség
Népesség	217 fő(2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	285 m
Időzóna	EET,UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 00′ 52″,k. h. 22° 52′ 13″46.014509,22.87038446.014509°N 22.870384°EKoordináták:é. sz. 46° 00′ 52″,k. h. 22° 52′ 13″46.014509,22.87038446.014509°N 22.870384°E
AWikimédia Commons tartalmazKrecsunesd témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Krecsunesd (románul:Crăciunești) faluRomániában,Hunyad megyében.

Neve aCrăciun (~Karácsony) férfinév román helységnévképzős alakjából való. Az első okleveles adatok, 1439 és 1525 között, magyaros alakban hivatkoztak rá mintKarachonfalwa.

AzErdélyi-érchegység egy sziklaszorosában,Dévától húsz kilométerre északnyugatra fekszik.

• 1850-ben 399 lakosából 391 volt román és nyolc német nemzetiségű; 391ortodox és nyolcgörögkatolikus vallású.
• 2002-ben 284 lakosából 280 volt román és négy német nemzetiségű; 273 ortodox és hétpünkösdi vallású.

1525-ben nyolc családdal avilágosi váruradalomhoz tartozott. KésőbbZaránd vármegyei román falu volt, 1876-ban csatoltákHunyad vármegyéhez. 1733-ban húszgörögkatolikus családot írtak össze benne, akik valójábanortodoxok lehettek, mivel csak ortodox papjuk volt. 1766-ban 177 ortodox lélekkel vették föl. Az 1840-es években nemesfémbányája volt.^[1] A századfordulón a völgy északi végében zúzómű is üzemelt. Lakói 1938-ban részben saját bányáikban, részben a környező településeken fekvő társulati bányákban dolgoztak. 1941 szeptemberében kb. ezerszovjet hadifogoly számára állítottak fel mellette munkatábort. A foglyokat aDéva–Brád-vasútvonal építésénél dolgoztatták 1942 augusztusáig, amikor aZsil völgyébe szállították őket.^[2] Államosított aranybányájában 1953-ban csupán tizenöt bányász és hét felszíni munkás dolgozott. A bányát 1954-ben bezárták, majd 1959-ben újranyitották, de 1960-ban végleg felszámolták.

• A falu a Kaján-patak észak–déli fekvésű völgyében fekszik, melyet két oldalról két, képződményekben gazdagjuramészkőtömb határol. A mintegy 257hektár területőkarsztból 120 hektárMăgurile Băiței (Boicai Magurák) néven természetvédelmi területet alkot. A többes szám alatt az út keleti oldalán emelkedő Boicai-Magura és a nyugati oldali Krecsunesdi-Magura értendő. A sziklafalakon állandó fészkelő aszirti sas, azuhu és avándorsólyom, az erdős részeken adarázsölyv, gyakori alábatlan gyík és ahomoki vipera. A rétek élővilágából különösen a 297 innen leírt lepkefaj érdemel figyelmet, köztük a most is megtalálhatónagyfoltú hangyaboglárka, amocsári tarkalepke, anagy tűzlepke és afarkasalmalepke. A sziklafalakban számos barlang nyílik, ezek közül nagyobbak a krecsunesdi oldalon:
  • AGroapa Lupului (15 x 9,4 méteres alapterületű, másfél méter magas üreg).
  • APeștera Balogului (Téglás Gábor által adott nevénSzabó József-barlang) 81 méter hosszúcseppkőbarlang.
  • APeștera Zidul de Sus ('Felső falas barlang', Téglás által adott nevénHunfalvy János-barlang) 76 méter hosszú, a környék népe számára menedékhelyül szolgált.
  • APeștera Zidul de Jos (vagyKirály Pál-barlang).
• A boicai oldalon a 'Csűrök':
  • AȘura Mare de Jos vagyCopta Budurete (Kuun Géza gr.-barlang).
  • AȘura de Mijloc vagyCopta cu trei Porți (Sólyom Fekete Ferenc dr.-barlang), három bejárattal.
  • És aȘura de Sus (Eötvös Loránd br.-barlang).

A szoros északon összeszűkül, ennek a résznek a neveÎntre Piatră ('Kőköz').

• A Krecsunesdi-Magura védelem alatt nem álló részén két kőbánya működik.

• Ioachim Lazăr:Comuna Băița. Deva, 2007
• Constantin Nichitean – Coralia Maria Jianu:Minele de aur Băița-Crăciunești: repere de istorie[1]
• Téglás Gábor:Hunyadvármegyei kalauz. Kolozsvár, 1902
• A természetvédelmi terület Natura 2000 fenntartási terve[2]PDF(románul)

• A természetvédelmi terület webhelye(románul)

• Hunyad megye települései

• Lapok térképekkel