Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk Kováts József költőről szól. Hasonló címmel lásd még:Kovács József (egyértelműsítő lap). |
| Kováts József | |
| Született | 1780.április 1. Tótvázsony |
| Elhunyt | 1809. február (28 évesen) Kaposvár |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | lelkész, költő |
Kováts József (Tótvázsony,1780.április 1. –Kaposvár,1809. február) református lelkész, költő.
Veszprémben ésPápán tanult. A teológia elvégzése után két évig tanító voltPátkán, azután segédlelkészi állást kapottVároshidvégen (1805–1808) Kállai András prédikátor mellett. A lelkész nevelt leánya, Fanni volt ideálja, akihez több verset írt.
A latinon kívül németül, olaszul, franciául értett és olvasott. Versei rímelésével nagy népszerűségre tett szert, ezért „rímkovácsnak” nevezték el. Költeményei közül néhány megjelent aKurirban, többségük azonban kéziratban terjedt. Ásvai Jókai József (Jókai Mór apja) is nagy bámulója volt; talán családja körében is többször beszélt róla, így kerülhetett a különcködéseiről is híres költő alakja Jókai Mór több regényébe. 1808-ban társaival együtt ittasan botrányt okozott egy templomban, ezért Kaposváron börtönbe került, ahol 1809. februárban meghalt.
Rendkívül népszerű volt, mesterkélt verselése ellenére a kortárs epigonok közül kiemelkedett rímfaragó tehetségével.Pintér Jenő a kor nagy költői:Csokonai Vitéz Mihály ésKisfaludy Sándor utánzói közé sorolja. „A költő a rokokó lírikusok díszítő fogásaival zengedezett ideálja szépségeiről, a kecseskedő stílus szellemében cicomázta strófáit.”
Költői hagyatékátFerdős Dávidgyönki református tanár szedte össze és adta ki:Kováts József versei (Pest, 1817; második kiadása: Kolozsvár, 1835).
Kéziratban maradt költeményei közül többet kiadottAbafi Lajos aFigyelőben; a Magyar Nemzeti Múzeum (az Országos Széchényi Könyvtár?) kézirattárában vannak:Tünődés című hosszabb költeménye,Keserv Csokonai Vitéz Mihály halálára, hosszabb óda; és ásvai Jókai József füzetében 80 darab költemény.
